Henry Graham Greene (Berkhamsted, Hertfordshire, 1904. október 2. – Vevey, 1991. április 3.) angol író, drámaíró, kritikus. Számtalan novellát, regényt, esszét, kritikát, életrajzot írt; forgatókönyv és színdarab is fűződik a nevéhez. Művei közül többet meg is filmesítettek. Az 1930-as évekre már széles körben olvasott író volt, az 1940-es években nemzetközileg is ismert lett, az 1950-es évekre pedig a huszadik század egyik meghatározó irodalmi alakja lett. Az író bipoláris zavarral küzdött, mely magánéletére és írásaira is kihatott.
Élete Gyermek- és ifjúkora
Greene Berkhamstedben született, a család negyedik gyermekeként a hatból. A szülők, Charles Henry Greene és Marion, gazdag és befolyásos családból származtak, és egymás unokatestvérei voltak. Greene öccse, Hugh a BBC vezérigazgatója, egyik bátyja pedig (Raymond) kiváló orvos volt. A családtagok között volt a Greene King sörfőzde tulajdonosa, illetve több bankár és üzletember. Charles Greene igazgatóhelyettes volt a Berkhamsted Schoolban, majd 1910-től iskolaigazgató lett.
Greene 1910-ben került iskolába. Bentlakóként mélységesen boldogtalan volt itt, és többször próbált öngyilkosságot elkövetni. 1921-ben, tizenhét éves korában hat hónapig pszichoanalízissel kezelték depresszió ellen. Ezután bejáróként tért vissza az iskolába. Az oxfordi Balliol College-be került. 1925-ben jelent meg első verseskötete, amely nem aratott nagy sikert.
Az iskola elvégzése után Greene újságírással kezdett foglalkozni, először Nottinghamben (ez a város később úgy tér vissza a regényeiben mint a sekélyes provincializmus szimbóluma), majd később a The Times szerkesztőjeként. Nottinghami korszakában kezdett levelezni a római katolikus Vivien Dayrell-Browninggal, aki azért írt neki, hogy helyreigazítsa őt egy katolikus hittételt illetően. Greene 1926-ban tért át katolikusnak, és a következő évben összeházasodtak. Két gyermekük született, Lucy (1933-ban) és Francis (1936-ban). 1948-ban Catherine Walston miatt Greene elhagyta feleségét, de hivatalosan nem váltak el.
Munkássága
Greene első megjelent regénye a The Man Within volt 1929-ben, és a fogadtatás arra bátorította, hogy feladja az állását a The Timesnál és kizárólag regényíróként dolgozzon. Ennek ellenére, következő két könyve nem hozott sikert. Az első valódi áttörést az Isztambuli vonat c. műve hozta meg (1932). Sok más könyvéhez hasonlóan ezt is filmre vitték (Orient Express, 1934)
A regényírásból származó jövedelmét újságírással egészítette ki: könyv- és filmszemlét írt a The Spectatornak, és társszerkesztője volt a Night and Day folyóiratnak.
Regényeit eredetileg két kategóriába osztották: bűnügyi regényekre, mint például a Brightoni szikla, amit ő maga is „szórakoztató irodalomnak” minősített, de amelyek gyakran hordoztak jelentős filozofikus tartalmat is, illetve irodalmi művekre, mint például a Hatalom és dicsőség, amelyre hírnevét kellett alapoznia.
Írói pályafutása folytatásával viszont Greene és olvasói egyaránt úgy találták, hogy a „szórakoztató” könyvek majdnem olyan magas – sőt néha magasabb – értéket képviselnek, mint az irodalmiak, így később Greene kombinálta e két megközelítést olyan könyveiben, mint Az emberi tényező, Havannai emberünk és A csendes amerikai.
Amellett, hogy sok könyvét megfilmesítették, írt néhány eredeti forgatókönyvet is, amelyek közül A harmadik ember (The Third Man) vált a legismertebbé.
Csak egyetlen filmben játszott, François Truffaut 1973-ban bemutatott Amerikai éjszaka című francia filmjében mellékszereplőként egy angol biztosítási brókert alakított.
