Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, 1929. május 10. – Budapest, 2018. június 20.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Írói álneve Kónya Gábor.
Élete 250px|bélyeg|bal|Bahget Iskander felvételén, 2009 A Hargita megyei Nagygalambfalván Kányádi Miklós gazdálkodó és László Julianna gyermekeként született. Édesanyját 11 évesen (1940) elveszítette. Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában, a középiskolát a székelyudvarhelyi református kollégiumban (1941–1944), a Római Katolikus Főgimnáziumban (1944–1945) és a fémipari középiskolában (1946–1950) végezte. Ezt követően beiratkozott a Szentgyörgyi István Színházművészeti Intézetbe, de 1954-ben a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyarirodalom-szakos tanári diplomát, ám tanárként soha nem dolgozott, életét az irodalomnak szentelte.
Költői tehetségét Páskándi Géza (1933–1995) fedezte fel. Ő közölte 1950-ben első versét a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1951–52-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, ezzel egyidőben néhány hónapig az Utunk, 1955–1960-ban a Dolgozó Nő munkatársa, 1960-tól 1990-ig pedig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője volt.
Bécsben 1967-ben előadást tartott Líránkról Bécsben címmel. 1984-ben egy hosszabb, észak- és dél-amerikai előadókörúton vett részt. 1987-ben meghívták a rotterdami Nemzetközi Költőtalálkozóra, de mivel útlevelet nem kapott, tiltakozásul kilépett a Romániai Írószövetségből. 1992-ben Izraelben erdélyi jiddis népköltészet-fordítását mutatta be.
A Confessio szerkesztőbizottság tagja, 1990-től az Antitotalitárius Demokratikus Fórum tiszteletbeli elnöke, 1997-től pedig a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja is volt.
A kortárs magyar költészet egyik legnagyobb alakjának számított, a magyar irodalom közösségi elvű hagyományának folytatója volt. Az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors mint alaptémák határozták meg költészetét, mely a közösségi létproblémákat egyetemes érvényességgel szólaltatja meg.
Szülőfalujában, Nagygalambfalván helyezték végső nyugalomra; a szertartáson Áder János köztársasági elnök is részt vett.
Családja 1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanár-szerkesztőnővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971). Unokahúga, Benedekffy Katalin gyermekként sokszor szavalta nagybátyja verseit, később elismert színész-operaénekesként gyakori vendég volt a költő szerzői estjein.
Művei Műveit angol, észt, finn, francia, német, norvég, orosz, portugál, román és svéd nyelvekre is lefordították. Életműsorozatát a Helikon Kiadó 2007-től adja ki, gyerekkönyvei különböző válogatásokban, versei megzenésítve és audió hordozókon is folyamatosan jelennek meg.
Kötetek 250px|bélyegkép|Az 1987-es Szép versek kötetben megjelent portréja, Csigó László felvétele 264px|bélyegkép|A pad feletti emléktáblán Hiúság című verse: „Lelkemre többre nem vágyom lenne bár egy padom lenn az Arany János nevét viselő metróállomáson”Egy nyugdíjas házaspárnak köszönhetjük az Arany János utcai metrómegállóban lévő Kányádi-padot (NLCAFÉ, 2018. június 21.) Virágzik a cseresznyefa. Versek; Irodalmi és Művészeti, Bukarest, 1955 Sirálytánc; Állami Irodalmi és Művészeti, Bukarest, 1957 Kicsi legény, nagy tarisznya; Ifjúsági, Bukarest, 1961 Harmat a csillagon. Versek; Irodalmi, Bukarest, 1964 Fényes nap, nyári nap. Versek; Ifjúsági, Bukarest, 1964 (Napsugár könyvek) Három bárány; Ifjúsági, Bukarest, 1965 (Napsugár könyvek) Kikapcsolódás. Versek; Irodalmi, Bukarest, 1966 Függőleges lovak. Versek; Irodalmi, Bukarest, 1968 Fától fáig. Versek 1955–1970; Kriterion, Bukarest, 1970 A bánatos királylány kútja. Versek, mesék, történetek; Kriterion, Bukarest, 1972 Kányádi Sándor legszebb versei; vál., bev. Katona Ádám; Albatrosz, Bukarest, 1974 Szürkület. Versek. 