Erzsébet (teljes nevén: Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia, , ; München, Bajor Királyság, 1837. december 24. – Genf, Svájc, 1898. szeptember 10.) a Wittelsbach-házból származó bajor hercegnő, I. Ferenc József császár és királlyal kötött házassága révén osztrák császárné, magyar és cseh királyné 1854-től haláláig. Családi körben Sisinek becézték, Ernst Marischka 1955–57-es mozifilmjei nyomán a sajtóban és köznyelvben elterjedt a Sissi írásforma is.
Erzsébet tizenhat éves korában, 1854-ben kötött szerelmi házasságot az osztrák császárral, I. Ferenc Józseffel. A hercegnő e házassággal bekerült a sokkal merevebb etikettű bécsi udvari életbe, ahol hamar összetűzésbe került anyósával, Zsófia főhercegnével. Erzsébet gyakran időzött Magyarországon, szoros kapcsolatokat kialakítva a magyarsággal. Nagy szerepet tulajdonítanak személyének az 1867-es osztrák–magyar kiegyezésben is.
Életének utolsó évtizedét meghatározta egyetlen fiának, Rudolf trónörökösnek és annak szeretőjének, Maria von Vetsera bárónőnek Mayerlingben elkövetett öngyilkossága és az uralkodóné efelett érzett gyásza. Ezt követően szinte teljesen visszavonult a nyilvánosság elől, ideje nagy részét utazással töltötte, és néhány kivételtől eltekintve csak feketében járt. Gyakran kereste fel a Korfu szigetén épült Akhilleion palotáját. Megszállottan foglalkozott megjelenésével, vékony alakjával és szépségének folyamatos ápolásával; ezen gyakorlatai már életében legendásak voltak. 1898-ban Genfben egy olasz anarchista, Luigi Lucheni halálosan megsebesítette, majd nem sokkal a merényletet követően elhunyt. Nyughelye Bécsben, a kapucinusok császári kriptájában található.
Élete Gyermekkora left|65px Erzsébet bajor hercegnő Miksa József bajor herceg és Mária Ludovika Vilma bajor királyi hercegnő negyedik gyermeke a tíz közül, 1837. december 24-én született este 10 óra 43 perckor, egy vasárnapi napon, egy foggal a szájában, ami a hagyomány szerint rendkívüli pályát és nagy szerencsét jelöl.Corti, Egon Cäesar: Erzsébet. Budapest, Szépirodalmi, 1989. (reprint) 3–4. Szülei elsőfokú unokatestvérek voltak. Apja, Miksa József herceg a Wittelsbach-ház szerényebb, nem uralkodó, Pfalz-Birkenfeld-Gelnhausen oldalágából származott (címzése Herzog in Bayern).
Hét testvéréhez hasonlóan neveltetésében meghatározó volt, hogy a bajor királyi udvartól „távol”, apja müncheni palotájában, illetve a nyári (családi) rezidencián, a possenhofeni kastélyban (ma Pöcking része) nőtt fel.Faludi Ildikó: Erzsébet királyné élete.
http://www.kiralyikastely.hu/oldal.59.erzsebet_kiralyne_elete Erzsébet 1853 augusztusában – az ismerkedési jelleg teljesen nyilvánvalóvá válásának elkerülésére – elkísérte anyját és nővérét, Ilonát Bad Ischlbe, a célból, hogy anyai nagynénje, Zsófia Friderika főhercegné elképzelései szerint ismételten találkozzanak unokatestvérükkel, Ferenc József osztrák császárral, akit Ilona házastársául szántak.Corti, 1989, 14–26. o. Ludovika hercegné két idősebb lányával, Ilonával és Erzsébettel 1853. augusztus 16-án érkezett meg Bad Ischlbe, ahol a császár a családi szokások szerint születésnapját kívánta megünnepelni, s egyben nyári pihenését töltötte. Ferenc József a nagynénjével és unokahúgaival a Zsófia főhercegnénél rendezett teázáson találkozott, ahol a jelenlévők visszaemlékezései szerint rögtön felfigyelt (beleszeretett) a kiszemelt menyasszonyánál fesztelenebbül viselkedő, természetességével figyelmet keltő Erzsébetbe, és egyes források szerint már másnap, augusztus 17-én úgy nyilatkozott a házasságát biztosítani kívánó édesanyának, hogy nem az általa javasolt, Ilonát, hanem Erzsébetet szeretné feleségül venni. A hivatalos eljegyzésre augusztus 19-én került sor.„Kétszeres boldogság számomra, hogy leendő hitvesem kiválasztásakor mélyebb érzelmeimre hallgattam, és szívből remélem, hogy menyasszonyom kiváló tulajdonságaiban megtalálom majd életem boldogságát.”Idézi: Tarján M. Tamás: 1854. április 24. – Ferenc József és Sisi esküvője Bécsben. Rubicon http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1854_aprilis_24_ferenc_jozsef_es_sisi_eskuvoje_becsben/ (Ferenc József császár)Viszonylag rövid, kevesebb mint egy évnyi (8 hónapnyi) jegyességet követően 1854. április 24-én este hét órakor kötöttek házasságot a bécsi Ágoston-rendiek templomában (Augustinerkirche).Tarján M., é. n. http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1854_aprilis_24_ferenc_jozsef_es_sisi_eskuvoje_becsben/ Az esküvői ünnepségsorozat egy héten át folytatódott a birodalmi fővárosban. A házasságot celebráló bécsi püspököt 70 (közöttük több magyar) pap segítette a szertartáson, Rauscher hercegérseket egyébiránt beszédes természete miatt – korabeli szójátékkal – „Plauschernek” (fecsegőnek) is nevezték.Hamann, Brigitte: Erzsébet királyné. (Ford.: Kajtár Mária) Árkádia, Budapest, 1988, 66. o.