Érdeklődése
Greene egész életét meghatározta, hogy jó messze utazhasson szülőföldjétől, olyan vidékekre, amelyeket vadnak és távolinak nevezett. Utazásai alkalmat nyújtottak arra, hogy az Egyesült Királyság javára kémkedjen, például a második világháború alatt Sierra Leonéban. Greene-t Kim Philby, a híres szovjet hírszerző, kettős ügynök, a később „Cambridge-i ötök” néven ismertté vált kémhálózat tagja szervezte be a brit hírszerzés, az MI6 számára. 1938-ban Mexikóba utazott, hogy megfigyelje az erőltetett szekularizáció hatását; ezt az utazását a római katolikus egyház támogatta. Az utazás eredményeképpen született meg a tényszerű The Lawless Roads, és a Hatalom és dicsőség című regénye, amelyet sokan Greene legjobbjának tartanak. A regényt a Vatikán 1953-ban elítélte.
Stílusa
Greene élvezte a paródiát. 1949-ben, amikor a New Statesman versenyt hirdetett Greene stílusának parodizálására, álnév alatt maga is elindult a versenyen és második díjat nyert. A kérdéses művet (The Stranger's Hand) később egy másik író fejezte be és Mario Soldati olasz rendező vitte filmre. 1965-ben Greene részt vett egy hasonló versenyen, és tisztes dicséretet szerzett itt is.
Utolsó évek
bélyegkép|250px|Az író sírja Corseaux-ban
1966-ban Greene Antibes-ba költözött, hogy Yvonne Cloetta közelében lehessen, akit már több éve ismert. Kapcsolatuk az író haláláig fennmaradt. Élete utolsó éveiben Greene egy svájci kisvárosban, Vevey-ben élt, a Genfi-tó partján. 1991-ben ott hunyt el, 86 éves korában.
Művei Versek Babbling April 1925
Regények A számkivetett (The Man Within) 1929 The Name of Action 1930 Rumour at Nightfall 1932 Az isztambuli vonat (The Stamboul Train) 1932 It's a Battlefield 1934 England Made Me 1935 A merénylet (A Gun for Sale) 1936 Brightoni szikla (Brighton Rock) 1938 Titkos megbízatás (A Confidental Agent) 1939 Hatalom és dicsőség (The Power and the Glory) 1940 A félelem minisztériuma (The Ministry of Fear) 1943 A kezdet és a vég (The Heart of the Matter) 1948 A harmadik (The Third Man) 1950 A szakítás (The End of the Affair) 1951 A csendes amerikai (The Quiet American) 1955 A vesztes mindent visz (Loser Takes All) 1955 Havannai emberünk (Our Man in Havana) 1958 Gyógyulás (A Burnt-Out Case) 1960 Szerepjátszók (The Comedians) 1965 Utazások nagynénémmel (Travels with My Aunt) 1969 A tiszteletbeli konzul (The Honorary Consul) 1973 Az emberi tényező (The Human Factor) 1978 A genfi doktor Fischer (Doctor Fisher of Geneva) 1980 Monsignor Quijote 1982 A tizedik (The Tenth Man) 1985 A kapitány és az ellenség (The Captain and the Enemy) 1988
Önéletrajz A Sort of Life 1971 Ways of Escape 1980 Álomnapló 1992 (álomnapló, halála után adták ki) Ismerkedés a tábornokkal 1984
Útleírások Utazás térkép nélkül 1936 The Lawless Roads 1939 In Search of a Character: Two African Journals 1961
Színdarabok The Living Room 1953 The Potting Shed 1957 The Complaisant Lover 1959 Carving a Statue 1964 The Return of A.J.Raffles 1975 The Great Jowett 1981 Yes and No 1983 For Whom the Bell Chimes 1983
Forgatókönyvek A harmadik ember, 1949
Novellák The Basement Room 1935 Across The Bridge 1938 Alas, Poor Maling 1940 The Lieutenant Died Last The Destructors 1954 A Sense Of Reality 1963 The Invisible Japanese Gentlemen 1965 The Last Word 1988 I Spy Twenty-One Stories May We Borrow Your Husband?
