bélyegkép|jobbra|A jelenleg használatos nemzetközi Morse-abc bélyegkép|jobbra|A betűk és számjegyek írásának/olvasásának bináris fája (dot = pont, dash = vonal) A morzekód (ismert még: Morse-abc és Morse-kód néven is) olyan kommunikációs kódolás, amely szöveges információ átvitelét teszi lehetővé bármilyen vezetékes (távíró) vagy vezeték nélküli (például rádiós) kommunikációs csatornán, ahol a kommunikációs eszköz egy adott időpontban vagy kikapcsolt, vagy bekapcsolt állapotban van. Morzekód esetén nemcsak a bekapcsolás ténye, hanem a bekapcsolt állapot hossza is információt közvetít, így a megfelelő sorrendű ki- és bekapcsol(gat)ással több állapot is közölhető: rövid jel (ti – 1 egység hosszú); hosszú jel (tá – 3 egység hosszú); rövid szünetjel (jelköz – 1 egység hosszú); hosszú szünetjel (betűköz – 3 egység hosszú); nagyon hosszú szünetjel (szóköz és mondatköz – 7 egység hosszú). A be- és kikapcsolt állapotok közötti váltások sem tetszés szerinti időpillanatokban jöhetnek létre, hanem meghatározott szabályrendszer szerint történik: a rövid és hosszú jeleknek, valamint a szavak közötti szüneteknek aránya 1:3:7.
Megállapodás szerint a morzekód olyan jelek és szünetek szabályszerű sorozatából áll, amelyeket adás kezdete vezet be és adás vége vagy vétel jelcsoport zár le. A morzekód csak nagybetűket, számokat és írásjeleket használ: nem tesz különbséget a kis- és a nagybetűk között.
Története bélyegkép|jobbra|Morzekódokat használó távíró az első világháború idejéből Az elektromos jeltovábbításra képes távírót Samuel Finley Breese Morse (1791–1872) találta fel és szabadalmaztatta 1837-ben.
A legelső kommunikációs kísérleteik során minden betűt számokkal kódoltak és ezt a számokkal kódolt üzenetet kellett egy mellékelt kódtábla segítségével visszafejteni. Bonyolultsága miatt azonban senkit sem érdekelt, így hamarosan betűket kezdtek el használni az üzenetek továbbítására. Az eredeti, betűket is használó morzekód még mindig túlságosan bonyolult volt, és a következő elemeket használta: rövid jel vagy pont (·) hosszú jel vagy vonás (–) jelköz (szünet két jel között) rövid szünet (betűköz) közepes szünet (szavak között) hosszú szünet (mondatok között) hosszú szünet (_) egyes betűk belsejében (C, O, R, Y, Z és az & jel) nagyon hosszú jel (––, L) igen hosszú jel (–––, a nulla számjegy)
Amerikai kódrendszer Végül Morse asszisztense, Alfred Lewis Vail (1807–1859) alkotta meg azt a kódrendszert, amit ma amerikai morzekód névenhttp://www.g3npf.co.uk/MBcode.htm#Baudot%20Code The Morse Code (ismert még vasúti kód néven is) ismerünk.https://mek.oszk.hu/00000/00056/html/159.htm A morzeábécéhttp://jhbunnell.com/morsecode.shtml The American, Continental, and International Morse Codeshttp://earlyradiohistory.us/1912code.htm Telegraphic Codes (1912) Az amerikai és a jelenleg használt nemzetközi morzekód közötti különbségek az alábbi táblázatban találhatóak:Az írásjelekben nincs eltérés, így azokat az 1. táblázat nem tartalmazza.
+ Amerikai és nemzetközi morzekódok összehasonlítása Betű Nemzetközikód AmerikaiMorse Betű Nemzetközikód AmerikaiMorse Számjegy Nemzetközikód AmerikaiMorseA · –N – ·0 – – – – – –––B – · · ·O – – – . _ .1 · – – – – · – – ·C – · – · · · _ ·P · – – · · · · · ·2 · · – – – · · – · ·D – · ·Q – – · – · · – ·3 · · · – – · · · – ·E ·R · – · · _ · ·4 · · · · –F · · – · · – ·S · · ·5 · · · · · – – –G – – ·T –6 – · · · · · · · · · ·H · · · ·U · · –7 – – · · · – – · ·I · ·V · · · –8 – – – · · – · · · ·J · – – – – · – ·W · – –9 – – – – · – · · –K – · –X – · · – · – · ·L · – · · ––Y – · – – · · _ · ·M – –Z – – · · · · · _ ·
Más forrásokhttp://www.mindenek.eoldal.hu/cikkek/morse-jel/ Morse jel, Morzekód ezzel szemben azt állítják, hogy Morse a pontokból és vonásokból álló, betűket és írásjeleket jelentő jelcsoportjait nem véletlenszerűen határozta meg. Egyik rokona nyomdász volt, aki a kész betűket rekeszekből álló tárolókban tartotta. Morse megfigyelte, hogy bizonyos betűkre és jelekre többször volt szükség, másokat pedig ritkábban használtak fel. Az angol ábécé leggyakrabban használt betűjének, az „E”-nek egy pont lett a jele, míg a második leggyakoribb betűnek, a „T”-nek egy vonás. Az „O” betű három vonás(sic!), míg a következő rövid betű, az „A” egy pontból és egy vonásból áll össze. Az „N” betű ennek épp fordítottja lett, egy vonás és egy pont, és így tovább, az angol szavakban előforduló gyakoriságnak megfelelően egyre hosszabb kódot kaptak a ritkább betűk.
