Kassai Királyi Jogakadémia felsőfokú oktatási intézmény volt Magyarországon 1777–1922 között.

Története 1777-ben a Ratio Educationis a jezsuiták egyetemét Kassán jogi akadémiává változtatta. A teológiai kart megszüntették, a kétéves bölcsészet mellé jogi tanfolyamokat szerveztek.

Az 1850/1851. tanévben a bölcsészeti két osztályt, mint a 7. és 8. gimnáziumi osztályokat, a gimnázium kiegészítő részéül rendelték. Az akadémián csak a jogi kar maradt, melyet 1859-ben Ischlben kelt szervezési nyílt parancs alapján három tanfolyamra osztott jogi tanintézetté bővítettek ki. Az 1860. évi októberi diploma ismét szabályozott az oktatásügy szervezeten, melyet a helyreállított magyar királyi helytartótanács 1861. október 23-án tartott tanácsülésének rendelete változtatta meg. 1874. május 19-én a vallás és közoktatásügyi magyar királyi minisztérium újabb változtatást eszközölt a következő tanévtől. Ezen utóbbi átszervezéstől kezdve megindult az akadémia lassú leépülése.

Az intézeti könyvtár az 1859. év végén a 20 000 kötetet is meghaladta.

A joghallgatók száma az 1893/1894. tanévben 75 volt. Az intézmény az 1893/1894-es tanév végéig a jezsuiták épületének déli részében volt.

1921. augusztus 20-án megjelent 276/1921. számú csehszlovák kormányrendelet a Pozsonyi Királyi Jogakadémia bezáratása mellett elrendelte a kassai jogakadémia bezárását, 1922. július 31. napjával.

Neves személyek

Igazgatók Klekner Alajos (1836–1920) 1863-tól a jogakadémia tanára, 1884-től igazgató 1904-es nyugdíjazásáig. Zorn Vilmos (1847–1924) jogi doktor, jogakadémiai igazgató.

Oktatók Baintner Hugó (1851–1925) jogakadémiai tanár. Baintner János (1815–1881) magyar jogász, egyetemi tanár. Balás Károly (1877-1953) magyar közgazdász, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, az MTA levelező tagja. Beke Farkas (?–1838) jogász, ügyvéd és akadémiai tanár. Bernolák Nándor (1880–1951) magyar jogász, politikus, miniszter, egyetemi tanár. Blanár Béla (1866–1932) történész, politikus, szakíró, tartományi képviselő. Bokrányi János (1813–1869) jogtudós, királyi tanácsos és akadémiai jogtanár. Degen Gusztáv (1834–1903) jogakadémiai tanár, politikus, jogi író. Esterházy Sándor (1869–1907) jogtanár. Ferdinandy Gyula (1873-1960) politikus, jogász, igazságügyminiszter, később pedig belügyminiszter. Flórián Károly (1878-1941) jogász, útleírások szerzője. Grosschmid Géza (1872-1934) ügyvéd, politikus. Hoffmann Pál (1830–1907) magyar jogász, egyetemi tanár, az MTA tagja. Katona Mór (1845–1927) jogi doktor, jogakadémiai tanár. Kérészy Zoltán (1868–1953) jogász, egyetemi tanár. Kolbay Mátyás (1795–?) 1827-től statisztika és bányajog tanár, 1843-ban a pozsonyi jogakadémiához helyezték át történelem és statisztika tanárnak. Franz Krones (1835–1902) osztrák történetíró, marchlandi lovag, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Mariska Vilmos (1844–1912) jogi doktor, egyetemi tanár. Navratil Ákos (1875–1952) közgazdász, jogtudós, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Oberschall Pál (1871–1934) jogi doktor, pozsonyi királyi akadémiai jogtanár. Ráth Zoltán (1863–1902) közgazdász, statisztikus, jog- és államtudományi doktor, jogakadémiai tanár, címzetes egyetemi rendkívüli tanár és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Takács Menyhért (1861–1933) bölcseleti doktor, jászói premontrei prépost. Vida József (1833–1876) jogi doktor, jogakadémiai tanár, költő.

Diákok Böhm Rezső (1884–1933) csehszlovákiai magyar politikus, szenátor. Csáky Albin (1841–1912), vallás- és közoktatásügyi miniszter, valóságos belső titkos tanácsos, magyar királyi főasztalnokmester, tárnokmester, a főrendiház elnöke. Balugyánszky Mihály (1769–1847) ruszin jogász, államtanácsos, akadémiai tanár. Berzeviczy Albert (1853–1936) Dongó-Gyárfás Géza (1853–1928) tanár, vármegyei tisztviselő, levéltáros, újságíró. Forgách Géza (1895–1976) újságíró, lapszerkesztő, moziigazgató, a Prágai Magyar Hírlap főszerkesztője. Gergelyi Tivadar (1837–1904) országgyűlési képviselő. Gerő Károly (1856–1904) színműíró, színházi titkár, író. Hadik-Barkóczy Endre (1862–1931) politikus. Kéry Imre (1798–1887) orvos, közegészségügyi szervező, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Némethy András László (1801-1866) magyar királyi helytartósági titkár. Orel Géza (1850-1929) pénzügyi igazgatóhelyettes, miniszteri tanácsos, költő. Perényi Zsigmond (1783–1849) nagybirtokos, Ugocsa vármegye főispánja, az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja, a szabadságharc vértanúja. Rohringer Sándor (1868–1945) vízépítő mérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Szacsvay Imre (1818–1849) ügyvéd, politikus, országgyűlési követ, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja. Széchényi György (1889–1938) katolikus politikus, országgyűlési képviselő, a Korunk Szava szerkesztője.

Források Abauj-Torna vármegye és Kassa Heilauf Zsuzsanna: A Kassai Jogakadémia hallgatósága 1776-1848 Kmety Adrien – Juhász Réka: A Kassai felsőoktatási intézményeinek hallgatói 1776–1852 Röszler István: Adalékok a Kassai Királyi Jogakadémia könyvtárához adatbank.sk

További információk Esterházy Sándor 1902: A kassai kir. jogakadémia története. In: A katolikus Magyarország története

Kategória:Kassa Kategória:Szlovákia történelme Kategória:Szlovákiai magyar nyelvű oktatási intézmények Kategória:Az 1770-es években alapított oktatási intézmények