Sigurður Guðmundsson vagy Sigurður málari (Sigurður, a festő) (Helluland, 1833. március 9. – Reykjavík, 1874. szeptember 7.) az első igazán hivatásos festő Izlandon. Sokat tett az izlandi honfoglalás ezeréves fordulója ünnepségeinek előkészítéséért.
Élete és munkássága
Sigurður apja Gudmundur Olafsson, anyja Steinunn Pétursdóttir volt.Lárus Sigurbjörnsson (1954), bls. 16 A fiú már fiatal korában nagyon szívesen rajzolt és faragott, de a gazdálkodás iránt nem mutatott érdeklődést. Tehetségét felismerve szülei 1849-ben Koppenhágába küldték tanulni.Páll Briem (1889), bls. 4 Rajzai ott is nagy sikert arattak a szakértők körében, és hamarosan díjmentesen tanulhatott a Dán Királyi Képzőművészeti Akadémián. Művei egyre nagyobb érdeklődést keltettek, diáktársai zseninek tartották, és számos tehetős polgár részesítette anyagi támogatásban.Lárus Sigurbjörnsson (1954), bls. 21
Nagy hatással volt fejlődésére Niels Laurits Høyen, a kor első számú dán művészettörténésze és kritikusa, az északi nemzeti romantikus stílus híve és alakítója.Madsen (1927), bls. 20
Sigurður 1858-ban költözött vissza Izlandra. Megélhetését portrék festésével, egyházi megrendelések teljesítésével biztosította, de művészileg a nemzeti romantikus témák érdekelték.Jón Auðuns (1950) Írásaiban felismerte és ostorozta az ország lakóinak sanyarú helyzetét, az óriási szegénységet.Guðrún Gísladóttir og Sigurður Guðmundsson (1878), bls. 7 Egyik fő érdeklődési körébe tartoztak a hagyományos izlandi ruházatok, ezen belül is a női viseletek ábrázolása valamint népszerűsítése.Sigurður Guðmundsson (1857), bls. 1, 39-42
1861-ben Jón Sigurðsson, az izlandi nemzeti mozgalom elismert vezetője ösztönzésére megkezdte kutatásait Þingvellir környékén, az első izlandi parlament, az Alþingi hagyományos helyszínén. Méréseket végzett, rajzokat és térképeket készített, hogy a rekonstruálja a történelmi helyszínt. Különös jelentősége volt ennek a munkának az izlandi honfoglalás millenniumának, 1874-nek a közeledtével.Jón Sigurðsson og Sigurður Guðmundsson (1929) Sigurður nagy szerepet játszott az Izlandi Nemzeti Múzeum megalapításában (1863) és működtetésében is.Páll Briem (1889), bls. 9Sigurður Guðmundsson (1862) Sokat dolgozott az állandó izlandi nemzeti színház megteremtése érdekében is, díszleteket festett, jelmezeket tervezett. Tervekkel, javaslatokkal részt vett a főváros, Reykjavík fejlesztésében, parkosításában is.
1874 szeptemberében hosszú, súlyos betegség után hunyt el. Temetésén a nők tiszteletére izlandi nemzeti viseletben jelentek meg.Íslenski þjóðbúningurinn (2002c)
Jegyzetek
Források
Izlandi nyelven: Guðrún Gísladóttir og Sigurður Guðmundsson. (1878). Um íslenzkan faldbúning. Kaupmannahöfn: Án útg. „Hugvekjur út af þúsundára landnámi Íngólfs og fyrstu byggíngu Íslands“. (1864, 12. ágúst). Þjóðólfur, bls. 159-162. Íslenski þjóðbúningurinn. (2002). „Kyrtill“, Sótt 7. mars 2014 af http://wayback.vefsafn.is/wayback/20041005153659/http://www.buningurinn.is/main/view.jsp?branch=2182517. Íslenski þjóðbúningurinn. (2002). „Sigurður Guðmundson málari“, Sótt 7. mars 2014 af http://wayback.vefsafn.is/wayback/20041005153657/www.buningurinn.is/main/view.jsp?branch=2174778. Íslenski þjóðbúningurinn. (2002). „Skautbúningur“, Sótt 7. mars 2014 af http://wayback.vefsafn.is/wayback/20041005153653/http://www.buningurinn.is/main/view.jsp?branch=2182560. Jón Auðuns (ritstj.). (1950). Sigurður Guðmundsson málari. Reykjavík: Leiftur. Jón Sigurðsson og Sigurður Guðmundsson. (1929). „Bréfaviðskifti Jóns Sigurðssonar forseta og Sigurðar Guðmundssonar málara“, Árbók Hins íslenzka fornleifafélags, bls. 34-107. Lárus Sigurbjörnsson. (1954) Þáttur Sigurðar málara: brot úr bæjar- og menningarsögu Reykjavíkur. Reykjavík: Helgafell. Leikminjasafn Íslands. (e.d.) „Sigurður Guðmundsson málari sest að í Reykjavík“, Sótt 7. mars 2014 af https://web.archive.org/web/20140718022856/http://www.leikminjasafn.is/annall/1858sigg.html. Madsen, Karl. (1927). Málaralist Dana. Reykjavík: Íslandsdeild Dansk-íslenzka félagsins. Matthías Þórðarson. (1912). „Þjóðmenjasafnið 1863-1913: Vöxtur þess og hagur fyrstu 50 árin“, Árbók Hins íslenzka fornleifafélags, bls. 1-47. Páll Briem. (1889) „Sigurður Guðmundsson málari“, Andvari, bls. 1-14. Sigurður Guðmundsson. (1857). „Um kvennbúninga á Íslandi að fornu og nýju“, Ný félagsrit, bls. 1-53. Sigurður Guðmundsson. (1862, 24. apríl). „Hugvekja til Íslendinga“, Þjóðólfur, bls. 76-77. Sigurður Guðmundsson. (1868). Skýrsla um Forngripasafn Íslands í Reykjavík (1. bindi). Kaupmannahöfn: Hið íslenzka bókmenntafélag. Sigurður Guðmundsson. (1878). Alþingisstaður hinn forni við Öxará. Kaupmannahöfn: S.L. Möller. Þorsteinn Antonsson. (1989, 18. febrúar). „Aldahrollur Sigurðar málara“, Lesbók Morgunblaðsins, bls. 10-11.
További információk (Mind izlandi nyelven) „Við listabrunn 19. aldar“; grein í Lesbók Morgunblaðsins 1973 „Þrjú bréf frá Sigurði Guðmundssyni málara til Jóns Sigurðssonar forseta“; grein í Árbók Hins íslenska fornleifafélags 1930-31 „Sigurður málari var jarðaður“; grein í Ísafold 1974 Um íslenzkan faldbúning (útg. 1878) á Bækur.is Upplýsingavefur um myndlist og myndhöfunda
Fordítás
Kategória:Izlandiak Kategória:Festők Kategória:1833-ban született személyek Kategória:1874-ben elhunyt személyek