megyei jogú város ( 地级市) tartományban. A -folyó északi partján fekvő város, után a tartomány második legjelentősebb agglomerációja. A teljes közigazgatási terület (10 213 km2) 3 városi kerületre és 11 járásra osztott, ahol összesen több mint 5 millió ember él.
Története írott forrásokból nyomon követhető története a Hadakozó fejedelemségek idején kezdődött, amikor az itt elhelyezkedő állam uralkodója, 孝 herceg (i. e. 361 - i. e. 338), a híres legista reformer, kezdeményezésére i. e. 350 körül ide telepítette fővárosát.
Miután i. e. 221-ben a állam akkori királya, első ízben a történelem során egyesítette a kínai birodalmat, melynek néven első császára lett, továbbra is maradt a főváros. Az első császár uralkodása idején, az ide telepített több tízezer arisztokrata család számára állítólag mintegy 270 palotát építtetett a fővárosba és annak környékére. A központi, császári palota, , amely a leírások szerint addig soha nem látott méretű és pompájú volt, valójában sohasem készült el. A palota és az első császár Li-hegyi sírkomplexumán összesen több mint 700 000 köz- és kényszermunkás dolgozott.
i. e. 210-ben bekövetkezett halála után, még zsarnokibb természetű fia, is innen irányította a birodalmat, és folytatta a fővárosban megkezdett építkezéseket. A császári palota azonban soha nem készült el. A második császár halálát követően, a felkelő seregek, i. e. 207 végén elfoglalták a fővárost, majd a történeti feljegyzések szerint i. e. 206 januárjában porig égette a várost, amely három hónapon át lángolt. A négy évvel később megalakuló Han-dinasztia fővárosának alapjait innen nem messze, a mai város területén fektették le.
A régészek az 1950-es évektől a 2000-es évek elejéig több nagyszabású régészeti feltárást végeztek a közigazgatási területen, amely során számos -kori palota maradványt, műhelyt és sírt tártak fel.
A nagy történelmi jelentőségű ot 1983. október 5-én emelték megyei szintű városi rangra.
Közigazgatási beosztása bélyegkép|jobb|400px|A Városi Múzeum, az egykori Konfuciusz-templom főbejárata. Map 350px # Név Kínaiul Népesség (2004 becs.) Terület (km²) Népsűrűség (/km²)1 körzet渭城区Wèichéng Qū400,0002721,4712 körzet杨陵区Yánglíng Qū140,000941,4893 körzet秦都区Qíndū Qū450,0002511,7934 város兴平市Xīngpíng Shì560,0004961,1295 járás三原县Sānyuán Xiàn400,0005697036 járás泾阳县Jīngyáng Xiàn500,0007926317 járás乾县Qián Xiàn560,0009945638 járás礼泉县Lǐquán Xiàn460,0001,0174529 járás永寿县Yǒngshòu Xiàn190,00086921910 járás彬县Bīn Xiàn330,0001,20227511 járás长武县Chángwǔ Xiàn170,00058329212 járás旬邑县Xúnyì Xiàn270,0001,69715913 járás淳化县Chúnhuà Xiàn200,00096520714 járás武功县Wǔgōng Xiàn410,0003921,046
Népesség
Nevezetességei bélyegkép|jobb|400px|A A Városi Múzeum 1962-ben alapították az eredetileg 1371-ben épített Konfuciusz-templomban. Az épület maga is műemlék. A múzeumban látható az a mintegy 3000 darabból álló cserépfigura-gyűjtemény, amely 1965-ben, a környéken feltárt Han-kori sírból került elő. romjai. Mivel egykori palotája a -folyó déli partjánál épült, ezért a romok ból jobban megközelíthetők. Ez ma a palota két csarnokának alapjait jelenti. A régészek azonban elkészítették a palota látványtervét, amely a témapark központi látványossága. tábornok sírja. A Han-dinasztia uralkodójának, császár a fiatalon elhunyt, kedvenc tábornokának sírja, aki a hunok elleni harcban tüntette ki magát. A . A Han-házbeli császár (i. e. 157-87) 46 méter magas sírhantja. sírja. A Tang-házbeli császár tragikus sorsú ágyasának sírja.
Jegyzetek
Irodalom Polonyi Péter: Kína. Panoráma Országkalauzok. Panoráma, Budapest 2002.
Fordítás
Kapcsolódó szócikkek Csin-dinasztia Csin Si Huang-ti O-pang palota
További információk
Xianyang Network Xianyang Forum Official website of Xianyang Government
Kategória:Kína közigazgatási egységei Kategória:Senhszi tartomány települései