IV. Eduárd angol király Plantagenet Richárd yorki herceg és Cecily Neville fia. Miután apja a wakefieldi csatában (1460) elesett, Eduárd mint a York-ház (fehér rózsa) feje, magának követelte a koronát a Lancaster-házból (piros rózsa) származott VI. Henrikkel szemben s Towton mellett 1461-ben kivívott győzelme után az angol trónra lépett.
Élete Szenvedélyes, erőszakos és a sors csapásaitól vissza nem rettenő, szüntelenül élvezeteket hajhászó uralkodó volt, aki a megbuktatására támasztott mozgalmakat kegyetlen szigorral nyomta el. 1470-ben ugyan a Lancaster-Warwick-párt újabb felkelése folytán kénytelen volt Angliát elhagyni, de miután sógorától, Merész Károly burgundi hercegtől segítséget kapott, már 1471-ben visszatért s a Barnet mellett vívott ütközetben (április 14.) leverte Warwickot és újra az angol trónra lépett. Egy hónappal később a Margit királynő vezérlete alatt kikötött francia hadat verte le.
Ezek után a Lancaster-házat csaknem teljesen kiirtotta. A fogoly VI. Henriket a Towerben megfojtatta, fiát, Eduárdot összevagdaltatta, a királynét ellenben átadta XI. Lajos francia királynak. Később testvérét, Györgyöt, Clarence hercegét is megölette. Amilyen kegyetlen volt a főúri és főpapi ellenzékkel szemben, épp annyira elnéző volt a városokkal szemben s ezek támogatása, valamint ügyes pénzügyi politikája kora egyik leggazdagabb és leghatalmasabb uralkodójává tették. Uralkodása alatt fellendült a kontinentális kereskedelem és teljesen eltűnt a jobbágyság.
Állítólagos házassága Lady Eleanor Talbottal
Miután a lány fiatalon megözvegyült első férjétől, Sir Thomas Butlertől 1461 tavaszán, állítólag szerelmi viszonyba kezdett az akkor frissen megkoronázott angol királlyal, akihez a pletykák szerint feleségül is ment, ám erről nem maradtak fenn hiteles, írásos bizonyítékok. halála után a feleségétől, Elizabeth Woodville-től származó trónörökös, az V. Eduárd néven rövid ideig uralkodó kisfiú nagybátyja, a néhai király öccse, Richárd hamis indokok és bizonyítékok alapján magához ragadta kiskorú unokaöccse koronáját, s III. Richárd néven trónra lépett 1483-ban. , s annak öccsét, Richárd yorki herceget az újdonsült király a Towerba záratta, s később állítólag meg is ölette őket. Anyjuk, Erzsébet özvegy királyné kötött frigyét törvénytelenné nyilvánította, abból kifolyólag, mivel hamis dokumentumokat tudott felmutatni az egyháznak, melyek szerint már nős ember volt, mielőtt elvette volna Elizabeth-et 1464-ben. Nem csak a frigy semmissé nyilvánítását sikerült kieszközölnie Richárdnak, hanem az ún. Titulus Regius nevű törvény értelmében a királyi pár tíz gyermekét is törvénytelennek minősítette, hogy később majd egyik örökös se formálhasson jogot az angol koronára.
Címere
Források
Szántó György Tibor: Anglia története, Maecenas Könyvkiadó, 1992, , 102-103. oldal
Kategória:Anglia uralkodói Kategória:York-ház Kategória:1442-ben született személyek Kategória:1483-ban elhunyt személyek Kategória:York hercegei Kategória:March grófjai (Anglia) Kategória:Rutland grófjai Kategória:Ulster grófjai Kategória:Cambridge grófjai Kategória:Az Aranygyapjas rend lovagjai Kategória:A rózsák háborújának résztvevői