A Prionosuchus a kétéltűek egy kihalt neme, amely a középső perm korszakban, 270 millió évvel ezelőtt élt. Kilenc méteres hosszával a Prionosuchus a valaha élt legnagyobb kétéltű. A genus egyetlen ismert faja a Prionosuchus plummeri. Leírása 160px|bélyegkép|bal|A Prionosuchus mérete az emberhez viszonyítva Az állat maradványait Északkelet-Brazíliában, a Parnaiba-medence Pedra do Fogo formációjának középső permi rétegeiben találták meg. Leírását L. I. Price közölte 1948-ban. Az állkapocsmaradványok alapján, a többi Archegosauridával összehasonlítva koponyája hosszát 1,6 méteresre becsülték az állatot teljes hossza pedig elérte a kilenc métert; ezzel ő a valaha megtalált legnagyobb kétéltű.
Hosszú törzse, rövid lábai, úszáshoz alkalmazkodott farka és állkapcsai miatt a Prionosuchus nagyon hasonlított a mai krokodilokra; megnyúlt és elkeskenyedő, végén kissé kiszélesedő állkapcsai különösen a gangeszi gaviálhoz teszik hasonlatossá. Életmódja is hasonló lehetett, vízben élt és hosszú, fogakkal teli állkapcsa oldalirányú kaszálásával halakra vadászott.
A Pedra de Fogo formáció többi lelete alapján nedves, trópusi környezetben élt. A rétegek többnyire lagúnákban és lassú folyókban képződő anyagpalából, iszapkőből és mészkőből állnak, a Prionosuchuson kívül egyéb kétéltűeket, primitív cápákat, tüdőshalakat találtak benne. Taxonómiája A Prionosuchus nemet Carroll sorolta be az Archegosauridae családba. A genusba egyetlen faj tartozik, a P. plummeri. Rokonai, mint például a Németországban megtalált Archegosaurus a perm időszak során ugyanazt az ökológiai niche-t foglalták el, mint a mai krokodilok és aligátorok. A család a perm végén kipusztult, szerepüket hüllők vették át, mint például a triászkori Phytosaurus.
Cox és Hutchinson 1991-es közleménye az Oroszországban talált Platyoposaurusszal azonosította a Prionosuchust, véleményük szerint a Pedra de Fogo formáció inkább a késői permből származik. A Platyoposaurus azonban jelentősen kisebb volt, csak 2,5 méter volt a hossza, vagyis biztosan más fajhoz tartozott. Más vizsgálatok a botanikai leletek alapján inkább kora perminek vélik a formációt, ami a Prionosuchus és Platyoposaurus ismert fosszíliái között jelentős időkülönbséget vet fel. Ma a legtöbb paleontológus különálló genusnak tekinti a Prionosuchust. Források 260px|bélyegkép L.I. Price, 1948, Um anfibio Labirinthodonte da formacao Pedra de Fogo, Estado do Maranhao: Ministerio da Agricultura, Departamento Nacional da Producao ineral Divisao de Geologia e Mineralogia, Boletim n. 124, p. 7-32. R. L. Carroll, 1988,Vertebrate Paleontology and Evolution. W.H. Freeman and Company Cox, C. B. and Hutchinson, P., 1991. Fishes and amphibians from the Late Permian Pedrado Fogo Formation of northern Brazil.Palaeontology, 34: 561-573 Mussa D & Coimbra AM., 1987, Novas perspectivas de comparação entre as tafofloras permianas (de lenhos) das Bacias do Parnaíba e do Paraná. X Congresso brasileiro de Paleontologia. Rio de Janeiro. Anais da Academia Brasileira de Ciencias, 2: 901-922. Caldas EB, Mussa D, Lima Filho FP & Roesler O., 1989, Nota sobre a ocorrência de uma floresta petrificada de idade permiana em Teresina, Piauí. Bol IG-USP, Publ Esp 7: 69-87. Schobbenhaus, C., Campos, D. A., Derze, G. R., and Asmus, H. E., 1984, Geologia do Brasil: Brasõlia, D.N.P.M., Brasília, 501 pp. Darren Naish:More temnospondyls: gigantic, gharial-snouted archegosauroids and their spatulate-snouted kin Scientific American
Fordítás
Kategória:Kétéltűnemek Kategória:Monotipikus taxonok