Morse és asszisztensének kitartó kísérletezését végül siker koronázta: 1844-ben Washington és Baltimore között megtörtént az első szöveges üzenet küldése.
thumb|180px|Egy korai morzebillentyű rajza az Otto Lueger: „Lexikon der gesamten Technik”-ből, 1904
Szabadalmaztatás után Morse sokáig pereskedett azért, hogy a – valójában az asszisztense által kitalált – kód kizárólagos tulajdonosa lehessen. Ugyancsak tagadta azt is, hogy bármi elméleti segítséget kapott volna a megvalósításhoz.
Európai (kontinentális) kód megjelenése Az eredeti (amerikai) morzekód az idők folyamán több változáson ment keresztül. Változatlan formában csak az Amerikai Egyesült Államok és Kanada vasúttársaságai használták 2015-ig, a polgári életben már csak történeti érdekessége van. Ugyanis az a kódrendszer, amelyet eredetileg üzenetek továbbítására használtak, kiválóan megfelelt a vasúttársaság vezetékein való továbbításra, ám a rádió megjelenésével kiütköztek korlátai.http://w1tp.com/percode.htm THE „MORSE” CODE AND THE CONTINENTAL CODE A különböző adásmódok, mint például az amplitúdómoduláció megjelenésével lehetőség nyílt a hangzó távírójelek rádión való továbbítására is. Ebben az esetben a jeleket rövidebb-hosszabb hangjelek (morzejelek) továbbítják.
Friedrich Clemens Gerke módosította az amerikai morzekódot, amelyet 1848-ban Németországban Hamburg és Cuxhaven közt alkalmaztak először. Lényeges változtatás, hogy a kontinentális változatban már egyetlen betű morzekódja sem tartalmaz szüneteket (szemben az amerikaival).
Nemzetközi morzekód 1865-ben Párizsban szabványosította a nemzetközi távíró szervezet (International Telegraphy congress). Ez lett később az ITU által is ajánlott nemzetközi morzekód.
2003. december 3-án egy új szimbólum került a kódkészletbe: @ (kukac jel).
A Morze által létrehozott kódot távirat továbbítására legtovább Indiában használták (2013-ig), mert az egyre gyérülő forgalom jelentős veszteségeket termelt. A hajózási és katonai szervezetek még az ezredforduló előtt beszüntették a morzekód használatát lassúsága miatt.
Időzítés Mint a bevezetőben már volt szó róla, a jelek és szünetek aránya nem tetszőleges, hanem – gyakorlati okokból – kötött szabályrendszer rögzíti. A jel-szünet arány betartása különösen rádiós kommunikáció esetén fontos, mert a vételi oldalon hallás útján fel kell ismerni és leírni (és szükség esetén kijavítani) a vett jeleknek megfelelő betűket. A nemzetközileg elfogadott jel- és szünethosszokat az alábbi táblázat tartalmazza. A bekapcsolt állapotot az 1, kikapcsolt (jelmentes) állapotot a 0 számjegy jelöli.
+ Jel- és szünethosszakJelIdőtartam Rövid (ti) 1 egység (1) Hosszú (tá) 3 egység (111) Jelköz (betűn belüli szünet a jelek között) 1 egység (0) Betűköz (betűk közötti szünet) 3 egység (000) Szóköz (szavak és mondatok közötti szünet) 7 egység (0000000)
Példa Van jel: "=", nincs jel: ".", ezekből 1 db pontosan 1 ti hosszát jelenti.
1 2 3 4 5 6 7 8 12345678901234567890123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890123456789
M------ O---------- R------ S---- E C---------- O---------- D------ E ===.===...===.===.===...=.===.=...=.=.=...=.......===.=.===.=...===.===.===...===.=.=...= ^ ^ ^ ^ ^ | tá ti | | jelköz betűköz szóköz
A fenti arányok függetlenek az adás sebességétől, vagyis attól, hogy adott idő alatt mennyi információt továbbítanak.
