Fahidi-Pusztai Éva (született Fahidi Éva, Debrecen, 1925. október 22. – Budapest, 2023. szeptember 11.) magyar kortárs szemtanú, író, színésznő, a holokauszt túlélője. alt=Botlatókövek a Fahidi család hajdani debreceni otthona előtt|bélyegkép|Botlatókövek a Fahidi család hajdani debreceni otthona előtt
Élete Debreceni nagypolgári zsidó családba született. Szülei 1936-ban kikeresztelkedtek. 1943-ban érettségizett a debreceni katolikus Svetits Katolikus Leánynevelő Intézetben. Zongoraművésznek készült, azonban az embertelen munka tönkretette a hátát.
1944. április 29-én a családot az Eichmann-kommandóval (A magyarországi vidéki zsidóság gettósítása és deportálása) együttműködő magyar csendőrök elfogták, és a város többi zsidó lakosával együtt a gettóba kényszerítették.Kerstin Krupp: Dem Unsagbaren eine Stimme geben . In: Frankfurter Rundschau, 5. Oktober 2013, S. 25. Textgleich in der Berliner Zeitung Május 14-én marhavagonokban szállították őket az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborba. A Josef Mengele által végzett „szelekció” során Fahidi tizenegy éves húgát, Gilikét és édesanyjukat azonnal a gázkamrába küldték; apjuk, Dezső, a tábori körülményektől veszítette életét. Családjának 49 tagját gyilkolták meg a holokauszt során.
Fahidi Évát 1944. augusztus 13-án a buchenwaldi koncentrációs táborhoz tartozó allendorfi Münchmühle táborba szállították, ahol a robbanóanyaggyárban kellett dolgoznia. Amikor 1945-ben véget ért a világháború, Fahidinek éppen egy halálmenetből sikerült megszöknie. A felszabadulás után „otthonát elhagyni kényszerült” személyként bolyongott, mígnem 1945 augusztusában sikerült hazatérnie Magyarországra, ahol szülei lakásába beköltöztek távollétében; orvos nagybátyja, Weil Géza fogadta be.
1947-ben egyhetes ismeretség után összeházasodott első férjével, Radó Istvánnal, aki a Hajdú megyei pártlap főszerkesztője volt, majd 1951-ben koncepciós perben elítélték.MÉL Második férje, Pusztai Béla – akivel 27 évig élt együtt – 1956-ban visszalépett a pártba, míg Fahidi angol-, német- és francianyelv-tudásával a külkereskedelemben helyezkedett el. 90 éves korától haláláig Andrási Andorral, a Sztehlo Alapítvány létrehozójával élt.
Ötvenéves korában meghalt gyermekkori barátnője, akinek 16 éves lányát befogadta, akiből később zongoraművész lett.
Könyvei Ahogy az a rendszerváltásig íratlan elvárás volt, holokauszt-túlélőként 45 éven keresztül nem beszélt a magyar zsidók deportálásáról. 1990-ben az egykori stadtallendorfi tábor foglyait meghívták az auschwitzi tábori emlékmű megtekintésére, ahová Fahidi végül 2003-ban látogatott el. Fahidi a stadtallendorfi múzeum felkérésére németül írt egy visszaemlékezést, majd elkezdte megírni emlékiratait, ami 2005-ben Anima Rerum – A Dolgok Lelke (2015-től csak: A Dolgok Lelke) címen jelent meg. A könyvet Németországban is kiadták. Angol és olasz nyelvű változata 2019-ben várható.
2019-ben új könyvvel jelentkezett: A szerelem alanya és tárgya újra az írónő személyes történetén keresztül mutatja be ezúttal a szocializmus időszakát. Mindkét könyv valójában tisztességről, tiszteletről, szeretetről, emberi tartásról szól, amit – ahogy Fahidi saját példájával bizonyítja – a legkétségbeejtőbb helyzetben is meg lehet őrizni.
Az írónő 2019-től mindkét könyvét a www.fahidieva.hu oldalon terjeszti.
