Seidler Ernő (Ungvár, 1886. március 18. – Moszkva, 1938. vagy 1940.) magántisztviselő, pártmunkás, a magyar Vörös Hadsereg ezredparancsnoka.
Élete A kezdetek Seidler Lipót és PollacsekMás forrásokban Pollacsek vagy Polátsek Vilma fia. Ifjúkorában a Társadalomtudományi Társaság tagja, illetve a Galilei Kör alapítója volt, 1910-ben pedig csatlakozott az MSZDP-hez. 1911. július 15-én Budapesten házasságot kötött Mintz Estella Sárával (más forrásokban Müncz Stella), Mintz Bódog és Münz Ilona lányával.
Az első világháborúban 1915-ben orosz hadifogságba került, s a tomszki hadifogolytáborban megismerkedett Kun Bélával és Münnich Ferenccel, akikkel együtt szervezte a tábor antimilitarista, szocialista csoportjait. Később az 1918. március 24-én alakult OK(b)P Magyar Csoportjának tagja lett.
A hazatérés után 1918-ban hazatért Moszkvából, októberben a forradalom alatt a Katonatanácsban dolgozott. Novemberben, amikor Kun Béla hazajött Oroszországból, átnyújtott neki egy névjegyzéket azokról, akikre biztosan lehet számítani a pártalapításkor. Ő szállásolta el továbbá Kun feleségét, Gál Irént. Részt vett a KMP megalapításában, amelynek központi bizottsági tagja is lett. Különböző alakulatokat fegyverzett fel, s rendszeresen agitált. 1918 őszén Vlagyimir Uraszovval együtt szervezte a Vörös Ujság nyomdáját. 1919. február 20-án letartóztatták, 1919. március 21-i kiengedése napján pedig egyik aláírója volt a két párt (MSZDP és KMP) egyesülését és a proletárdiktatúrát kikiáltó nyilatkozatnak.A határozat teljes szövege a Wikiforráson
A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a Vörös Őrség budapesti parancsnoka volt. E tisztségben adta ki Cserny József különítmény–parancsnoknak a következőket: „Annyi burzsujt tehettek el láb alól, amennyit akartok, én mindent elsimítok.” A Bajor Tanácsköztársaság fennállása alatt a Magyarországi Tanácsköztársaság müncheni követeként működött. A magyar Vörös Hadsereg 53. gyalogezred–parancsnokaként részt vett 1919 májusában a szolnoki "ellenforradalom" leverésében. Az északi hadjárat idején azonban Böhm Vilmos alkalmatlanság címén leváltotta. A kommün alatti utolsó tette Szolnok visszafoglalása volt 1919. augusztus elsején. bélyegkép|200px|Seidler Irma
A kommün bukása után A Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után Kun Béla, Landler Jenő és mások mellett őt is internálták a karlsteini várba. Kiengedése után Bécsben Pollacsek Lászlóval és másokkal együtt szervezte az illegális pártapparátust.Kun Béláné: Kun Béla (Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1969. 303. oldal) Később (1921-től) a Csehszlovák Kommunista Párt nyugat-szlovákiai titkára volt, és részt vett a cseh és szlovák kommunista pártok egyesítésében. Tagja volt továbbá a CSKP Központi Bizottságának. 1925-ben politikai tevékenysége miatt kiutasították Csehszlovákiából, s Berlinbe ment, ahol szintén a kommunista mozgalomban dolgozott, mint a Szovjetunió kereskedelmi képviseletének osztályvezetője.
1930-tól a Szovjetunióban élt és 1937-es vagy 1938-as letartóztatásáig gazdasági területen tevékenykedett, mint színesfémtröszt–igazgató. Csakúgy, mint Kun Béla, 1937-ben ő is kérelmezte, hogy részt vehessen a spanyol polgárháborúban, ám ezt elutasították. Ezután letartóztatták, majd pedig kivégezték.
Családja
Nővére, Seidler Irma festőművész, Lukács György fiatalkori szerelme. Unokatestvére volt Pór Ödön, Szabó Ervin, Polányi Károly és Polányi Mihály.Geni
Jegyzetek
Források Váry Albert: A vörös uralom áldozatai Magyarországon (HOGYF EDITIO, Budapest, ) Gratz Gusztáv: A forradalmak kora - Magyarország története 1918-1920 (Magyar Szemle Társaság, Budapest, 1935) Böhm Vilmos: Két forradalom tüzében (Népszava Könyvkiadó, 1923) Rákosi Mátyás: Visszaemlékezések 1892—1925 (1—2. kötet, Napvilág Kiadó, Budapest )
Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981 614. o. A Szocialista Forradalomért (Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1975., 607–608. o.)
További információk Magyar életrajzi lexikon I–II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967–1969. Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996—. Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. Kelen Jolán: Seidler Ernő (Párttört. Közl. 1966.) Jász Dezső: Harc a Hernád mentén (Élet és Irod. 1966. márc. 7.) Forradalomban, háborúban (Szerk. Hetés Tibor. Bp. 1974.) Hajdu Tibor: A Magyarországi Tanácsköztársaság (Bp. 1969.) A magyar internacionalisták a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban és a polgárháborúban (Bp., 1969–1968.)
Kategória:KMP-tagok Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Magyar emigránsok a Szovjetunióban Kategória:Magyarországi politikusok Kategória:1886-ban született személyek Kategória:Az MSZDP korábbi tagjai Kategória:Bebörtönzött politikusok Kategória:A Galilei Kör tagjai Kategória:Ungváriak Kategória:Magyar hadifoglyok az első világháborúban Kategória:Polányi család Kategória:A sztálini tisztogatások magyar áldozatai Kategória:CSKP-tagok Kategória:SZKIB-tagok Kategória:A 20. században elhunyt személyek Kategória:A magyar Vörös Hadsereg tagjai Kategória:A Vörös Őrség tagjai