Lutherstadt Wittenberg (eredeti nevén: Wittenberg, latinosan Wittenberga, régi magyaros neve: Vittenberga) város Németország Szász-Anhalt tartományában. Elsősorban Luther Mártonról híres, aki itt töltötte életének nagy részét, itt indította el a reformációt, és írta meg számos művét. Mai nevét (a Lutherstadt előtagot, mely „Luthervárost” jelent) hivatalosan 1938-ban kapta.
Története A mai város területén már éve megtelepedett az ember.
III. Bernát szász herceg 1180-ban lett Szászország ura, 1212-ben bekövetkezett halála után a Wittenberg körüli vidéket fiainak egyike, I. Albert örökölte. Felesége, Szászországi Ilona 1227-ben behívta a ferenceseket és kolostort építtetett számukra. Fiuk, II. Albert (ur. 1260-1298) már Wittenbergben rendezte be rezidenciáját, majd 1293. június 27-én városi kiváltságokban részesítette a települést. Wittenberg megindult a polgári fejlődés útján, 1317-ben már saját önkormányzattal, tanáccsal, 1332-ben saját joghatósággal rendelkezett, 1354-ben pedig piactartási jogot kapott.
I. Rudolf herceg törekvéseinek eredményeként a IV. Károly német-római császár által 1356-ban kiadott Aranybulla Szászország uralkodóját a hét választófejedelem egyikévé tette, ezzel Wittenberg választófejedelmi székfőváros lett. 1380-ban védelmi célból fallal vették körbe a várost. III. Albert herceg 1422-es halálával a drezdai székhelyű Wettin-ház az addigi szász uralkodókat adó wittenbergi Askani-ház fölé kerekedett, és a város elveszítette politikai jelentőségét.
1423-ban a szász Frigyes herceg lett a város feje. 1428-ban Frigyes választófejedelem egy fahidat építtetett az Elbán. 1429-ben a husziták megtámadták a várost, és az elővárost felégették. 1487-ben egy új hidat építettek.
1502. október 18-án Bölcs Frigyes választófejedelem megalapította a Leucorea egyetemet, amely néhány évtized múltán nagy tekintélyű és népszerű intézménnyé vált. 1508-ban először járt a városban Luther Márton, majd itt is élt, 1512-ben itt doktorált teológiából. Az egyetemen kapott professzori állást, emellett pedig gyülekezeti prédikátorként is szolgált. 1517. október 31-én a hagyomány szerint Luther a vártemplom kapujára kitűzte 95 tételét, ezzel kezdődött a reformáció. 1523–1540 között megépítették az új városházát.
1524-ben Frigyes választófejedelem Luthernek ajándékozta az addigra kiürült Ágoston-rendi kolostort. 1525-ben meghalt a fejedelem. 1527-ben felbomlott a ferences rend a városban.
1626-ban katonai központ volt. 1636–37-ben pestisjárvány ütötte fel a fejét, melynek a lakosság fele áldozatául esett.
1707-ben a svédek foglalták el a várost. 1756-ban a hétéves háborúban a poroszoké lett.
1806-ban I. Napóleon foglalta el a várost. 1814-ben a francia csapatok távozásával a poroszok szállták meg. 1815-ben a Poroszországnak ítélte a bécsi kongresszus. 1821-ben Luther Mártonnak emlékművet állítottak.
1841-ben a vasút is megérkezett a városba. 1857-ben felépítették a katolikus templomot.
1944-ben a brit légierő bombázta a várost, majd 1945. április 26-án a Vörös Hadsereg megszállta. 1949-ben a Német Demokratikus Köztársaság része lett, majd 1990-től a Német Szövetségi Köztársaságé.