A császári udvarban bélyeg|bal|Erzsébet lovaglóöltözékben, a Vanity Fair magazinból (1884)
A Bad Ischl-i eljegyzés és a házasságkötés között eltelt kevesebb mint egy év alatt Erzsébetnek fel kellett készülnie az uralkodó feleségének szerepére, ami rengeteg új (magas társadalmi állásához nélkülözhetetlen) ismeret elsajátítását követelte, a korábbi neveltetésében és képzésében mutatkozó hiányosságok következtében. A család korábbi házassági terveiben nem szerepelt a trónra kerülés eshetősége, noha az uralkodó öccsével, Károly Lajossal Erzsébet 1848 óta levelezésben állt, melyből egy későbbi esetleges frigy szándéka is kibontakozott.Corti, 1989, 10. o. A tantárgyak egyik legfontosabbika későbbi szerepét tekintve Ausztria és a Birodalom történelme volt, amit Majláth János magyar gróf, történettudós oktatott.Hamann, 1988, 39–42. o. (Ő egyébiránt a bécsi kormányzatnak is jelentéseket küldött, ebből következően korabeli magyar megítélése negatív, hiszen pecsovicsként említette.) Az uralkodó leendő hitvese felkészítésében kifejtett érdemei vitathatatlanok: Erzsébet vélhetően tőle hallott először magyar szót, sőt egyes későbbi visszaemlékezők szerint magyar verseket is, noha a nyelv elsajátítására csupán jóval később Madeirán tett kísérletet. Erzsébet évek múltán is elismeréssel és tisztelettel emlékezett meg egykori tanáráról. E rövid idő alatt próbálta elsajátítani a társasági illem szükséges alapjait, azonban Európa egyik legkonzervatívabb udvarának spanyol etikett által szabályozott életvitelét nem tudta és később nem is kívánta elfogadni. (Császárnéi szerepére való felkészülés során nehézséget jelentett bajor dialektusa, ezen szintén próbáltak csiszolni/korrigálni, emellett fejleszteni francia nyelvtudását is, ami jegyessége idején még nem felelt meg az udvari élet szükségleteinek. A gyermekkorában elsajátított angol nyelv mellett már uralkodónéként tanult magyarul (a sikertelen cseh kísérletet elvetve), valamint fia, Rudolf halálát követően mélyedt el az ó- és újgörög nyelv tanulásában.) 164px|bélyeg|Carl Pietzner és Ludwig Angerer fényképe Erzsébetről, 1898
bélyegkép|jobbra|164px|Erzsébet császárné Franz Xaver Winterhalter festményén
A fiatal császárné bécsi tartózkodásának kezdetétől nem találta helyét a számára idegen udvari környezetben, annak merev szokásrendszere miatt. Számára ezt elsősorban anyósa, egyben nagynénje, Zsófia főhercegné testesített meg, aki uralmat kívánt gyakorolni felette. Az uralkodót elfoglalták a mindenkori államügyek. Leterheltsége következtében nagyon kevés időt tölthetett feleségével. Ez a házasságkötést követő években mind belpolitikai, mind külpolitikai tekintetben válságos időszakokat okozott.
