jobbra|300px|bélyegkép|Vízimalmok a Zala mentén

Évszázadokra visszamenőleg egységben léteztek a Zalára telepített vízimalmok, maga a Zala folyó sajátos vízrajzi adottságaival és a híresen szép Zalavölgy és Zalarét. A tájrehabilitációra valóban szükség volna, mert a malmok leállításával, a malomzsilipek tönkretételével a réteken drámai mértékben csökkent a többnyire erősen kötött talaj vízszintje, ami a rétek állapotát súlyosan befolyásolta. A rét- és legelőgazdálkodás amúgy is jelentősen visszaszorult. Sok helyen szántóföldi művelésbe fogták a rétek egy részét, vagy éppen ipari üzemeket telepítettek a rétekre. A rétek romlását, egyre jellegtelenebbé válását az 1960-as évek elején lezajlott Zala-szabályozás (inkább csatornázás) pecsételte meg, mely a malmokat és zsilipjeiket végképpen kiiktatta a folyó életéből.

Az 1800-as évek végén Zala vármegyében – persze a megye akkori, lényegesen nagyobb területén – mintegy 200 gőz- és vízimalmot tartottak számon. 1949-es Zala megyei levéltári statisztika szerint a vármegye akkori területén mintegy 180 malom, a kisebbített megye területén pedig mintegy 140 vízimalom működött. Az 1940-es évek elején még mintegy 37 malom őrölt a Zala folyón. Számos malom esetében a malomgödörben vagy malomtóban ma is jelentős mennyiségű víz található, ami számos vízi, vízközeli élőlény refúgiuma, menedéke lehet.Irodalom: Molnár (2015), Jakosa (2011, 2012), Izsák és Kummer 2011, Izsák 2016. A folyó vízi energia hasznosításának lehetőségeiről Gerse (2014).

Hajdu Imre, Izsák János, Jakosa Árpád, Kummer Gyula, később Marx Mária 2005 körül határozták el a Zala folyó mentén lévő vízimalmok dokumentációjának gyűjtését. A teljesnek tekinthető felsorolás alapja egy, a Zala Vármegyei Levéltárban őrzött 1949-es lista. Már korábban megsemmisült malmok is szerepelnek ezen a listán, ezek mára már inkább csak a helyi lakosok emlékeiben élnek. A mellékelt térképen a piros színnel jelzett malmok ma már csak dokumentumokban és a helyi lakosság emlékezetében élnek. A térképet Kummer Gyula szerkesztette és a fényképfelvételek nagy része is tőle származik.

Működésük Zsilipen (duzzasztón) a tulajdonképpeni zsilipen kívül az élőbeszédben a teljes zsilipszerkezetet is értették. A malmok fölötti, (fa)zsilipekkel duzzasztható néhány száz méteres folyószakaszt malomfejnek hívták. Közvetlenül a zsilip feletti szakaszán a vízpartot gyakran betonfal védte az alámosással szemben. A zsilip a vizet az őrlés egyik előkészületeként leengedett állapotában ezen a szakaszon duzzasztotta, fogta. Őrléskor a vizet a ráccsal (egyes helyeken „őrzővel”) védett turbinaházban lévő turbinára engedték, majd a víz a turbinaház kifolyóján át folyt tovább a malomgödörbe. Másutt a malomgödröt malomtónak mondták. (A rácsról a faágakat, egyéb uszadékot például gereblyével távolították el.) Eközben persze a malomfejben felduzzasztott víz egyre apadt; a vizet engedték, eresztették. A zsilipeket jellegzetes vasszerkezet segítségével lehetett emelni vagy süllyeszteni. A malomgödör előtti, illetve a zsilipkamra előtti zsilip valamelyikének felhúzásával, illetve leengedésével volt szabályozható a zsilipkamrába folyó víz mennyisége. A zsilipkamrába folyó víz hajtotta körbe a turbinát. Ez a forgás biztosította az őrléshez szükséges energiát.

