A magyar autóipar magában foglalja a Magyarországon kifejlesztett autók és más országok autótípusainak magyarországi gyártását, illetve a különfelé magyar beszállítói tevékenységeket. Hazai személyautótípusok gyártását a 20. század történelmi, politikai és gazdasági körülményei ellehetetlenítették, csak a busz és haszongépjárművek gyártásában sikerült Magyarországnak tartós eredményeket felmutatnia. A rendszerváltás után hazánkba települő négy autógyártó, az Audi, a Mercedes, az Opel és a Suzuki jelentős hazai GDP-t jelent; a BMW 2025-ben tervezi a magyarországi termelés megkezdését.A BMW megduplázza magyarországi beruházását Telex, 2022. november 25.

A magyar autógyártás története

bélyegkép|300px|Rába autók az 1910-es évekből bélyegkép|300px| A MÁG Magosix nevű modellje 1928-ból 300px|bélyegkép|Csepel D450 nyergesvontató tartálypótkocsival bélyegkép|300px|Magyarországon gyártott Ikarus 280 típusú autóbusz 300px|bélyegkép|Rába teherautó, DAF licenc alapján A magyar autóipar már a 19. században kezdetét vette, ennek jelei voltak Bolyai Farkas és Bodor Péter marosvásárhelyi gőzkocsija 1818 körül, Horti-Horváth József lendkerekes omnibusza 1819-ből, Jedlik Ányos villamos hajtású járműmodellje és kocsija 1841–42-ből, Wessely György önjáró kocsi szabadalma és Preiner Ferenc gőzzel hajtott kocsija 1876-ból, valamint Korda Ferenc akkumulátoros villanyautója 1890-ből. A századfordulón Csonka János, a porlasztó egyik feltalálója, Budapesten a Magyar Posta számára tervezett egy levélgyűjtő autót – a háromkerekű járműből két modellt le is gyártott a Ganz vállalat, amelyek 1900 novemberében álltak szolgálatba. Erre az eseményre ma úgy tekintünk, mint a magyar autógyártás születésére. A két világháború között, az 1920-as években már öt autógyártó működött az országban. Egyesek licencia alapján szereltek össze külföldi gyártmányokat, de voltak teljesen hazai fejlesztések is – például az 1924-ben bemutatott Magomobilt, amelynek neve a gyártó Magyar Általános Gépgyárra (rövidítve: MÁG) utalt. Ezt a modellt még Japánba és Indiába is exportálták. Létezett egy Magosix nevű modell is, amelynek nevében a "six" a hathengeres motorra utal. A magyar mérnökök műszaki kreativitása világszerte elismert volt. A magyar születésű Galamb József közreműködött a legendás T-Modell és a futószalag-termelés kifejlesztéséhez az egyesült államokbeli Fordnál. Barényi Béla Németországban dolgozott a járműbiztonság fejlesztése terén, munkássága főleg a Mercedes különböző típusait tették biztonságosabbá.

A második világháború után a személygépkocsi-gyártás megszűnt. A kommunista időszakban a KGST szakosítás következtében Magyarország jelentős autóbuszgyártó kapacitással rendelkezett az Ikarus révén, ami az 1970-es–1980-as években – a nyugatnémet Mercedes-Benz mögött – Európa második legnagyobb buszgyártójává vált. Évente mintegy 12.000 Ikarus buszt állítottak elő Budapesten (Mátyásföld) és Székesfehérváron. Haszongépjárművek terén is volt jelentősebb gyártói kapacitás, ezekre a Csepel és a Rába volt példa, de Dutra néven traktorgyár is üzemelt.

Voltak egyéb próbálkozások is hazai autógyártásra, de ezek kialakulását és esetleges sikerét jellemzően a politika és/vagy a pénzhiány, esetenként pedig a rossz minőség is akadályozta, erre példák: Törpeautó-program, Pente, Puli, Tecoplan Leo, Sigma, Alma.A magyar járműipar legnagyobb buktái Totalcar, 2021. április 4.

A hazai autógyártás a rendszerváltás után

Magyarországon csak a rendszerváltás után valósult meg a tömeges autógyártás, de ez alapvetően külföldi márkák modelljeinek összeszerelését jelentette. A hazai autógyártásában kb. 700 a közreműködő cégek száma, ami a feldolgozóiparban dolgozó cégek teljes számának még a két százalékát sem teszi ki. Ugyanakkor a foglalkoztatottak száma (72 000 fő) már a feldolgozó-ipari érték 12%-át éri el. Ezzel az autógyártás elengedhetetlen része a magyar gazdaságnak, és ráadásul még termelékenyebb is, mint a többi ágazat. A feldolgozóiparban foglalkoztatottak 12%-kal ez az ágazat a forgalomnak több mint 16%-át, az értékteremtésnek pedig 17%-át hozza. Ez a magasabb munkatermelékenység a foglalkoztatottak jövedelmén is tükröződik: az ágazati átlagbérek 2012-ben csaknem 20%-kal voltak magasabbak a feldolgozóipari átlagnál.