1970–1977; Kriterion, Bukarest, 1978 Fekete-piros versek; Magvető, Budapest, 1979 Farkasűző furulya. Mesék, versek, történetek; vál., szerk. Szakolczay Lajos; Móra, Budapest, 1979 Tavaszi tarisznya; Móra, Budapest, 1982 Madármarasztaló. Versek kicsiknek, nagyoknak; Kriterion–Móra, Bukarest–Budapest, 1986 Küküllő kalendárium (1988) Sörény és koponya. Új versek; Csokonai, Debrecen, 1989 Költögető; vál., szerk. Lator László; Századvég, Budapest, 1991 Vannak vidékek. Válogatott versek; összeáll. Jancsik Pál; Dacia, Kolozsvár, 1992 Valaki jár a fák hegyén. Kányádi Sándor egyberostált versei; Magyar Könyvklub, Budapest, 1997 Halottak napja Bécsben; ill. Zsögödi Nagy Imre; Vincze, Szentendre, 1997 Valaki jár a fák hegyén. Kányádi Sándor egyberostált versei; 2. jav. kiad.; Magyar Könyvklub, Budapest, 1997 Csipkebokor az alkonyatban. Kányádi Sándor egyberostált műfordításai; Magyar Könyvklub, Budapest, 1999 Kányádi Sándor válogatott versei; vál. Tarján Tamás; Holnap, Budapest, 2000 Szürke szonettek; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2002 Felemás őszi versek (2002)
Halottak napja Bécsben / Allerseelen in Wien; németre ford. Paul Kárpáti / Ziua morţilor la Viena; románra ford. Paul Drumaru; Vincze László Papírmerítő Műhelye, Szentendre, 2003 Dél keresztje alatt; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2003 Ünnepek háza. Két dráma és egy tévé-ballada; Magyar Napló, Budapest, 2004 Kaláka – Kányádi; Helikon, Budapest, 2004 (Hangzó Helikon) + CD Kányádi Sándor válogatott versei; Magyar Napló, Budapest, 2004 (A magyar irodalom zsebkönyvtára) Noé bárkája felé; vál. Kovács András Ferenc; ünnepi kiadás Kányádi Sándor hetvenötödik születésnapjára; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2004 Kikapcsolódás. Versek / Entspannung. Gedichte; németre ford. Franyó Zoltán et al., szerk. Paul Kárpáti; 3. bőv. kiad.; Kriterion, Kolozsvár, 2007 Jövendőmondás. Válogatott versek; Corvin, Déva, 2008 Szarvas-itató; Corvin, Déva, 2009 Előhang. Válogatott versek és műfordítások; vál., szerk., előhang Iványi Gábor; Wesley, Budapest, 2009 Ünnepek háza. Két dráma és két forgatókönyv; Helikon, Budapest, 2010 Volt egyszer egy kis zsidó. Erdélyi jiddis népköltészet; vál., ford. Kányádi Sándor; Koinónia, Cluj [Kolozsvár], 2010 Válogatott versek; vál., szerk. Fekete Vince; Hargita, Csíkszereda, 2012 (Székely könyvtár) Válogatott versek; vál. Tarján Tamás; Holnap, Budapest, 2013 A Corcovado Krisztusa. Válogatott versek és műfordítások; szerk., utószó Zsille Gábor; Szent István Társulat, Budapest, 2015 Kaláka–Kányádi: Kicsiknek és nagyoknak; Gryllus Kft., Budapest, 2015 (Hangzó Helikon) + CD Fehéringes közmagyar. Beszélgetések Kányádi Sándorral; vál., szerk., jegyz. Pécsi Györgyi; MMA, Budapest, 2023
Gyermekirodalom Fából vaskarika; Ifjúsági, Bukarest, 1969 Kenyérmadár. Versek, mesék, történetek; Kriterion, Bukarest, 1980 Virágon vett vitéz; Móra, Budapest, 1984 Világlátott egérke; Móra, Budapest, 1985 (Már tudok olvasni) Billegballag; Kalligram, Pozsony, 1993 Szitakötő tánca; vál. Lackó Katalin; General Press, Budapest, 1999 Talpas történetek; Holnap, Budapest, 1999 Meddig ér a rigófütty. Kányádi Sándor meséi; Cartaphilus, Budapest, 2001 Zümmögő; ill. Győrfi András; Holnap, Budapest, 2004 Kecskemesék; Cartaphilus, Budapest, 2005 A kíváncsi Hold; ill. Szegedi Katalin; Cartaphilus, Budapest, 2007 Az elveszett követ; Cartaphilus, Budapest, 2010 Jeremiás és a gépsárkány; Helikon, Budapest, 2011 Virágon vett vitéz; Holnap, Budapest, 2012 Ein Held zum Blumenpreis (Virágon vett vitéz); németre ford. Paul Kárpáti; Holnap, Budapest, 2012 Lehel vezér lova. Kányádi Sándor meséi; Helikon, Budapest, 2013 Küküllő kalendárium (lapozó); Holnap, Budapest, 2013 Kakasszótól pacsirtáig (lapozó); 2. kiad.; Gutenberg, Csíkszereda, 2016 Három székláb; ill. Szimonidesz Kovács Hajnalka; Holnap, Budapest, 2017 Világgá ment a nyár; vál., szerk. Miklya Zsolt; Móra, Budapest, 2021 Az okos kos; vál., szerk. Miklya Zsolt; Móra, Budapest, 2022 Világlátott egérke; ill. Bogdán Viki; 2. felújított kiad.; Móra, Budapest, 2022 Az elveszett követ. Kaláka zenéskönyv; ill. Herbszt László; Móra Music, Budapest, 2023 + CD
