A Buenos Aires-i metró (Subterráneo de Buenos Aires, helyi nevén Subte) egy gyorsvasúti rendszer, amely az argentínai Buenos Aires város területén működik.
A hálózat első szakasza (Plaza de Mayo – Plaza Miserere) 1913-ban nyílt meg, ezzel ez volt a világ 13. metrója és az első földalatti vasút Latin-Amerika, a déli félteke és a spanyol nyelvű világ részére, mivel a madridi metró öt évvel később, 1919-ben nyílt meg.
Buenos Aires az egyetlen olyan argentin város, ahol van metrórendszer.
A metróhálózatnak hat vonala van, az A, B, C, D, E és H vonal 56,7 km hosszan összesen 90 állomást szolgál ki. A hálózatot kiegészíti a 7,4 km hosszú Premetro vonal, és a 26 km hosszú Urquiza elővárosi vonal, összesen 17 további állomással. A vonalakon a forgalom a bal oldalon halad, mivel a rendszer megnyitásakor Argentína a bal oldali közlekedést alkalmazta. Napi szinten több mint egymillió utas használja a hálózatot, amely összeköttetést biztosít a város kiterjedt közvetítő vasúti és buszos hálózataival.
A hálózat a 20. század első évtizedeiben gyorsan bővült; 1944-re a fő útvonalak elkészültek, és a legújabb vonalat 2007-ben építették be. A második világháború után a bővülés üteme jelentősen visszaesett. Az 1990-es évek végén a bővítés gyorsabb ütemben folytatódott, és négy új vonalat terveztek a hálózathoz. Ennek ellenére a hálózat bővítését nagymértékben meghaladta a város közlekedési igénye.
2015-től két korszerűsítési tervet mutattak be: Buenos Aires város 670-es törvénye, amely 3 új vonal (F, G és I) létrehozását javasolta, és a PETERS tervet, amelyben 2 vonal létrehozása és az I-es vonal elhalasztása, majd jövőbeli bővítése szerepelt, valamint számos más útvonal-módosítás.
2019 óta nem voltak bővítések, fél évszázad óta először.
A teljes hálózatot 1939-ben államosították, és egészen az 1990-es évek közepéig állami kézben és üzemeltetésben maradt, majd koncesszióként üzemelt. A korábban állami üzemeltetésű vonalakat 20 éves koncesszióként ajánlották fel az érdeklődő magánfeleknek; a két kiegészítő vonalat is bevonták ebbe a privatizációba, és 1995 óta mindegyiket a Metrovías üzemelteti, bár a hálózat és a gördülőállomány Buenos Aires városának tulajdonában maradt.
Vonalak Vonal Üzembe helyezve Utolsó fejlesztés Eredeti útvonal Jelenlegi útvonal Hossz (km) Állomásokszáma Napiutasszám (2018) 1913 2013 Plaza de Mayo – Plaza Miserere Plaza de Mayo – San Pedrito 9.8 18 (irányonként 17) 258,000 1930 2013 Federico Lacroze – Callao L. N. Alem – J.M. de Rosas 11.9 17 361,000 1934 1936 Constitución – Diagonal Norte Constitución – Retiro 4.5 9 208,000 1937 2000 Catedral – Tribunales Catedral – Congreso de Tucumán 10.4 16 328,000 1944 2019 Constitución – Gral. Urquiza Retiro – Plaza de los Virreyes 12 18 94,000 2007 2018 Once – Caseros Facultad de Derecho – Hospitales 8.8 12 128,000 Térkép
Jegyzetek
Források
Kategória:Dél-amerikai metróhálózatok Kategória:Buenos Aires Kategória:Argentína vasúti közlekedése