Jablonca () község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.
Fekvése Rozsnyótól 13 km-re délkeletre, a Torna völgyében, a magyar határ mellett fekszik.
Története A község területén már a kőkorszakban is éltek emberek, ezt bizonyítják a Sólyomvár alatti Zsivány-barlangban talált leletek.
1386-ban „Zedlyche" alakban említik először, a Pelsőci Bebek család birtoka volt. A falu a középkorban Torna várának uradalmához tartozott. 1427-ben 58 portája adózott. Régi katolikus temploma 1500 körül épült, 1867-ben elbontották és felhasználásával építették meg az új katolikus templomot. 2004-2006-ban újraépítették-restaurálták. 1828-ban 136 házában 695 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JABLONCZA. Magyar falu Torna Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, és több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Tornához 1 2/4 mértföldnyire, ’s hajdan Turótzi szerént a’ Csehek meg erősítették; réttye jó, legelője elég, makkja, gyümöltsös fáji hasznosak."
A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Jabloncza, magyar falu, Abauj-Torna vmegyében, a Torna vize mellett, ut. p. Rozsnyótól délre 2 mfldnyire: 91 kath., 503 ref., 5 zsidó lak. Kath. és ref. anyatemplom. Szőlőhegye tágas; gyümölcse igen sok; erdeje szép; rétjei is jók. F. u. h. Eszterházy s mások."
Borovszky monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Szádvár és a Dluhi vrch hegy alatt az almási völgybe leereszkedve, a Sziliczei fensik északi karéja alatt három községet látunk egy sorban: Jablonczát, Körtvélyest, Almást. Jabloncza, mely szintén Almást jelent s nevéről itélve, tót eredetü falu lehetett, ma tiszta magyar, 109 házzal és 538 lakossal. Van katholikus és református temploma. Postája Almás, távirója Torna. Innen egy mellékúton leghamarabb eljuthatunk a gömörmegyei sziliczei jégbarlanghoz."
1920-ig Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott. 1938 és 1945 között is Magyarország része volt. 1944-ben árvíz pusztította.
Népessége
1910-ben 556-an, túlnyomórészt magyarok lakták.
2001-ben 254 lakosából 247 magyar.
2011-ben 203 lakosából 194 magyar.
Neves személyek Itt született 1734-ben Bossányi Julianna grófnő, Festetics Julianna édesanyja. Itt született 1753-ban Festetics Julianna Mária Anna Katalina, gróf Széchenyi István édesanyja. Itt hunyt el 2016-ban Kulcsár Mária tréner, konzultáns.
Nevezetességei Református temploma 1789-ben épült, tornya 18. századi. Római katolikus temploma 1867-ben készült a Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére. A templomot 2006-ban felújították. Határában láthatók Sólyomkő várának romjai. A várat Tekes fia István kucsói bán, vagy fiai építtették a 13. század második felében. Először 1386-ban említik, de 1399-ben már elhagyatott volt, szerepét Szádvár vette át. Határa kedvelt túrázóhely és vadászparadicsom. Bikarét. A gyerekek számára kedvelt játszótér, valamint koncertekre is alkalmas helyszín.
Jegyzetek
További információk Községinfó Jablonca Szlovákia térképén Képes ismertető /magyar/ Jablonca a Gömöri régió honlapján Sólyomkő várának ismertetője (szlovákul) E-obce.sk Minden ami Szögliget Szádvár Derenk
Jablonca Kategória:Abaúj-Torna vármegye települései