Díjai, elismerései
1968 – Utunk-díj 1971 – A Romániai Írószövetség Díja (Fától fáig) 1978 – A Romániai Írószövetség Díja (Szürkület) 1979 – Alföld-díj 1986 – Déry Tibor-díj 1989 – Az Év Könyve Díj (Sörény és koponya) 1989 – Az Év Hanglemeze (Vannak vidékek) 1990 – MSZOSZ-díj 1990 – A Castren Társaság díja 1992, 1994, 1995 – Látó-nívódíj 1993 – Kossuth-díj 1993 – Magyar Művészetért díj 1994 – Herder-díj 1997 – Kölcsey-emlékplakett 1998 – Magyar Örökség díj 2000 – a C.E.T. Millenniumi díja 2001 – Kölcsey Ferenc millenniumi díj 2002 – a Pro Renovanda Cultura Hungariae fődíja 2004 – A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal 2004 – Mecénás-díj 2005 – Hazám-díj 2008 – A Magyar Kultúra Követei Díj 2008 – Győri Könyvszalon alkotói díj (2008)Győr megyei jogú város honlapja: A könyv ünnepe: IX. Győri Könyvszalon - 2008. 2009 – A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjeKöztársasági érdemrend Kányádi Sándornak 2009 – I. kerület díszpolgára 2009 – Nagygalambfalva díszpolgára 2009 – Babits Mihály alkotói emlékdíjBabits Mihály Alkotói Emlékdíj 2010 – Bethlen Gábor-díj 2011 – Aphelandra-díj 2014 – Széll Kálmán-díj 2014 – A Nemzet Művésze 2014 – Kriterion-koszorú 2014 – Budapestért díj 2015 – Stephanus-díj 2017 – Prima Primissima díjÁtadták az idei Prima Primissima Díjakat - mandiner.hu
Tagságai, tisztségei Az 1960-as évektől 1987-es kilépéséig tagja a Romániai Írószövetségnek. 1997-től a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Érdekességek "Felhangzik" egyik költeménye (a Kaláka együttes által megzenésített Faragott versike) a Napirajz című humoros webképregény-sorozat 136 hotdoggal című, egy képkockás epizódjában, egy delfináriumban éneklő-harmonikázó rozmár előadásában.136 hotdoggal; hozzáférés: 2023. június 25.
Jegyzetek
Források
Valaki jár a fák hegyén – Kányádi Sándor egyberostált versei https://web.archive.org/web/20060409090033/http://www.sztaki.hu/~smarton/irodalom/kanyadi.htm https://web.archive.org/web/20051215153349/http://www.kontextus.hu/kia/kia.php?ID=57&action=full
Kányádi Sándor profilja a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján Nagy Gábor (költő): A költő, aki olvasni hív (Kányádi Sándor: Felemás őszi versek), Az olvasás tétje, Magyar Napló Kiadó, Budapest, 2003, 158-165. A szülőföld és az anyanyelv mint a nemzeti önazonosság keretei Kányádi Sándor költészetében – Erdélyi magyar írók arcképcsarnoka – Kányádi Sándor: http://www.hargitakiado.ro/arckep.php?c=MTQ= (hozzáférés: 2016.07.10)
További információk Murvai Olga: Vers-rekviem. Kismonográfia Kányádi Sándor Halottak napja Bécsben című poémájáról; Kriterion, Kolozsvár, 2005 70 éve született Kányádi Sándor. Ajánló bibliográfia gyerekeknek; összeáll. Németi Katalin; Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár, Debrecen, 1999 Ködöböcz Gábor: Hagyomány és újítás Kányádi Sándor költészetében. A poétikai módosulások természete a daloktól a „szövegekig”; Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2002 (Csokonai könyvtár) Tanulmányok Kányádi Sándorról; szerk. Márkus Béla; Kossuth, Debrecen, 2004 Bertha Zoltán: Fekete-piros versek költője, Kányádi Sándor; Hungarovox, Budapest, 2006 Pécsi Györgyi: "Meggyötörten is gyönyörű". Képek és tények Kányádi Sándor életéből; Helikon, Budapest, 2009 Vörös László: Kányádi Sándor. Egy monográfia töredékei; Tiszatáj Alapítvány, Szeged, 2009 (Tiszatáj könyvek) "macht nichts mondta halottak napja van". Közelítések Kányádi Sándor Halottak napja Bécsben című verséhez; szerk. Korpa Tamás; Szépirodalmi Figyelő Alapítvány–Szépirodalmi Figyelő Alapítvány, Budapest–Marosvásárhely, Lector, 2019 Pécsi Györgyi: Kányádi Sándor; 2. jav., bőv. kiad.; Előretolt Helyőrség Íróakadémia–Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft., Budapest, 2019 (Tegnap és ma)
Kapcsolódó szócikkek
Temesvári magyar nyelvű szabadegyetemi előadások Gyermekirodalom Erdélyben Román Költők könyvsorozat Műfordítás Erdélyben
Kategória:Magyar költők