Szó, sebesség Az adás sebességét a percenként leadott szavak számával jellemzik (WPM = Word Per Minute). Mivel az egyes szavak tényleges hossza a benne szereplő karakterektől függ, az adás sebességének meghatározásakor a „PARIS” szót tekintik hossz-etalonnak (ennek és az utána lévő szóköznek a lekódolása a fentebb ismertetett módszer szerint 50 elemi időegységet igényel).
Így 10 WPM sebesség percenként 10 szó, azaz 50 betű leadásának felel meg.
Ha a szöveget nem nyílt nyelven, hanem kódolva adják, általában 5 karakterből (betűből és/vagy számból) álló csoportokat képeznek, ezeket a csoportokat tekintik szónak.
Hangminták bélyegkép|jobbra|Hagyományos Morse-billentyű bélyegkép|jobbra| Modern, kereskedelemben kapható jambimatikus (morze jeleket generáló elektronikát vezérlő, két, függőleges tengely körül elmozdítható billentyűfélből álló) morzebillentyű. Egy (a képen nem látható) elektronika a bal oldali billentyűfél nyomásakor pontokat, a jobb oldali billentyűfél nyomásakor vonásokat, mindkét billentyűfél egyidejű nyomásakor pont-vonás-pont-vonás kombinációt ad.
27px I love you morse code.ogg Fájl:I love you morse code.png
27px Wikimorse.ogg Wikipedia 350px
CQ DX DE HA
Írásjelek és nemzeti karakterek bélyegkép|jobbra|Írási/olvasási bináris fa, kiegészítve néhány nemzeti karakterrel A nemzetközi Morse-abc jelein kívül szinte minden ország létrehozta saját nyelvét leginkább leíró morzekódját. Így létezik arab, görög, orosz, cseh, magyar és számos egyéb Morse-abc, amelyek (többek között) a társ-wiki oldalakon is megtekinthetőek.
+ Nemzetközileg használt írásjelek Jel Betűvel Morzejel ! felkiáltójel – – · – – " idézőjel · – · · – · $ dollárjel · · · – · · – ' aposztróf · – – – – · ) záró zárójel – · – – · – ( (nyitó) zárójel – · – – · , vessző – – · · – – - kötőjel, mínusz – · · · · – + plusz · – · – · · pont · – · – · – / per – · · – · : kettőspont – – – · · · ; pontosvessző – · – · – · = egyenlőségjel – · · · – ? kérdőjel · · – – · · @ kukac · – – · – · _ aláhúzás · · – – · – * szorzás – · · –
Forgalmi rövidítések Mivel a morzekódokkal való forgalmazás meglehetősen lassú, ezért több száz rövidítés terjedt el, különösen a rádiós kommunikációban. Például az YL jelenti a barátnőt (young lady kezdőbetűiből), XYL (ex young lady ~ feleség) stb., stb.http://www.g3npf.co.uk/jargon.htm ABBREVIATIONS AND JARGON Néhány gyakrabban használt rövidítést a 4. táblázatban találhatunk.
4. táblázat: Néhány forgalmi rövidítés Rövidítés Kód Jelentése AR ·– ·–·· Szövegvég, adás vége AS ·– ··· Kérlek, várj! BTU –··· - ··– Back to you ~ Te jössz BK –··· –·– Break, közbelépéses üzem C –·–· Helyeslés CL –·–· ·–·· Az állomás lebont (close) CQ –·–· – –·– Általános hívás EEEEEE · · · · · · Tévedés, törlés (6-8 pont egymás után) I I ·· ·· Ismétlés KA –·– ·– Kezdetjelzés, „Figyelem, kezdem” K –·– Gyere, adhatsz KN –·– –· Jöhet az ellenállomás N –· Tagadás R ·–· Megértettem (Nyugta ~ Roger) SK ··· –·– Összeköttetés vége TU – ··– Thank you ~ köszönöm
A szokásos rövidítéseken kívül a rádiózásban használatosak még a Q-kódok (például QTH a földrajzi hely megjelölésére, stb.)
A közismert Q-kódok mellett a kereskedelmi és katonai rádiózásban Z-kódokathttp://www.g3npf.co.uk/Zcode.htm Z-codes is használnak a kommunikáció rövidítésére.
Mnemonikok Az egyes betűk kódolása könnyebben megjegyezhető, ha egy mnemonik, jelen esetben a ritmikának megfelelő szó vagy szókapcsolat segítik a memorizálást. A legtöbb országban a nyelvhez illeszkedő szavakat használnak.http://www.adamek.cz/clanky/popularne-odborne/morseovka/ Morseovka (cseh nyelven) A magyar nyelvű mnemonikokat a következő táblázat tartalmazza.