Caesarea Maritima vagy Caesarea Stratonis Raban, Avner; Holum, Kenneth G. (1996). Caesarea Maritima : a retrospective after two millennia. Leiden: E.J. Brill. p. xxviii. . OCLC 34557572. Caesarea Maritima, more commonly Caesarea Palestine in the ancient texts, was a foundation of Herod the Great. [Footnote: Also Caesarea Stratonis, etc.; see I. Benzinger, RE 4 (1894), s.v. Caesarea (10), 1291-92.] vagy egyszerűen csak palesztinai Cézárea Masalha, N. (2018). Palestine: A Four Thousand Year History. Zed Books. pp. 97–98. . The capital of Byzantine Palestine and of Palaestina Prima was Caesarea-Palaestina, 'Caesarea of Palestine' (von Suchem 1971: 7, 111; 2013; Gilman et al. 1905). This city was also called 'Caesarea by the Sea', or Caesarea Maritima. Since the creation of Israel in 1948 historians in the West have tended to avoid referring to the historic name of the Palestinian city, Caesarea-Palaestina, and use only the name Caesarea Maritima. vagy Kaiszareia (koiné görög: Καισάρεια, Kaisáreia; héber: קֵיסָרְיָה) történelmi város Izrael tengerpartján. A mai Tel-Aviv és Haifa között mintegy félúton feküdt, a mai Caesarea települése mellett.
Története Már a Kr. e. 4. században állt itt egy erőd, amelyet Sztratón szidóni uralkodó alapított, de a várost és kikötőjét Nagy Heródes építtette Kr. e. 25–13 között. Augustus császár iránti tiszteletéből Caesareának nevezte el. A város egy igazi metropolisz lett, tágas terekkel, pompás templomokkal, kolosszális szobrokkal és piacokkal. Mivel itt a tengerpart egyenes vonalban fut, és egészen sík, a kikötő építéséhez ki kellett mélyíteni a tengert és a kikötőt hullámtörő gátakkal ellátni. A városba Heródes hellén lakosságot telepített be, akik a pogány szokások szerint éltek. Nemsokára Cézárea a judeai római helytartóknak is székhelyük lett. Élt itt egy zsidó közösség is, köztük és a hellén lakosság között állandó feszültség volt, amely Kr. u. 66-ban érte el a tetőpontját. A római–zsidó háborúban jelentős szerepet játszott a város, itt volt a Jeruzsálemet támadó római seregek táborhelye és utánpótlási bázisa. Miután lerombolták Jeruzsálemet, a római seregek itt ünnepelték győzelmüket és az amfiteátrumban az elfogott zsidók ezreit gyilkolták le. 7. században Cézárea lett Judea tartomány fővárosa és a római légiók főhadiszállása. Kr. u. 136-ban a Bar Kohba felkelés vezetőit itt ítélték kínhalálra. A 2. században vízvezetéket is építettek, amely a 16 km távolságban levő Kármel-hegy forrásaiból szállította a vizet a városba. (A vízvezeték maradványai ma is láthatók.) A 3. században már püspöki székhely működik itt. Itt élt Órigenész keleti egyházatya és Euszébiosz püspök és történetíró. A bizánci kor után az arab hódítók tartományi fővárosul Liddát választották, így Cézárea hanyatlásnak indult. A keresztes háborúk idején többször cserélt gazdát, míg végül 1265-ben a mameluk szultán, Bajbarsz végleg bevette és szétromboltatta a kikötőjét, hogy a további, Európából induló keresztes hódításokat megelőzze.
2016 áprilisában Ran Feinstein és Ofer Raanan amatőr búvárok néhány bronz tárgyat fedeztek fel az egykori kikötő előtti tengerfenéken, és a régészeti szolgálatnak jelezték azt.Schiffsunglück verhinderte „Recycling“ Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) 2016. május 16-i jelentése alapján az elmúlt 30 év legjelentősebb leletét találták meg, azzal, hogy egy időszámításunk szerinti 4. században viharban elsüllyedt római kori kereskedőhajóra és fém rakományára bukkantak. A kiváló állapotban lévő bronzkincsek közt volt egy a római napistent megörökítő gyertyatartó, egy a holdistent, Lunát ábrázoló szobor, afrikai rabszolga fejét formázó gyertyatartó, valamint egy vízhordóedény töredékei. Ezen a területen egy évvel ezelőtt római aranypénzeket is találtak, a leletek Jakov Sarvít, a tengeri régészetet vezető szakember szerint rendkívüli szépségükön túl történelmi szempontból is különösen fontosak.
A Bibliában Az Újszövetségi apostolok cselekedeteiben gyakran van említve a város neve. Fülöp evangélista itt élt egy ideig.Ap. Csel. 8,40. ; 21,8 Kornélius római százados itt élt, akit Péter apostol felkeresett.Ap. Csel. 10. rész Pál apostol gyakran megfordult itt, amikor missziós útjaira indult és visszatért azokról. Később 2 évet itt töltött fogságban.Ap. Csel. 23-25. rész Más keresztények is éltek itt az apostoli korban.Ap. Csel. 21,16
Galéria
Panoráma
Jegyzetek
További információk
Források Komjáthy Aladárné: A Szentföldön jártunk Klaus Vogt: Stuttgarti Biblia kislexikon, 1974.
Kategória:Ókori közel-keleti városok Kategória:Bibliai helyszínek Kategória:A világörökségi javaslati listán szereplő helyszínek