Az ánápánaszati a buddhista meditáció egyik formája (páli nyelven; szanszkritül ánápánasmrti, szingalézül ආනා පානා සති). Jelentése: „a légzés tudatossága”. Népszerű a tibeti, a zen, a tientaj és a théraváda buddhizmusban, illetve a nyugati tudatosság programokban (pszichológia). Az ánápánaszati meditációban a gyakorló a légzés közbeni mozgás okozta tapasztalásokat figyeli a tudatosság kialakítása céljából. A hagyomány szerint az ánápánaszati technikát Buddha tanította a különböző szútrákban (páli: szutta), például az Ánápánaszati-szuttában (MN 118).A páli kánonban az ánápánaszatival kapcsolatos instrukciókat egy vagy négyszer négyes csoportban (tetrádban) határozzák meg. Ez utóbbiak közül a leghíresebb az Ánápánaszati-szutta, amely a Maddzshima-nikája 118. szuttája (lásd pl: Thánisszaró, 2006).
Eredete a buddhizmusban Az ánápánaszati alapvető meditációs gyakorlatnak számít a théraváda irányzatban, a tientaj és a csan buddhizmusban, illetve a nyugati pszichológiában is egyre inkább használatos. Ez a testi jelenségekkel kapcsolatos elmélyedés messze a legszélesebb körben alkalmazott buddhista gyakorlat.
Az Ánápánaszati-szutta a belégzés és a kilégzés tudatosságával foglalkozik, amely során a gyakorló a test nyugalma közben figyelmét befelé fordítja és a hét megvilágosodási tényezőn meditál: szati (tudatosság), dhamma-vicsaja (elemzés), virija (kitartás), amely elvezet az örömhöz (píti), majd az elnyugváshoz (passzaddhi), a koncentrációhoz (szamádhi) és végül a bölcs egykedvűséghez (upekkhá). Buddha erre vonatkozó tanításának a végén az áll, hogy ezen tényezők kifejlesztésével az ánápánaszati elvezet a szenvedéstől (dukkha) való megszabadulásig (páli: vimutti; szanszkrit" móksa), amelyben jelentkezik a nibbana állapota.
A gyakorlat
Hagyományos források A Szatipatthána-szuttában leírt hagyományos leírásban Buddha azt a tanácsot adja, hogy a gyakorló menjen ki az erdőbe, üljön le egy fa alá és figyelje a saját légzését. Ha a belégzés hosszú, figyelje meg, hogy a belégzés hosszú, ha a belégzés rövid, akkor pedig figyelje meg, hogy a belégzés rövid.Maddzshima-nikája, 118. szutta, Páliról fordította: Pressing LajosSzatipatthána-szutta
A be- és a kilégzés közben a gyakorló azt gyakorolja, hogy: a tudat érzékeny legyen a test, az öröm, a tudat és a mentális folyamatok összességére vagy ezek közül legalább egyre a tudat összpontosítson az állandótlanságra, a ragaszkodások megszüntetésére, a befejezésre és a lemondásra nyugtassa le, elégedettséggel töltse el és szabadítsa meg a tudatot.
A ma használatos, népszerű, nem kanonikus módszer, nagyjából a Viszuddhimagga szövegére építkezik, amelynek négy szintje van: folyamatosan számolni a kilégzéseket tízesével folyamatosan számolni a belégzéseket tízesével a légzésre való összpontosítás számolás nélkül csak arra a pontra összpontosítani, ahol a légzés belép majd elhagyja az orrnyílást
A Vaszubandhu által írt Abhidharma-kosa-bhasja szövegében szintén a légzés tízesével történő számolása szerepel, hasonlóan az An Si-kao által kínai nyelvre lefordított Dhjána szútrákhoz. Ezt a tanítást úgy nevezik, hogy a „hat aspektus” vagy a „hat mód”.Deleanu, Florin; Mindfulness of Breathing in the Dhyāna Sūtras. Transactions of the International Conference of Orientalists in Japan (TICOJ) 37, 1992, 42-57. https://ahandfulofleaves.files.wordpress.com/2012/02/mindfulness-of-breathing-in-the-dhayana-sutra_florin-deleanu_1992.pdf
Ánápánaszati-szutta Részletesen elmagyarázza az ánápánaszati technikát az Ánápánaszati-szutta:
Az Ánápánaszati-szútra szerint aki megfelelően gyakorolja ezt, annak nagy haszna fog származni belőle:
A gyakorlattal kapcsolatban a következőket mondja a szutta:
Modern források Ahhoz, hogy a gyakorlat sikeres legyen először is valaki számára fel kell ajánlani a gyakorlatot és ki kell tűzni a meditáció célját.John Dunne beszéde http://ccare.stanford.edu/node/21 A ánápánaszati meditáció végezhető ülve, menés közben vagy a kettő kombinálásával is.A zen buddhizmus három pillére A gyakorló koncentrálhat az orrán keresztülmenő lélegzeten: belégzéskor az orrlyukakra eső nyomáson és a felső ajak mentén történő mozgás érzetén kilégzéskor."The Three Pillars of Zen" Philip Kapleau (szerk.) A kezdőknek azt tanácsolják, hogy számolják a kilégzéseket tízesével, de számolható minden be- és kilégzés is. A számolás elveszítése elején a számolást egyről kell kezdeni. A zen három pillérében azt tanácsolják, hogy a gyakorló kezdje a belélegzések számolásával, majd térjen át a kilélegzések számolására, végül hagyja el a számolást és csak a lélegzésre koncentráljon. Olyan gyakorlók is vannak, akik egész életükben számolják a lélegzetüket."Zen Training: Methods and Philosophy" - Katsuki Sekida A kezdőknek napi 10-15 percet javasolnak.
