August Kekulé (eredeti nevén Friedrich August Kekule, 1895-től a cseh nemesi cím birtokában a Kekule von Stradonitz toldattal (Darmstadt, 1829. szeptember 7. – Bonn, 1896. július 13.) német elméleti vegyész, egyetemi tanár, a szerves kémia történetének nagy alakja, a benzolgyűrű szerkezetének elméleti kidolgozója.A Pallas nagy lexikona szerint a maga korában ezt benzolteóriának nevezték.
Nevének írásmódja Családi neve eredetileg Kekule, a franciás -é hangot csak később vette fel a nevében.Josef A. Raimer: Kekule - Kekulé - Kekule von Stradonitz, in: Genealogisches Jahrbuch Band 10, Zentralstelle für Personen- und Familiengeschichte, Verlag Degener & Co., Neustadt a. d. Aisch 1970, S. 47-52.
Életpályája Ludwig Karl Kekule hivatalnok családjában született. Apja rózsanemesítéssel is foglalkozott. August nyelvtehetsége hamar kitűnt: anyanyelvén túl franciául, olaszul és angolul is kiválóan tudott. Ugyanakkor egyetemi évei során (1847-ig) rendszeresen sportolt. Szeretett zsonglőrködni és táncolni is. Előbb a kémia magántanára volt Heidelbergben, majd 1859 és 1865 között a belgiumi Genti Egyetem tanára volt. Ezután Bonnban tanított az egyetemen pályafutása végéig. 1862-ben kötött házasságot Gentben az angol Stephanie Droryval,született 1842-ben George William Drory gázgyáros lányával. Fiuk, Stephan Kekule jogász lett. Második házassága Luise Högel (1845–1920) 1876-ig tartott; ebből további három gyermeke született.
Művei Nagyobb munkái, amelyeket azonban nem fejezett be: Lehrbuch der organischen Chemie (1859) és a Chemie der Bensolderivate (1867).
Emlékezete
Sírja Poppelsdorfban található. Emlékművét a Bonni Egyetem régi Kémiai intézetében állították fel.
Irodalom Richard Anschütz: August Kekulé. Verlag Chemie, Berlin 1929 (online aus dem Bestand der Rheinische Friedrich-Wilhelms-Universität Bonn) Bd. 1: Leben und Wirken. Bd. 2: Abhandlungen, Berichte, Kritiken, Artikel, Reden. Ralph Burmester, Andrea Niehaus (Hrsg.): Kekulés Traum – von der Benzolformel zum Bonner Chemiepalast, Begleitpublikation zur gleichnamigen Sonderausstellung im Deutschen Museum Bonn, Bonn 2011. Wolfgang Göbel: Friedrich August Kekulé (= Biographien hervorragender Naturwissenschaftler, Techniker und Mediziner. Bd. 72, Teubner, Leipzig 1984. ) Klaus Hafner: August Kekulé. Dem Baumeister der Chemie zum 150. Geburtstag (= Darmstädter Schriften. Bd. 46). Justus-von-Liebig-Verlag, Darmstadt 1980, . Alan J. Rocke: Image and Reality. Kekule, Kopp, and the Scientific Imagination. University of Chicago Press, Chicago IL u. a. 2010, . Grete Ronge: Kekulé, August. In: Neue Deutsche Biographie (NDB). Band 11, Duncker & Humblot, Berlin 1977, , S. 414–424 (Digitalizálva: https://daten.digitale-sammlungen.de/0001/bsb00016328/images/index.html?seite=428). Walter Ruske: August Kekulé und die Entwicklung der chemischen Strukturtheorie. In: Die Naturwissenschaften. 52. Jg., 1965, S. 485–488. Heinz A. Staab: Hundert Jahre organische Strukturchemie. In: Angewandte Chemie. Vol. 70, 2, 1958, S. 37–41, . Franz Strunz: Kekulés Träume. In: Chemie in unserer Zeit. Bd. 23, 1989, S. 170–176, .
Jegyzetek
Források
Fordítás
További információk Das Kekulé-Institut für Organische Chemie der Universität Bonn Das ehemalige Chemische Institut, Kekulés Wirkungsort, beherbergt heute das Institut für Mikrobiologie und Biotechnologie der Universität Bonn
Kategória:1829-ben született személyek Kategória:1896-ban elhunyt személyek Kategória:Német kémikusok Kategória:Természettudósok Kategória:Német egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:A Royal Society tagjai