bélyegkép|jobbra|300px|A magyar közoktatás rendszere 2018-ban A köznevelés mint gyűjtőfogalom magában foglalja az óvodai nevelést, az iskolai nevelést és oktatást, valamint a kollégiumi nevelést.Bíró Endre: Jogi szótár, 392. o.
Története
1918-as megfogalmazás szerint: "A közoktatás új rendszere az egyenlőség elvén alapul s a társadalmi osztályok közötti különbség megszüntetésére törekszik. Tiszteletben tartja az egyéni szabadságot, de az állampolgári erények és köztudat kialakulását legfőbb feladatának tartja. A műveltséget közvagyonnak tekinti, a melyből meríteni s minél magasabb színvonalat elérni joga van minden állampolgárnak, de az állam általános műveltségi színvonalának elérése nemcsak jog, hanem állampolgári kötelesség is, az ép és egészséges polgárnak művelt polgárnak is kell lennie."
Az 1993. évi törvény A közoktatásról szólótöbbször módosított 1993. évi LXXIX. törvény bevezetője szerint: "A Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlása, a lelkiismereti meggyőződés szabadságára és a vallásszabadság, a hazaszeretetre nevelés érvényesülése, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósulása, a tanszabadság és a tanítás szabadságának érvényesülése."
A fogalom cseréje köznevelésre A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a közoktatás helyett a köznevelés kifejezést alkalmazza.
Érdekességek Az általános iskolai tanárok 87,3 százaléka, a középiskolai tanárok 68 százaléka nő (2007).Kovács Edina: A tanári identitás alakulása a társadalmi nemi szerepek tükrében In: Kéri Katalin (szerk.): Társadalmi nem és oktatás. Konferenciakötet (PTE BTK „Oktatás és társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola, Pécs, 2011)
Kapcsolódó szócikkek Magyarország oktatási rendszere
Jegyzetek
Kategória:Oktatás