Városrészek
Városrész neve Terület (km²) LakosságAltstadt0,8362244Schlossvorstadt3,4744355Lindenfeld1,2406411Elbtor1,1960Innenstadt6,74613 010Apollensdorf6,2461367Apollensdorf Nord4,907657Piesteritz5,5734058Rothemark1,050864Wittenberg-West0,7222783Kleinwittenberg1,152923Griebo10,600624West30,25011 276Reinsdorf4,209917Braunsdorf5,761431Dobien4,9831410Nudersdorf4,966945Schmilkendorf6,154204Straach5,394604Berkau8.823109Grabo8,587103Boßdorf8,562314Kerzendorf7,342111Assau8,53038Weddin8,260100Kropstädt12,951829Jahmo8,290141Köpnick6,34686Wüstemark9,718166Nord106,5966508Tonmark2,602220Teuchel 5,824 1006Stadtrandsiedlung1,1311063Trajuhn4,635350Lerchenbergsiedlung1,5531952Friedrichstadt1,9047713Mochau6,631396Thießen4,332144Nordost28,61212 844Elstervorstadt3,415912Labetz4,440447Wiesigk3,08771Luthersbrunnen2,046321Abtsdorf3,3501067Euper3,912132Karlsfeld2,43640Ost22,6862990Seegrehna27,451857Pratau17,1191855Wachsdorf1,21452Süd45,7842764Összeg 2011240,67449 392
Lakosság Év Lakosság 1500 2.000 1532 4.500 1791 4.860 1792 4.703 1793 4.662 1794 4.617 1814 4.727 1826 6.725 1834 8.107 1846 10.283 Év Lakosság 1875 12.479 1880 13.448 1885 13.836 1890 14.443 1895 16.479 1900 18.345 1905 20.331 1910 22.419 1925 24.160 1939 35.130 Év Lakosság 1946 41.304 1950 49.852 1964 46.828 1971 47.323 1981 53.874 1989 51.754 1990 49.682 1995 53.207 2000 49.643 2005 47.805
Látnivalók bélyegkép|jobbra|Wittenberg, Városháza bélyegkép|jobbra|Wittenbergi Egyetem, Leucorea épület bélyegkép|jobbra|Az óváros látképe a vártemplom tornyából
Wittenbergi kastély Vártemplom (Schlosskirche) Városi templom Luther-ház Melanchthon-ház Cranachhöfe Hundertwasser iskola Hamlet-ház Városháza és a Marktplatz
Múzeumok Reformationsgeschichtliches Museum der Stiftung Luthergedenkstätten Melanchthonhaus Stadtgeschichtliche Sammlung – Várostörténeti gyűjtemény Julius-Riemer-Museum Haus der Geschichte – A történelem háza (NDK retró lakberendezés) Stiftung Christliche Kunst Wittenberg Dauerausstellung zur Geschichte des Ortstteiles Piesteritz
Polgármesterek 1703–1714 Johann Ludolph Quenstedt 1917–1918 Dr. Friedrich Schirmer 1918–1922 Dr. Thelemann 1922–1933 Fr. Arnold Wurm 1933–1934 Werner Faber 1934–1936 Dr.Otto Emil Rasch 1936–1937 Landrat Otto Holtz 1937–1939 Theodor Habicht 1939–1945 Fritz Hofmeister 1945–1947 Oskar Gehrischer 1947–1950 Friedrich von Basse 1982–1989 Klaus Lippert 1989–1990 Hans-Joachim Schmidt 1990–2015 Eckhard Naumann (SPD) 2015– Torsten Zugehör (független)
Média Offener Kanal Lutherstadt Wittenberg Wittenberger Wochenspiegel Super Sonntag Regionalbeilage Mitteldeutsche Zeitung INGO OnlineMagazin Stadtnetz Wittenberg
Testvértelepülések , Göttingen 1988 , Bretten 1990 , Springfield (Ohio) 1995 , Békéscsaba 1999 , Haderslev 2004
Híres emberek Itt született Augustin Friedrich Walther német botanikus, orvos, sebész és anatómus (1688–1746)
Jegyzetek
Források http://www.wittenberg.de https://web.archive.org/web/20190902210248/https://www.martinluther.de/
Kategória:Szász-Anhalt települései