Az alig 16 évesen férjhez ment Erzsébet már házasságának első évében teherbe esett. 1855. március 5-én szülte meg első gyermekét, Zsófiát, majd 1856. július 12-én Gizellát. Anyósa, Zsófia főhercegasszony a családi konfliktus elmélyüléséhez vezető döntésével a császári gyermekek szobáit áthelyezte a szülői lakosztályoktól távol, a Hofburg másik szárnyába, a saját apartmanjai mellé. E döntésével Erzsébetet a családi életében is háttérbe szorította. Az anya csupán látogatóként kereshette fel gyermekeit úgy, hogy egész teremsorokon kellett áthaladnia. Ennek következtében többnyire népes udvari „csoport” (a Zsófia főhercegasszony által kijelölt gondozók, nevelők és legfőbb udvari bizalmasai) körében találta leányait. Nevelésük korai alakítására nem volt befolyása, mivel a császár anyja túl fiatalnak/éretlennek (magát is nevelésre szorulónak) tartotta a kamaszkorú Erzsébetet a gyermekek felelősségteljes (rangjuknak megfelelő) neveléséhez, részben jogosan.Hamann, 1988, 99–106. o. Erzsébet e törekvését egyfelől anyósa irányában megmutatkozó rosszindulata esetleges megnyilvánulásaként értelmezte, ezzel tovább fokozta bizonytalanságát és kisebbrendűségi érzését. A kortársak visszaemlékezései egybehangzóan arra engednek következtetni, hogy lassan kibontakozó szépségének egyetlen egy kényes pontját rossz fogai jelentették, mely még inkább felerősítette félszegségét, viszonylagos szótlanságot eredményezve. Ennek palástolására gyakran zsebkendőt használt,F. Dózsa, 2001 illetve beszéd közben is lehetőség szerint alig nyitott ajakkal kísérelte meg ezt kevéssé láthatóvá tenni, így sokszor halkságával párosulva érthetetlen volt megszólalásaiban, ami az egyes udvari rendezvényeken rendkívül sok kellemetlen, esetenként komikumra is okot adó helyzetet teremtett. Az udvari társadalom többsége félszegségét, illetve nevelésének hiányosságait kellő intelligencia hiányának vélték,Hamann, 1988, 94–96. o. amihez francia nyelvben való kifejezőkészségének korlátai is szerepet játszottak és a kezdeti periódusban „szép Butuska” gúnynévvel illették.
1857 tavaszán Erzsébet hosszúra nyúló családi konfliktus elmélyülésével, gyermekei „felügyeleti jogáért” vívott küzdelemben időszakos eredményt ért el, az uralkodó támogatásával, úgy határoztak, hogy a tervezett magyarországi szemleúton gyermekeik is megjelennek.Manhercz Orsolya: Ferenc József 1857-es magyarországi utazása a Times hasábjain. Magyar Könyvszemle, 2009 (125. évf.) 1. sz. (Nagyobbik lányuk, Zsófia az 1856–57 telén zajlott itáliai látogatásukon is részt vett.) A már Bécsben is gyengélkedő gyermekek – a korabeli diagnosztika folytán – számára levegőváltozást megfelelőnek vélték, könnyebb gyermekbetegségnek (fogzási láznak) vélve tüneteiket.Hamann, 1988, 111–114. o. Budán Zsófia állapota (a téves diagnózis folytán alkalmazott kezelés sikertelenségének eredményeként) kritikussá vált, erről a Debrecenben tartózkodó szülőket késve értesítették, akik gyermekük haldoklására érkeztek meg Pest-Budára.Corti, 1989, 63–65. o. Az alig kétéves Zsófia május 29-én tífuszban hunyt el.http://doktori.btk.elte.hu/hist/manherczorsolya/diss.pdf A tragédia hatásárahttp://www.wienerzeitung.at/_em_daten/_cache/image/1xVVjWg5HRqMYTHLVP1EgQ4Wm9Ks0-tzr0pFJ3EnfYO_Vz1QGx0aljMa4gxuMmScDRSBMcAXGp3UOfy3MegSu9kzFNDFMSPMLC/150622-1356-948-0960-184954.jpg Erzsébet teljesen összeomlott, s a jelzett időszakban anyósa gondoskodása alatt folytatódott Gizella nevelése. (A szülők fájó emlékeik elkerülésére új lakosztályba költöztek.)
E rendkívül megterhelt lelkiállapot végigkísérte következő várandósságát is. 1858. augusztus 21-én a laxenburgi kastélyban látta meg a napvilágot a várva várt utód, Rudolf koronaherceg, mindazonáltal Erzsébet udvari társadalomban elfoglalt pozícióján nem változtatott, továbbra is „kívülállóként” kezelték.Hamann, 1988, 117–119. o.