Magyarul
Hatalom és dicsőség; ford. Sőtér István; Athenaeum, Bp., 1941 A csendes amerikai. Regény; ford. Szöllősy Klára; Európa, Bp., 1957 Merénylet; ford., utószó Birkás Endre; Magvető, Bp., 1957 Havannai emberünk. Regény; ford. Ungvári Tamás; Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó, Bratislava, 1961 (Világkönyvtár) A kezdet és a vég. Regény; ford., utószó Ungvári Tamás; Európa, Bp., 1962 Titkos megbízatás. Kalandregény; ford. Ungvári Tamás; Európa, Bp., 1963 Szerepjátszók. Regény; ford. Szász Imre; Európa, Bp., 1967 Utazások nagynénémmel; ford. Ungvári Tamás; Európa, Bp., 1971 Utazás térkép nélkül; ford. Tandori Dezső; Gondolat, Bp., 1972 (Világjárók) Az utolsó lehetőség. Válogatott elbeszélések; vál. Bart István, ford. Borbás Mária et al.; Európa, Bp., 1974 (Európa zsebkönyvek) A csendes amerikai; Graham Greene regénye alapján színpadra alkalmazta Kazimir Károly és Ungvári Tamás; in: Színházi műhely. Három rendezőpéldány; Gondolat, Bp., 1975 A tiszteletbeli konzul. Regény; ford. Udvarhelyi Hanna; Európa, Bp., 1976 (Európa zsebkönyvek) A szakítás; ford. Róna Ilona; Magvető, Bp., 1979 (Világkönyvtár) A harmadik. Bűnügyi regény; ford. Békés András; Zrínyi, Bp., 1983 Monsignor Quijote. Regény; ford. Ungvári Tamás; Európa, Bp., 1987 (Graham Greene válogatott művei) A tizedik; ford. Falvay Mihály; Magvető, Bp., 1987 (Rakéta Regénytár) Brightoni szikla; ford. Debreczeni Júlia; Európa, Bp., 1988 (Graham Greene válogatott művei) Az isztambuli vonat; ford. Benedek Mihály; Európa, Bp., 1988 (Graham Greene válogatott művei) Ismerkedés a tábornokkal; ford. Ungvári Tamás; Európa, Bp., 1989 (Mérleg) Gyógyulás; ford. Molnár Eszter; Európa, Bp., 1989 (Graham Greene válogatott művei) A félelem minisztériuma; ford. Sipos Katalin; Európa, Bp., 1990 (Graham Greene válogatott művei) A Kapitány és az ellenség; ford. Szappanos Gábor; Európa, Bp., 1992 (Európa zsebkönyvek) A genfi Doktor Fischer. Bombaparti; ford. Ungvári Tamás; Esély Könyvklub, Bp., 1995 (Családi zsebkönyvek) Álomnapló; ford. Loósz Vera; Ulpius-ház, Bp., 2000 A számkivetett; ford. Tasi Zsuzsanna; Art Nouveau, Pécs, 2001 A vesztes mindent visz; ford. Kaposi Tamás; Holnap, Bp., 2008
Jegyzetek
További információk Greeneland: the world of Graham Greene The Graham Greene Birthplace Trust Graham Greene Writeup in the Literary Encyclopedia Biography at Authors' Calendar website A Review of Graham Greene's "Lawless Roads" 1989 audio interview of Norman Sherry, biographer of Graham Greene, RealAudio Graham Greene az IMDb-n
Kapcsolódó szócikkek Jeruzsálem-díj
Kategória:Angol írók Kategória:Angol drámaírók Kategória:Angol újságírók Kategória:Angol forgatókönyvírók Kategória:Brit krimiírók Kategória:Katolikus vallásra tért személyek Kategória:1904-ben született személyek Kategória:1991-ben elhunyt személyek Kategória:Nagy-Britannia hírszerzői