A melegkedvelő szubmediterrán cserjések (Berberidion Br-Bl.) a kökénycserjések (avagy xeroterm cserjések, Prunetalia spinosae R. Tx., 1952) növénytársulástani rendjének egyik, Magyarországon is elterjedt társulástani csoportja.
Elterjedésük, termőhelyük
Ezek az enyhén mezofil jellegű cserjések Közép-Európában és a szubmediterrán övben nőnek — Közép-Európában főleg a mészkedvelő, termofil bükkösök (sziklaerdők, Cephalanthero-Fagion) szegélyein, nálunk a cseres–tölgyesek, illetve az Alföldön a gyöngyvirágos tölgyesek, ritkábban az alföldi gyertyános–tölgyesek szegélyén, leggyakrabban pedig az ezen erdők irtásain kialakított legelőkön, határmezsgyéken verődnek fel.
Cserjéik viszonylag magasak, sűrűn nőnek. A csoport hazánkban kevéssé tanulmányozott.
Jellemző fajaik
mezei juhar (Acer campestre), deres tarackbúza (Elymus hispidus), kígyóhagyma (Allium scorodoprasum), nyúlárnyék (Asparagus officinalis), veresgyűrű som (Cornus sanguinea), tarka koronafürt (Securigera varia), mogyoró (Corylus avellana), cseregalagonya (Crataegus laevigata), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus) bibircses kecskerágó (Euonymus verrucosus), kökény (Prunus spinosa), varjútövis (Rhamnus cathartica) és különböző rózsafajok (Rosa agrestis, Rosa canina, Rosa elliptica, Rosa zalana).
Rendszertani felosztásuk
Magyarországon csoportnak három társulása nő:
galagonya-kökény cserjés (Pruno spinosae-Crataegetum Soó, (1927) 1931), fagyal-kökény sövény (Ligustro-Prunetum R. Tx., 1952), madárbirscserjés (Cotoneastro tomentosi-Amelanchieretum Jakucs 1961,
Jegyzetek
Források
Borhidi Attila: Magyarország növénytársulásai Kevey Balázs, 2008: Magyarország erdőtársulásai
Kategória:Magyarország növénytársulásai