Közvetlenül a zsilipház felett, ahhoz gyakorlatilag hozzáépítve, a zsiliphídról lehetett a zsilipekhez közel jutni. Ezen a hidacskán egyben át is lehetett menni egyik folyópartról a másikra. Ennek akkor lett nagyobb jelentősége, amikor a zsilip vagy zuhogó feletti szakaszon gyakran meglévő, gabona és liszt szállítására alkalmas közúti híd az ’50-es, ’60-as években már tönkrement. Ha duzzasztáskor a malomfejben a víz szintje elérte a legfelső zsilipdeszka felső szélét, akkor a víz azon átbukva, jellegzetes hanggal a betonkifolyóra zuhogott, majd onnan a széles és mély (3-5-8 méter mélységű) malomgödörbe rohant. Egyébként is, a bekezdésben szereplő elnevezések nem voltak egységesek. Az bizonyos, hogy az 50-es években a zalaegerszegi horgászok ezeket a megnevezéseket használták. A malomgödör alsó, újra összeszűkülő szakaszán általában kialakult egy kifli alakú kavicssziget. Az ezt követő kifolyó szakaszon a víz sekély volt, majd egyre mélyült, egy hosszú folyószakaszon gyakran kanyarokat tett meg, egyre lassabban folyt és tovább mélyült, majd átment a következő malom malomfejébe. A mederben kialakulhattak mélyedések (kutyrok), más helyeken pedig „szaladt a víz”. Egyes malmok felett a folyót kettéválasztották, az ásással kialakított új ágra, mely a malomhoz haladt (ilyen esetben ez a szakasz képezte a malomfejet vagy malomárkot) és egy másik ágra (kiság), melyen szintén volt zsilip, amit kiszsilipnek neveztek. (Az itt lévő, kisebb malomgödröt kisgödörnek is nevezték.) A kisgödör a kiságban folytatódott, mely aztán 100-200 méter után újra egyesült a főággal. Kiság és kiszsilip csak Zalaegerszegen és attól lefelé fordult elő a Zalán. Árvizek alkalmával aztán felborult a rend: a Zala és a rét helyén látványosságnak beillő összefüggő víztömeg, vízfelület jelent meg, mely néhány nap után vonult le.

Gyakran cölöpökön állt a malom víz közelében lévő sarka, más esetekben a víz felett szabályszerű padlózatot tartottak cölöpök. A padlózaton állva például a zsilipeket lehetett karbantartani, jégteleníteni. Utalhatnak persze hasonló cölöpök régvolt fahídra is. A malomépület tetején gyakran látható kiemelkedő, saját kis tetővel, ablakkal rendelkező építmény a malom porkamrájának a szellőzőnyílása, vagy a kiemelkedő felvonóvégek befogadására is szolgálhatott. A malomajtó felett gyakran esőlemez nyúlt előre, mely azt akadályozta meg, hogy rakodás során esőben a zsákok és a molnárok megázzanak. Az őrlés során keletkező melléktermékek alkalmasak voltak sertés hizlalásra, baromfitartásra. Ezért a malmok közelében az igavonóként tartott lovak istállója mellett gyakran volt disznóól, tyúkól vagy éppen galambdúc is.

A malmok említése elsősorban helyük szerint, másodsorban közismert nevükön történik.

A Zala menti malmok listája Forrás: Zala Vármegyei Levéltár.

