Ludwigsburg város Németországban, amely Baden-Württemberg tartományban, Stuttgarttól nagyjából 12 kilométerre északra található. Járási központ, a ludwigsburgi járás (Landkreis) legnagyobb városa.
Története
Korai történelem A terület már kő- és a vaskorban is lakott volt. Ezt bizonyítja a számos régészeti lelőhely a városban és a környéken."Traces of a possible Celtic brewery in Eberdingen-Hochdorf, Kreis Ludwigsburg, southwest Germany" Vegetation History and Archaeobotany Volume 5, Numbers 1–2 (June, 1996). Accessed March 4, 2010
A barokk város A barokk város története 1704-ben kezdődött, amikor Eberhard Lajos württembergi herceg egy nyári palota építését kezdte meg a területen. Az eredeti tervek csupán ennek megépítését célozták. A herceg azonban hatalma nagyságának kifejezése végett, a korabeli példákat alapul véve egy város megalapítását is kezdeményezte. Gründung des Schlosses und der Stadt
A város szabályos utcasorai a piactérről (Markplatz) indulnak ki, Frisoni hercegi építőmester tervei szerint. Az elrendezés a város uralkodó polgári jellegét hangsúlyozza más székvárosokkal szemben, ahol az uralkodó kastélya van a középpontban. A tér (Markt) közepén egy kút áll, az alapító Eberhard Lajos (Ludvig) württembergi herceg szobrával. Kétoldalt pedig egymással szemben a kéttornyú városi-templom (Stadtkirche) áll, amely ugyancsak Frisoni tervei szerint épült 1718-1726 között és vele szemben a kisebb, eredetileg hugenotta bevándorlók részére épített protestáns, később katolikus templom.
Ludwigsburgi kastély (Schloss Ludwigsburg) bélyegkép|balra|A ludwigsburgi kastély bélyegkép|balra|Az udvari oldal Ez Németország legnagyobb barokk kastélya. 1704-ben kezdték el építeni négy építőmester vezetése alatt, és 1733-ban fejezték be.
Az épülettömb 18 részt ölel fel, több mint négyszáz szoba és terem van benne. Először az északi rész bővült ki háromszárnyassá, majd a keleti és nyugati részén a templom (Hofkirche) és a kápolna (Ordenskapelle) készült el. Végül meghosszabbították az udvart és dél felé az új hercegi szárnnyal (Neuer Fürstenbau) zárták le.
Az épületen belül külön említést érdemel a színház, amely máig az eredeti 18. századi gépészeti berendezéssel és az eredeti színfalak között játszanak.
A kastély gazdag díszítésének skálája a felölelve a képzőművészetek valamennyi ágát a hangsúlyozott barokktól az elegáns rokokóig terjed. Az empíre korban a stukkók nagyobb részét az újabb izlés szerint megváltoztatták.
Hatalmas kastélyparkja a barokk időkben mintegy az épületek folytatása, kiegészítése volt. A 2. világháború után a park déli részét eredeti formájára állították helyre.
Városrészek Belváros/Városrész Fő Területkm² Népsűrűségfő/km²Mitte 11155 2,00 5578West 11459 3,91 2931Nord 3186 1,99 1601Ost 15396 2,90 5309Süd 4066 0,92 4420Eglosheim 11858 4,47 2653Grünbühl-Sonnenberg 3656 0,71 5149Hoheneck 5068 3,40 1491Neckarweihingen 6910 5,95 1161Oßweil 10826 7,14 1516Pflugfelden 4627 2,31 2003Poppenweiler 4671 7,64 611Ludwigsburg 92878 43,34 2143
500px|Karte der Stadtteile
Itt születtek, itt éltek Justinus Kerner (1786–1862), költő és orvosi író Eduard Mörike (1804–1875). költő, író és fordító Friedrich Theodor Vischer (1807–1887), író és filozófus Wilhelm Groener (1867–1944), tábornok és politikus Otto Geßler (1875–1955), a Weimari Köztársaság hadügyminisztere Hugo Sperrle (1885–1953), tábornagy Donato Giuseppe Frisoni olasz építész itt halt meg a városban. Közlekedés Ludwigsburg mellett halad el az A81-es autópálya, amelynek két lehajtóján (Ludwigsburg-Süd, Ludwigsburg-Nord) a település könnyen elérhető. A városon halad keresztül továbbá a B27-es főút.
A város vasúton is megközelíthető. Erre közlekedik a S4-es és S5-ös S-Bahn.
Jegyzetek
Források Panoráma (1980)
További információk A város légifelvéterről a YOUTube-on
Kategória:Baden-Württemberg települései