A magyarországi autógyártás fontos jellemzője az is, hogy nagyon erőteljesen külföldi cégek dominálnak benne. Ők foglalkoztatják a munkatársak több mint 80%-át és hozzák a forgalom és az értékteremtés több mint 90%-át a magyarországi autóiparban. A gépjárműipar termelési értékének kereken a fele jut a személygépkocsi- gyártásra, a másik fele pedig az alkatrészek és egységek előállítására, a motoroktól a kábelkötegeken és fékeken át az elektronikus modulokig. A beszállítók azonban messze nem csak az országban működő gyártóknak (jelenleg ezek az Audi, a Mercedes, Opel és a Suzuki) szállítanak, hanem főként exportra dolgoznak. A magyar gyártótelephelyek sokszor stratégiai jelentőségűek, vagyis ők fedik le az adott cégcsoport teljes szükségletének jelentős részét az adott egységekből és alkotóelemekből.

Míg az iparban összességében az előállított termékek 58%-át gyártják külföldi piacokra, ez az érték az autógyártásban 93% (2011).Összehasonlításképpen: A magyar gyógyszeripar a gyógyszerek 82%-át szállítja külföldre, míg az élelmiszeripar a termelésének 33%-át. Az ágazat kivitele messze meghaladja a behozatalt. 2012-ben Magyarország gépjárműipara 14,2 milliárd euró értékben szállított külföldre, ami a teljes magyar export 18%-ának felel meg. Ugyanakkor a behozatal 6,3 milliárd eurót tett ki (a teljes behozat 9%-át), így az ágazat külkereskedelmi mérlege 7,9 milliárd eurós pluszt mutat. Az többi gazdasági ágazat együttesen összesen egymilliárd eurós külkereskedelmi deficitet termelt.Ezek az adatok a teljes autóipari ágazathoz tartozó cégek összes kivitelére vonatkoznak, olyan exportokat is tartalmaznak, amelyeknek nincs közük a gépjárműgyártáshoz.

A legnagyobb partnere a magyar gépjármű-előállításnak csaknem minden tekintetben Németország. Az ágazat teljes kivitelének mintegy 42 százaléka Németországba irányul, az importból ez az érték még magasabb, 47%. Egyedül Németországgal szemben Magyarország ezen ágazata három milliárd eurós többletet ért el. A közvetlen gépjárműipari befektetéseknél is igencsak élen járnak a német cégek. A magyar gazdaság egészét is jelentősen meghatározza a nemzetközi összehasonlításban is domináns autógyártás. A bruttó értékteremtésnek csaknem négy százaléka származik a gépjárműgyártásból – ezzel Magyarország még inkább „autóipari nemzetnek” számít, mint maga Németország.

Az is hozzátartozik a képhez, hogy Magyarországon – a többi volt szocialista közép-európai országhoz hasonlóan – túlnyomó részben a végső összeszerelés folyik, az összeszerelés pedig az értékláncban alacsony hozzáadott értéktartalmú tevékenységgé vált a 20. század végére. Az autóipari összeszerelő üzemek a teljes termékből megközelítőleg 30% hozzáadott értéket termelnek. A K+F és a marketing megtervezése jellemzően külföldön folyik, és egyelőre kevés az olyan magyar vállalkozás, amely második, illetve harmadik szintű beszállítóként csatlakozhatna a beszállítói lánchoz.Értéklánc az autóiparban – Supply Chain Monitor, 2006. december–január

A magyar autógyártás legfontosabb szereplői A hazai autóipart a négy nagy magyarországi autó- és motorgyár, és a nekik itthonról beszállító külföldi és hazai tulajdonú cégek határozzák meg. Győr: Audi Hungaria Zrt. Kecskemét: Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Szentgotthárd: Opel (Stellantis) Esztergom: Magyar Suzuki Zrt. Debrecen: BMW (tervezett) Szeged: BYD (tervezett)

Gyártó Termelés kezdete Alkalmazottak Gépjárműgyártás (db) Motorgyártás (db) Opel 1992 1000 +80 000 (1998-ig)* 600.000 Suzuki 1992 2700 180.000** - Audi 1994 13400 33.553 1.915.567 Mercedes 2012 4300 160.000*** - * a gyártás befejeződött ** tervezett mennyiség 2018-ra *** 2018. júliusi állapot

Audi bélyegkép|300px|Magyarországon gyártott Audi A3 cabriolet 1993-ban az Audi összeszerelő gyárat épített Győrben, megalakult az Audi Hungaria Motor Kft. Kezdetben csak motorgyártással foglalkozott, később viszont az Audi konszern központi motorszállítójává fejlődött, a világ második legnagyobb motorgyártója. 1998-tól kezdődött a magyarországi Audik összeszerelése az Audi TT Coupé modellel. 2008 végéig 442.714 Audi TT Coupé és Roadster, valamint 18.786 Audi A3 Cabriolet gördül le a gyártó-sorról.

