A szatipatthána páli szó, amely a buddhizmusban a tudatosság alapját vagy az éberség alapzatait jelenti. A fogalom elnevezése szanszkrit nyelven szmrtjupaszthána, kínai fordítása ‘tudatosság-hely’ (念處).

A tudatosság négy alapja (páli: csattáro szatipattháná) a Szatipatthána-szuttában megjelölt négy gyakorlatra vonatkozik, amely a buddhista gyakorlók pillanatról pillanatra történő tudatosság elérése és fenntartása érdekében végzett technikája. A tudatosság négy alapja a következő:Mindfulness in Early Buddhism: New Approaches through Psychology and Textual Analysis of Pāli, Chinese and Sanskrit Sources by Tse-fu Kuan. Routledge:2008 pgs i, 9, 81

a test tudatossága;(páli: kája-szati, kájagatá-szati; szanszkrit: kája-szmrti) az érzések és érzékelések tudatossága (vedaná);(páli: vedaná-szati; szanszkrit: vedaná-szmrti) a tudat tudatossága (csitta);(páli: csitta-szati; szanszkrit: csitta-szmrti) és a mentális jelenségek vagy tárgyak tudatossága (dhammá).(páli: dhammá-szati; szanszkrit: dharma-szmrti)

Buddha a tudatosság négy alapjáról azt mondta, hogy azok "közvetlen" vagy "egyirányú ösvényt" jelentenek a nirvána eléréséhez.Lásd: Szatipatthána-szutta (MN 10; DN 22); illetve SN 47.1, 47.18 és 47.43. Csak ebben az öt kanonikus példázatban hangzik el az "ekájano ... maggo"

<p>melynek a fordításai: "közvetlen ösvény" (Bodhi & Gunaratana, 2012, 12. o.; Nanamoli & Bodhi, 1995; Thánisszaró, 2008) "egyirányú ösvény"(Bodhi, 2000, pp. 1627-8, 1647-8, 1661) "az egyetlen út" (Nyanasatta, 2004; Soma, 1941/2003) "a kizárólagos út" (Vipassana Research Institute, 1996, 2, 3. o.)

A tudatosságból származó javak megszerzéséhez ma is ezeket a gyakorlatokat ismerik el, oktatják és gyakorolják, főleg a mai théraváda buddhizmusban és a vipasszaná vagy a belátás meditációs mozgalomban.

Szövegkörnyezetben A tudatosság négy alapja a megvilágosodáshoz szükséges képességek (bódipakkhijá-dhammá) hét csoportja közül az egyik.

Ezeket azért gyakorolják, hogy elérjék és elmélyítsék az ügyes tudatosságot (szammá-szati) és – kevésbé közvetlenül – az ügyes koncentrációt (szammá-szamádhi), amelyek a nemes nyolcrétű ösvény részét képezik. A szatipatthána meditáció gyakorlásával kialakítható a belátás (vipasszaná) és a fókuszálás (szamatha) mentális tényezője. A tudatosság négy alapja alapvető fontosságú a mai théraváda buddhizmusban, a vipasszaná mozgalomban és az olyan buddhista hagyományokban, amelyek a meditáció fontosságát hangsúlyozzák, például a szótó zenNhat Hanh (2005). és a mahájána hagyományok.

Hagyományos szövegek A tudatosság részletes jellemzésével kapcsolatos leírást a páli kánonban lévő Mahászatipatthána-szutta ("Az éberség alapzatairól", DN 22); a Szatipatthána-szutta ("Az éberség alapzatairól", MN 10) és a Szatipatthána-szamjutta (SN, 47. fejezetében mindenhol). A Szatipatthána-szamjuttában 104 példázat szerepel a szatipatthánákkal kapcsolatban,Szamjutta-nikája, 47. fejezet, lásd Bodhi (2000), pp. 1627ff. köztük a népszerű szedakai embereknek szóló Buddha példabeszédei, "Az akrobata" (Thánisszaró, 1997a) és a "Szépségkirálynő" (Thánisszaró, 1997b).