Közéleti szerepvállalás Fahidi magas kora ellenére rendkívül aktív: kortárs szemtanúként különböző rendezvényeken vesz részt, találkozott többek között a német és az osztrák államelnökkel és Angela Merkel német kancellárral is. Rendszeresen felemeli hangját a rasszizmus, az antiszemitizmus ellen a nemzetközi és a magyar sajtóban. Több külföldi alapítvány munkájában is szerepet vállal, előadásokat tart külföldön és Magyarországon egyaránt. Küldetésének tekinti, hogy a fiatal generáció megőrizze a holokausztot emlékezetében, és aktívan küzdjön a rasszizmus minden formája ellen.
Sóvirág – avagy a létezés eufóriája 2015-ben Szabó Réka rendező felkérésére Fahidi Éva főszerepet vállalt a Tünet Együttes Sóvirág – avagy A létezés eufóriája című modern táncprodukciójában Cuhorka Emesével. A nagy feltűnést keltő darab Fahidi életét eleveníti meg a tánc nemzetközi nyelvére lefordítva. A darabot 2019 márciusáig több mint 80-szor adták elő a Vígszínházban, de külföldön is. A darab születéséről Szabó Réka egész estés dokumentumfilmet is forgatott, A létezés eufóriája címmel.
Írásai Die Seele der Dinge. Aus dem Ungarischen übersetzt von Doris Fischer. Hrsg. im Auftrag des Internationalen Auschwitz-Komitees, Berlin, und der Gedenkstätte Deutscher Widerstand, Berlin: Lukas-Verlag 2011. Rezension von Günther B. Ginzel. Anima rerum, meine Münchmühle in Allendorf und meine wahren Geschichten. Stadtallendorf: Magistrat der Stadt Stadtallendorf, 2004 Anima Rerum – A Dolgok Lelke; Tudomány, Budapest, 2005 A Dolgok Lelke; Ariel Könyvek, Pilisszentlászló, 2015 A szerelem alanya és tárgya; Ariel Könyvek, Pilisszentlászló, 2019
Elismerései Erzsébetváros díszpolgára (2022) Debrecen díszpolgára (2023) Pro Urbe Budapest díj – posztumusz (2024)
Emlékezete 2025-ben került először kiosztásra a Fahidi Éva-díj, mellyel a névadó szellemiségének továbbvivőit ismerték el.
Jegyzetek
Források "Das Geheimnis der Versöhnung heißt Erinnerung" : Dokumentation der Internationalen Tage der Begegnung in Stadtallendorf, KZ-Außenlager Münchmühle, Nobel ; vom 21. bis 26. Oktober 1990. Magistrat der Stadt, Stadtallendorf 1991. Thomas Gonschior, Christa Spannbauer: Mut zum Leben. Die Botschaft der Überlebenden von Auschwitz. Europa Verlag, Berlin u. a. 2014, . Életútinterjú Fahidi Évával. Budapest, 2010. január. Az interjút készítette: Bartha Ákos és Hosszú Gyula "Stiftung Gedenkstätten Buchenwald und Mittelbau-Dora" (Buchenwald and Mittelbau-Dora Memorials Foundation) https://web.archive.org/web/20190325115904/https://www.buchenwald.de/en/1244/ Eine Auschwitzüberlebende blickt zurück, bei Dradio, 9. November 2011
Alison Smale: A Holocaust Survivor Tells of Auschwitz at 18 and, Again, at 90, The New York Times, 2015 Christa Zöchling: Bühne: Auschwitz-Überlebende Eva Fahidi tanzt ihre Lebensgeschichte, profil.at, 2016 Jenny Starrs: 90-year-old Holocaust survivor turns tragedy into dance, The Washington Post, 2016 Tünet Együttes honlapja Sóvirág – avagy a létezés eufóriája a Vígszínház oldalán A létezés eufóriája, IMDb adatlap Die Entstehung und Erarbeitung der Balettperformance wird gezeigt: Sea-Lavender oder die Euphorie des Seins . (Dokumentation bei 3sat)
Kategória:1925-ben született személyek Kategória:2023-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar írók Kategória:Debreceniek Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:A holokauszt magyar túlélői Kategória:Magyar nők Kategória:Magyar színésznők Kategória:A buchenwaldi koncentrációs tábor foglyai Kategória:Az auschwitzi koncentrációs tábor foglyai