KépNévHelységTulajdonos/bérlőMegjegyzések1.70pxPacsai/zalalövői malom, Jakosa malomZalalövőJakosa J. Ödönkb. 1940-ig a déli oldalon alulcsapós malomkerék volt2.Zalalövői malomZalalövő3.70pxVizi-malomZalalövőVizi LászlónéJellegzetes a malommaradvány képe. Jellemzőek a megbolygatott helyek növényei, csalán, szeder, fiatal nyárfák, fűzfák.4.70pxZalapatakai malom, Molnár malomZalapatakaMolnár JenőA malomépület és a turbinakamra5.Gergulecz malomZalalövőGergulecz testvérek6.70pxBudafai malom, Bankovics malomBudafaBankovics testvérekKeleti irányból fényképezve a már téglából épített malom, egy kis részlet a turbinaházból is látszik a déli oldalon7.70pxGyörkefai malom, Zsohár-Károlyi malomZalacsébKárolyi IstvánA bővített malomépület nyugatról8.70pxSalomvári malomSalomvárVizi László, MesterházynéA malom néhány betonmaradványa9.Zalacsébi malomZalacsébAgricultural Co-operation10.70pxZalaszentgyörgyi malom, Sztancsics malomZalaszentgyörgyStancsics testvérekEz a malom csak fényképen maradt meg, még a maradványait is eltüntették. A kép valamilyen ünnepi alkalommal készülhetett északnyugatról.11.Kávási malomKávás12.70pxBoncodfölde-i malom, Huszár malomBoncodföldeHuszár ErnőDéli irányból a volt malomgödör, hátrébb néhány betonmaradvány13.70pxBagodvitenyédi malom, Baumgartner-Németh malomBagodvitenyédBaumgartner JózsefnéDélnyugatról fényképezve a malomépület14.Bagodi malomBagod15.70pxMártonfai malom, Tóth-malomMartonfaTóth KárolyA malom maradványai déli oldalról.16.70pxKlázer vagy Varga malomTeskándKlázer IstvánA malom a lebontása előtti utolsó napokban17.70pxPozsgai malomApátfaPozsgai KálmánA malomépület déli fala, a pázsit helyén volt a malomgödör, amelyet később feltöltöttek18.70px"Hídi" vagy Béry malomAndráshidaBéri testvérek, Rosenberger EndreA turbinakamra falának maradványa19.70pxGógán vagy Schreiner malomZalaegerszegSchreiner családA malomépület keletről20.70pxHorváth malomNeszeleHorváth FerencA képen a turbinaház tetején lévő nyílás, amely a tengelyt fogadta be21.70pxHencz malomZalaegerszegHencz nővérekA malomépület és a vízkerék északról.22.70pxGömbös vagy Németh malomZalaegerszegNémeth örökösökA későbbi malomépület keletről. Jobbról a turbinaház a kifolyóval. Ettől is jobbra, a kép jobb oldalán voltak a zsilipek. A betonfal előtti karók állnak ki a vízből, két helyen is. Ezek a régi malomépület idejéből származnak, 1940 körül. 2005-ben a malom helyén már lakóház állt.23.70pxBöhm malomKaszaházaBöhm Jenő, Böhm Zoltánné1960 körüli kép, délkeletről a hatalmas (5-6 méter mély) malomgödör. A távolabbi kisebb épület, előtte a zsilipek, itt éppen részben a zsilipek alatt, részben a zsilipkamrán folyik át a víz. A 2000-es évek elején a malom helyén lakópark épült.24.70pxBaumgartner vagy Kummer malomZalaegerszegBaumgartner ImrénéDélkeletről a malomgödör, a zsilipek, a turbinaház és a malomépület egy része25.70pxVér malomCsácsbozsokVér JózsefMa már nyoma sincs ennek az épületnek. Valószínűleg istálló és raktár volt a malom idejében26.Pózvai malomPózvaKőmaradványaira többen még emlékeznek27.70pxCságoly malomPethőhenyeCságoly FerencA malomépület keletről, jobb oldalon a turbinaház és a zsilipek, előtte a malomgödör28.70pxTakács malomAlibánfaTakács JenőA malomgödör, benne jelentős mennyiségű vízzel, mögötte a volt zsilipek alatti vízkifolyó, majd jobbra a turbinaház kifolyója, és hatalmas turbinaház29.70pxTőbereki malomNemesapáti-TőberekNagy EndreÉszaki irányból fényképezve a zsilip alatti kifolyó és a turbinaház maradványa30.70pxLégrády-Miszori malomKemendollárMiszory örökösökA malomépület északnyugati sarka31.70pxHámos malomZalaistvándHámos JenőA malomépület délről32.70pxKoch-Domján malomPakodKoch JózsefÉszakkeletről fényképezve a maradványok. Jobbról a turbinakifolyó, középen a szabadon átfolyó víz helye33.70pxCsorba malomZalabérAgricultural Co-operationA malomépület keleti irányból. A jelenlegi tulajdonos szépen renováltatta az épületet.34.70pxHármasi vagy Keszler malomBatykállami tulajdonA molnárlakás maradványai35.70pxKutrovácz-Keszler – Hámosi malomTüskeszentpéterKutrovácz örökösök (?)A malomépület messziről is jól látható, kereskedelmi emblémaként is előforduló képe északnyugatról. A többemeletes malom ma is őröl, elektromos árammal üzemel.36.70pxSchlésinger malomZalaszentgrótállami tulajdonA malomépület északról37.70pxMittermayer-Horváth malomZalakoppányMittermayer testvérekA malomépület38.Zalakoppányi malomZalakoppány39.70pxVöröss malomKehidakustányVöröss István, Szabó JózsefBetonmaradványok40.Kustányi malomKehidakustány41.70pxBöröck malomKehidakustányBöröck Imre, Németh GyulaKoszovszkynéA malmot nyugati, illetve északkeleti irányból mutató régi kép

Galéria

Jegyzetek

Források Molnár László (2015) Egykori vízimalmok a mai Zalaegerszegen. Zalai Múzeum 22: 301-330. Jakosa Árpád: A malmok. Kézirat, 2011 Jakosa Árpád (2012) A családunk! Családtörténet. Kézirat, 2012 Izsák János és Kummer Gyula: Adatok a Zala folyó menti malmok világának utolsó évtizedeiről. Kézirat, 2011 Izsák János: Bővebb képanyag és szöveges kommentár a Zalai vízimalmok kutatásához. Kézirat, 2016 Gerse Károly (2014) A vízenergia-hasznosítás hozzájárulása a fenntarthatósághoz. Magyar Tudomány 175: 779-789.

Kapcsolódó cikkek Magyarország malmainak listája

Kategória:Vízimalmok