Amikor a légzésről elterelődik a figyelem, akkor azt tanácsolják, hogy a gyakorló ismerje fel, hogy a gondolatai elkalandoztak és nyugodtan térjen vissza a lélegzésre való összpontosításra. Philippe Goldin a visszatérés pillanatát tartja a gyakorlatban a legfontosabbnak.Philippe Goldin videója a meditációról: https://www.youtube.com/watch?v=sf6Q0G1iHBI
Aktív és passzív lélegzés
Az ánápánaszati gyakorlata során legtöbbször a figyelem a légzésre irányul anélkül, hogy a gyakorló szándékosan megváltoztatná a légzését.
A tibeti és a mongol buddhista szerzetesek torokéneklésében a kántálás közbeni hosszú és rövid kilégzések jelentik a gyakorlat lényegét. A kántálás hangja jelenti a tudat fókuszpontját, miközben az önvaló beleolvad a tiszta hang birodalmába.
A japán zen meditációban a hangsúly a légzésnek a köldöktájékon (tanden) megtartott erősségen van illetve a lassú és mély kilégzésen. A cél itt is az egyhegyű koncentráció elérése.
Jegyzetek
Források Thánisszaró Bhikkhu (ford.) (1995a). Ananda Sutta: To Ananda (On Mindfulness of Breathing) (SN 54.13). – http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/sn/sn54/sn54.013.than.html. Thánisszaró Bhikkhu (ford.) (1995b). Satipatthana Sutta: Frames of Reference (MN 10). – http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/mn/mn.010.than.html. Thánisszaró Bhikkhu (ford.) (1997). Kayagata-sati Sutta: Mindfulness Immersed in the Body (MN 119). – http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/mn/mn.119.than.html. Thánisszaró Bhikkhu (ford.) (2000). Maha-satipatthana Sutta: The Great Frames of Reference (DN 22). – http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/dn/dn.22.0.than.html. Thánisszaró Bhikkhu (ford.) (2006a). Arittha Sutta: To Arittha (On Mindfulness of Breathing) (SN 54.6). – http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/sn/sn54/sn54.006.than.html. Thánisszaró Bhikkhu (ford.) (2006b). Dipa Sutta: The Lamp (SN 54.8). – http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/sn/sn54/sn54.008.than.html. Anālayo (2006). Satipaṭṭhāna: The Direct Path to Realization. Birmingham, England: Windhorse Publications. . Kamalashila (1996; 2004 [2. kiadás]). Meditation: The Buddhist Way of Tranquillity and Insight. Birmingham: Windhorse Publications. .
További információk Nyomtatott Mindfulness with Breathing by Buddhadāsa Bhikkhu. Wisdom Publications, Boston, 1996. Breath by Breath by Larry Rosenberg. Shambhala Classics, Boston, 1998. Tranquillity and Insight by Amadeo Sole-Leris. Shambhala, 1986.
Külső hivatkozások Ekottara Āgama 17.1: Az Ānāpānasmṛti szútra Az Ānāpānasati szutta elemzése Ānāpānasati, – ingyenes e-könyv: Buddhadasa Bhikkhu Ānāpānasati instructions from Bhante Vimalaramsi Alapinformációk a légzés meditációhoz – Thánisszaró Bhikkhu
Kategória:Buddhista meditáció Kategória:Tudatosság (buddhizmus)