Az államforma az államfő hatalmának eredetét, legitimitását, jogállását írja le. Meghatározza az államfői tisztség keletkezésének és megszűnésének a módját. Egy állam alapvetően három fontos jellemzővel írható le. Ezek az államforma, a kormányforma és az államszerkezet. Az angolszász jogrendszerekben az állam és kormány szinonim fogalmak, az állam jogtudományi absztrakció, míg a kormány az állami szervek összessége. Ezzel szemben az általános európai fogalom a hatalommegosztás felől közelíti meg a kérdést.

Alapvetően kétféle államforma létezik: monarchia, melyben az államfő az uralkodó (monarcha), annak hiányában pedig a kormányzó; és köztársaság, ahol az államfő legtöbb esetben a köztársasági elnök tisztséget viseli, de természetesen vannak ettől eltérő megnevezések is (pl. elnök, dózse). A monarchiákban és a köztársaságokban egyaránt kétféleképpen szerezheti tisztségét az államfő: örökléssel vagy megválasztással; megbízatásának időtartama pedig szintén kétféle lehet mindkét államforma esetében: határozott vagy határozatlan idejű, ez utóbbi esetében rendszerint az államfő haláláig viseli címét. Az, hogy a hatalomgyakorlás hogyan történik, tehát a monarchia alkotmányos monarchia vagy abszolút monarchia, a köztársaság pedig parlamentáris köztársaság, elnöki (prezidenciális) köztársaság vagy népköztársaság, az már a fent említett kormányforma kérdése, nincs köze az államforma meghatározásához.

Mindkét államforma ősi, tulajdonképpen egyidős az emberi civilizációval. Az emberiség történetének nagy részében a monarchiák voltak többségben, szemben napjainkkal, amikor a köztársaság a gyakoribb államforma.

Államformák Lényegében két államformát különböztetünk meg, ezek a monarchia és a köztársaság.

Monarchia

Ha az államfő uralkodó, aki hatalmát örökléssel, választással kombinált örökléssel vagy választással szerzi és haláláig vagy határozott ideig tarthatja meg azt.

Köztársaság

Ha az állam élén nem uralkodó áll. Hatalmát választással és örökléssel is szerezheti, hivatali ideje szintén lehet határozott vagy határozatlan idejű.

Átmeneti államformák Léteznek azonban ún. átmeneti államformák is, ugyanis ezzel a fogalompárral nem mindig lehetséges maradéktalanul leírni egy adott állam formáját.Európai államformák

Ezen államok államformájának pontos meghatározása nehéz feladat, de ettől függetlenül mindenképpen beilleszthetők vagy a köztársaság vagy a monarchia kategóriájába.

Történelmi és elméleti államformák

autarchia az államfő teljhatalommal rendelkezik demarchia az államfő(ke)t sorsolják hierarchia a főhatalom egy rangsorolt testületé; főpapok főhatalma panarchia egyetemes rend és uralom sinarchia egyesült szuverenitás

A főhatalmat gyakorlók száma alapján anarchia nincs főhatalom monarchia a főhatalmat egy ember gyakorolja tetrarchia a főhatalmat négy ember gyakorolja heptarchia a főhatalmat hét ember gyakorolja oktarchia a főhatalmat nyolc ember gyakorolja dodekarchia a főhatalmat tizenkét ember gyakorolja tridekarchia a főhatalmat tizenhárom ember gyakorolja pentadekarchia a főhatalmat tizenöt ember gyakorolja heptadekarchia a főhatalmat tizenhét ember gyakorolja nonadekarchia a főhatalmat tizenkilenc ember gyakorolja oktadekarchia a főhatalmat tizennyolc ember gyakorolja oligarchia a főhatalmat kevesen gyakorolják polyarchia a főhatalmat sokan gyakorolják

A főhatalmat gyakorlók neme alapján andrarchia a főhatalmat férfiak gyakorolják ginarchia a főhatalmat nők gyakorolják matriarchia a főhatalmat nők és a családanyák gyakorolják patriarchia a főhatalmat férfiak és családapák gyakorolják

Jegyzetek

Források

Kapcsolódó szócikkek Államrendszer Kormányforma

További információk

Takács Péter: Államforma. in: IJOTEN. Internetes Jogtudományi Enciklopédia. Szerk.: Jakab András – Könczöl Miklós – Menyhárd Attila – Sulyok Gábor. Alkotmányjog rovat (rovatszerkesztő: Bodnár Eszter és Jakab András). http://ijoten.hu/szocikk/allamforma (2023)