A 900 millió eurós fejlesztéssel megvalósult járműgyárban az Audi A3 modell négyajtós változatának gyártása az első olyan modell, amelynek teljes gyártási folyamata Győrben zajlik.

A gyárban 9600 munkahely mellé hosszabb távon még 2100-at hoznak létre. Az Audi további 15 ezer embernek biztosít munkát a beszállítókon keresztül. Az Audi Hungariánál 2012-ben 1,9 millió motor és több mint 33 ezer jármű készült. A már több mint 10 éve működő motorfejlesztő központ mellett járműfejlesztéssel bővült a fejlesztési tevékenység.

A gyár területén a motorgyártás mellett Motor- és Járműfejlesztés, Kísérleti Motorgyártó Központ, Szerszámgyár, Prés-, Karosszéria- és Lakkozó üzem, valamint egy megnövelt kapacitású Járműszerelde is megtalálható. A szerszámgyár csúcstechnológiás szerszámok és egyedi karosszériaelemek tervezésének és gyártásának színhelye. Továbbá az üzem a konszern egészének készít karosszériaelemeket, így olyan modellek egyes elemei is győri kezek munkáját dicsérik, mint az Audi R8, RS5 vagy RS6. Kísérleti Motorgyártó Központ 2010 óta működik a győri telephelyen, ahol a kísérleti motorok szerelése, elemzése, tesztelése és gyártás-optimalizálása történik. A győri Motorfejlesztő Központ immáron 13 éves múltra tekint vissza. Munkatársai napi tevékenységük során 14 súrlódás- és motortesztelő berendezésekkel analizálják az egyes erőforrásokat, s optimalizálják azok teljesítményét, és fejlesztik egyes tulajdonságait. A győri járműfejlesztés célja az Audi Hungaria termékeinek optimális gyártástámogatása aggregát- és járműtesztek, numerikus jármű szimulációk és speciális elemzések segítségével.

BMW

2018. július 31-én bejelentették, hogy Debrecenben a BMW helyi üzemet épít.

Mercedes Magyarországon 2012. március 29. óta gyártanak Mercedes személygépkocsikat. A Daimler AG több lehetséges kelet-európai helyszín közül választotta ki Kecskemétet. (Magyarországon Miskolc volt a másik lehetséges helyszín.) A beruházást a legutolsó pillanatokig titokban tartották, 2008. június közepén jelentették be hivatalosan. A gyár Kecskemét és Városföld között épült egy több száz hektáros volt mezőgazdasági területen, ahol A és B osztály utódainak 2 modelljét fogják gyártani.

Mercedes-Benz gyár megépítésének köszönhetően és a beszállítók által teremtett munkahelyekkel együtt pedig közel 10.000 új munkahely jött létre a régióban. Jelenleg gyárukban több mint 3.500 munkavállaló dolgozik és 2012-ben a munkahelyteremtők sorában első helyet érték el.

A beruházásnak köszönhetően a beszállítói struktúra is erőteljes fejlődésnek indult. A CLA – a kizárólag Kecskeméten gyártott modell – gyártása révén 18-ról 33-ra emelkedett a magyarországi székhellyel rendelkező beszállítók száma, közülük 6 beszállító közvetlenül gyáruk területén kapott helyet, két cég a kecskeméti régióból és a további 17 beszállító az ország egész területéről segíti a termelést.

A 2012. március végi gyárnyitáskor a B-osztállyal kezdtek, mostanra már több mint százezer autót készítettek itt. A régió legvonzóbb munkáltatójánál több mint háromezren dolgoznak.http://www.mercedes-benz.hu/rolunk/gyartotenet/tenyek-es-adatok

Opel A modern hazai autógyártás története 1992-től kezdődik, amikor a General Motors Autóforgalmazó Kft. megalapítja szentgotthárdi Opel összeszerelő és motorgyártó leányvállalatát. 1992 márciusában legördül a szalagról az első Magyarországon gyártott modern kori autó, az első Opel Astra. A hazai Opel autógyártás 1998-ig tart, több mint 80 000 jármű összeszerelése történt meg.