Kücsük Mohammed (tatárul Кече Мөхәммәд), az Arany Horda utolsó kánja. Neve Kis Mohammedet jelent, így különböztették meg Olugh Mohammed, Nagy Mohammed kántól, akitől kétszer is elorozta a Horda trónját.
Harca a trónért Kücsük Mohammed Temür kán fia volt. Az Arany Horda utolsó évtizedeiben dúló belháborúban ő is trónkövetelőként lépett fel. Az 1400–1410-es évek „erős emberének”, Edögej emírnek a két fia, Gázi és Naurusz támogatta; előbbit beglerbégjének is kinevezte. Ezenkívül jelentős támogatottsággal bírt a mai Asztrahany környéki Hadzsi-Tarhan vidékén. 1428-ban lépett fel nyíltan az akkori kán, Olugh Mohammed ellen. A rossz időjárás miatt éhség dúlt a Volga vidékén, az Arany Horda központi területein és sokan a trónkövetelő mellé álltak. Közel volt már a győzelme, amikor Naurusz valamilyen sérelem miatt seregeivel együtt átállt Olugh Mohammed oldalára, így annak sikerült megtartania hatalmát.
A háromfelé szakadt kánság Négy évvel később, 1432-ben Kücsük Mohammed újból próbálkozott; ekkor rajta kívül a Krímben is jelentkezett egy trónkövetelő: Szejjid Ahmed. Olugh Mohammed ekkor kiegyezett Kücsük Mohammeddel, átadta neki a fővárost, Szarajt és a Volga-mentét, magának pedig az északnyugati, orosz fejedelemségekkel határos, és a Fekete-tengertől északra fekvő országrészt tartotta meg. Kücsük Mohammed hatalma gyakorlatilag csak a Volga alsó folyására és a fővárosra terjedt ki, ettől északra ekkor már kezdett függetlenedni a leendő Kazanyi Kánság. 1434 és 1436 között három kán uralkodott az Arany Hordában, mert a Krím Szejjid Ahmed kezében maradt. 1434-ben II. Vaszilij moszkvai nagyfejedelem mindhármuknak kifizette az adót, bár Giosafat Barbaro velencei követ szerint a névleges vezetője az államnak Olugh Mohammed volt.
Az Arany Horda felbomlása 1436–37-ben felborult a hatalmi egyensúly. Naurusz nem volt elégedett Olugh Mohammeddel és visszatért Kücsük Mohammedhez. A meggyengült Olugh Mohammedet előbb Szejjid Ahmed, majd Kücsük Mohammed is megtámadta. A távollétét kihasználva, a kazanyi helytartó, Gijász ad-Dín elfoglalta a fővárost, mire Kücsük Mohammed visszafordult és kiszorította Szarajból a bitorlót (aki valószínűleg meg is halt). Olugh Mohammed támadói elől a vezető nélkül maradt Kazanyba menekült, ahol megalapította a Kazanyi Kánságot és a későbbiekben nem pályázott az Arany Horda káni címére. Kücsük Mohammed fő ellenfele a továbbiakban Szejjid Ahmed maradt, aki a maga uralta, Volgától Dnyeperig húzódó területeken a Nagy Hordát alapította meg. 1440 körül a Krím is önállósult Haddzsi Giráj vezetésével.
Kücsük Mohammed valószínűleg 1459-ben halt meg. Ebből az évből ismert utolsó pénze, 1460-ban pedig az orosz krónikák már fiát, Ahmatot nevezik kánnak. Másik fia, Mahmúd az Asztrahanyi Kánság alapítója. Halálával az Arany Horda megszűnt létezni, utódjának a Nagy Hordát tartják.
Források Почекаев Р. Ю. Цари ордынские. – СПб.: «Евразия», 2010. – Jegyzetek
További információk Az Arany Horda kánjainak listája Arany Horda kánok családfája
Fordítás
Kategória:Mongol kánok