Burkina Faso területéről eddig négy helyszín került fel a világörökségi listára, négy helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre. 250px Loropeni romjai 2009 Kulturális (III) Védett terület: 1,11 ha, puffer zóna: 278,4 ha, hivatkozás: 1225 Az ország déli részén, a ghánai, togoi és elefántcsontparti határ közelében elterülő világörökségi helyszínhez egy hat méter magas fallal körülvett erődített település maradványai tartoznak, amely fontos szerepet játszott a Szahara térségének aranykereskedelmében. Az épületkomplexum összesen tíz erődítményből áll, amelyek a kutatások eredményei szerint legalább ezer évesek. Az épületegyüttest feltételezhetően a kulango vagy a loro nép emelte, és egy megközelítőleg száz erődöt magába foglaló épületlánc részeként hasznot húzott a Szaharán át folyó észak déli irányú aranyszállításból, amely összekötötte a földközi-tengeri aranyvásárlókat a sivatagtól délre fekvő bányákkal. A terület valószínűleg az Atlanti-óceán térségével is szoros kapcsolatban állt. Loropéni feltételezhetően nagy befolyással bírt az aranykereskedelem 14. és 17. század közötti virágkorában. Eddig a területnek csak egy részén végeztek tervszerű feltárásokat, ezért az épületegyüttes történetéről csak részleges információink vannak. Feltételezhető, hogy az évszázadok alatt többször is elnéptelenedett, majd a 19. században végleg sorsára hagyták. 250px W Regionális Park , és közös világörségi helyszíne1996, kiterjesztés: 2017 Természeti (IX)(X) Védett terület: 1 494 831 ha, puffer zóna: 1 101 221 ha, hivatkozás: 749 A nemzeti park, Nyugat-Afrika legnagyobb természetvédelmi területe a szavanna és az erdő közötti átmeneti régióban fekszik. Több ország osztozik rajta - Niger mellett Burkina Faso és Benin - de kezdetben csak a Nigerben fekvő 2200 négyzetkilométeres részét vették fel a világörökségi listára. A 2017-es ülésszakon kiterjesztették, így jelenleg a három ország közös világörökségi helyszíne. A park nevét a Niger folyó kanyargós, W alakú szakaszáról kapta. A folyó jobb partján szavannás, erdős területek és a szudáni-guineai zóna galériaerdői keverednek. A keveredés eredményeképpen élővilága sokszínű, számos növény- és állatfajjal. Eddig hozzávetőlegesen 70 emlősfajt és 350 madárfajt dokumentáltak. A lápos részek kiemelt fontosságú életterei az itt élő madaraknak. A madarak egy része időszakos költözés miatt nagy területet igényel és mivel a park összefügg több a szomszédos országokban védelem alá vont részeivel ez segíti ezen fajok túlélését. A park nagy testű emlőseiről is híres, megtalálható köztük a földimalac, a pávián, a bivaly, az Anubisz pávián, a gepárd, az elefánt, a víziló, a párduc, az oroszlán, a szervál, és a varacskos disznó. Az ismert növényfajok száma 454 ezek közül két orchideafaj csak Nigerben él. A Niger folyóba ömlik a Mékrou, ami egy mély szurdokot vágott a homokkőbe. Esős évszakban a folyó zuhatagok sorává válik, a száraz évszakban kiszárad és medrében vízililiomok nőnek. 250px Burkina Faso ősi vaskohászati helyszínei 2019 Kulturális (III)(IV)(VI) Védett terület: 122,3 ha, puffer zóna: 797,5 ha, hivatkozás: 1602A helyszín öt különböző részből áll, amelyek elszórtan helyezkednek el az ország különböző tartományaiban. Hozzá tartozik tizenöt, napon száríott agyagból készült kemence, számos a kemencékhez kapcsolódó építmény, valamint bányák és települések maradványai. Douroula lelőhelye, ami az i. e. 8. századra datálható a vasfeldolgozás fejlődésének eddig ismert legkorábbi bizonyítéka Burkina Fasóban. A másik négy helyszínen (Tivéga, Yamane, Kindibo és Békuy) nyomon követhető a vasfeldolgozás terjedése és az, ahogy az i. sz. 10. századtól fokozatosan egyre fontosabbá válik a mindennapi életben. Bár napjainkban a vas kinyerése a vasércből már nem a falvakban történik a helyi kovácsok ma is fontos szerepet játszanak a lakosok életében. Legfontosabb feladatuk a helyiek szerszámokkal való ellátása, és fontos szerepet játszanak a vallási szertartásokban is, 250px Tiébélé királyi udvara 2024 Kulturális (III) Védett terület: 1,84 ha, puffer zóna: 14,12 ha, hivatkozás: 1713A királyi udvar egy a 16. század óta létező, döngölt agyagból kialakított épületegyüttes ami a kasem nép társadalmi berendezkedésével és kulturális értékeivel hozható kapcsolatba. A védőfallal körülvett királyi udvar falakkal elválasztott különálló épületcsoportokból áll. A udvar védőfalán kívül gyülekező- és szertartási helyeket alakítottak ki, ezek a királyi udvarból kiinduló átjárókon keresztül közelíthetők meg. Az épületeket a királyi udvarhoz tartozó férfiak építették majd a nők látták el szimbolikus jelentésű díszítéssel. A díszítésmód elemeit kizárólag a nők örökítik tovább és ők azok akik életben tartják az épületek festésének hagyományát. Elhelyezkedésük

Javasolt helyszínek MegnevezésKépTípusKritériumÉvLink Bourzanga nekropoliszai 150px Kulturális III, VI1996 56 Vízilovak tava bioszféra rezervátum 150px Természeti IX, X 20125655 A Száhel-övezet burkinai sziklavésetei Pohé-Mengao, Arbinda és Markoye 150px Kulturális II, III 2012 5657 Bobo-Dioulasso történelmi központja 150px Kulturális III, IV 2012 5658

Források

Burkina Faso az UNESCO világörökség oldalán Burkina Faso javaslati listája az UNESCO honlapján

Kategória:Burkina Faso világörökségi helyszínei Kategória:Világörökségi helyszínek országok szerint