Ezek közül a legfőbb beszédekben a gyakorlat értéke a következőképpen szerepel: Szerzetesek, ez ez egyirányú út az érző lények megtisztításához, a szenvedés megszüntetéséhez, a fájdalom és a bánat megszüntetéséhez, a módszer megszerzéséhez,Bodhi (2000, SN 47 n. 123, Kindle Loc. 35147) megjegyzés: "a 'módszer' (ñāya) a nemes nyolcrétű ösvényre vonatkozik...." a nirvána eléréséhez, azaz, a tudatosság négy alapzatához.SN 47.1 (Bodhi, 2000, 1627. o.). Lásd még: DN 22, MN 10, SN 47.18 és SN 47.43.

Jegyzetek

Források Anālayo (2006). Satipatthāna: The Direct Path to Realization. Birmingham: Windhorse Publications. . Bodhi, Bhikkhu (2000). The Connected Discourses of the Buddha: A Translation of the Samyutta Nikaya. Somerville, MA: Wisdom Publications. . Gunaratana (2012). The Four Foundations of Mindfulness in Plain English. Boston: Wisdom Pub. . Nanamoli, Bhikkhu és Bhikkhu Bodhi (ford.) (1995), The Middle Length Discourses of the Buddha: A Translation of the Majjhima Nikaya. Somerville: Wisdom Pubs . Nhat Hanh, Thich (ford. Annabel Laity) (2005). Transformation and Healing : Sutra on the Four Establishments of Mindfulness . Berkeley, CA: Parallax Press. . Nyanasatta Thera (2004). Satipatthana Sutta: The Foundations of Mindfulness (MN 10). – http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/mn/mn.010.nysa.html. Nyanaponika Thera (1954). The Heart of Buddhist Meditation. Olendzki, Andrew (2005). Makkata Sutta: The Foolish Monkey (SN 47.7). – http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/sn/sn47/sn47.007.olen.html. Silananda (2002). The Four Foundations of Mindfulness. Boston: Wisdom Pub. . Soma Thera (1941; 6th ed. 2003). The Way of Mindfulness. Kandy: BPS. . – http://www.accesstoinsight.org/lib/authors/soma/wayof.html. Thánisszaró Bhikkhu (1997). Sakunagghi Sutta (The Hawk) (SN 47.6). – http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/sn/sn47/sn47.006.than.html. Thánisszaró Bhikkhu (1997a). Sedaka Sutta: At Sedaka (The Acrobat) (SN 47.19). – http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/sn/sn47/sn47.019.than.html. Thánisszaró Bhikkhu (1997b). Sedaka Sutta: At Sedaka (The Beauty Queen) (SN 47.20). – http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/sn/sn47/sn47.020.than.html. Thánisszaró Bhikkhu (2008). Satipatthana Sutta: Frames of Reference (MN 10). – http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/mn/mn.010.than.html. Vipassana Research Institute (ford.) (1996). Mahāsatipaṭṭhāna Sutta: The Great Discourse on Establishing Mindfulness. Seattle, WA: Vipassana Research Publications of America. .

Kapcsolódó szócikkek Szatipatthána-szutta Ánápánaszati Bódipakkhijá-dhammá Buddhista meditáció Kóan Tudatosság Szamatha Vipasszaná

További információk Szatipatthána-szuttával kapcsolatos beszédek a páli kánonban: Mahá Szatipatthána-szutta (Dígha-nikája 22) (páli nyelven) Szatipatthána-szutta (Maddzshima-nikája 10) Szatipatthána-szutta (Szamjutta-nikája 47) Szatipatthána-szutta szövegmagyarázat Análajó: Szatipatthána. A megvalósítás egyenes útja; ford. Tóth Zsuzsanna; A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, Bp., 2007

Kategória:Buddhista meditáció Kategória:Tudatosság (buddhizmus)