A Szegedi VSE egy magyar sportegyesület, mely 5 szakosztállyal rendelkezik; atlétika, birkózás, labdarúgás, tájfutás és tömegsport. Labdarúgócsapata, melynek székhelye Szegeden található, két alkalommal szerepelt az NB I-ben még az 1941-42-es, illetve az 1943-44-es idényben.
Története 1919 nyarán, július 5-én alakult meg az SZVSE. Utóbbiról még azt is mondhatnánk, elég későn, hiszen már 1888-tól a város ad otthont a MÁV Üzletvezetőségének, azaz ekkor már több mint harminc esztendeje vasúti központ Szeged. Thékes István az SZVSE fönnállásának 75. évfordulójára könyvet publikált, összegyűjtve és feldolgozva a háromnegyed évszázad legjelentősebb eseményeit, eredményeit. Könyvéből idézzük az alapításról szóló korabeli tudósítást: „A Szegedi Vasutasok Sportegyesülete folyó hó 5-én (1919. július) tartotta alakuló közgyűlését, melyen impozáns vasutas tábor jelent meg. Miután egyhangúlag határozatilag kimondták megalakulásukat, a következőképpen választották meg a tisztikart. Itt következik a fölsorolás. Elnök, pontosabban társelnökök: Gottlieb Béla, Kátai Gyula és Vermes Jenő. Igazgató: Vőneki Ferenc. Főtitkár: Krausz Lajos. Titkár: Németh József. Pénztáros: Tajthy József. Ellenőrök: Bérczy István, Juhász József és Klonkay Gyula. A taglétszám 450 fő, ami jelentős egyesületté avatja már alakulásakor az SZVSE-t."
1923-ban színre lépnek, pontosabban a pálya salakjára lépnek az atléták, a korabeli értékelés szerint a szegedi vasutasok a hosszútáv specialistái lettek, a magyar bajnokságokon is ezeken szerezve érmeket, míg a kerületben abszolút uralkodókká váltak. A szakosztály ma is, történetének kilencvenhatodik esztendejében is működik, külön fejezetben szólunk még róla. Ugyanezen év decemberében jégpályát nyit az SZVSE. 1924-ben már új vezetőséget találunk az egyesület élén. Elnök Wittchen Emil, társelnökök Kneffel Sándor és Vőneki Ferenc. Főtitkár Poós Pál, titkár Ács Sánta Mihály, pénztáros Bodnár János. Igazgató Bánhidy Zoltán, mérnök Karlik Ignác, ügyész dr. Csukay Endre, jegyzök Csala Ferenc és Luy Egyed. Az ellenőrök: Drágosi János, Juhász József és Tétsy Géza. Ebben az esztendőben a futballisták első nagy sikerüket ünnepelhetik, az országos bajnokság szegedi alosztályában első lesznek, megelőzve a nagy múltú SZAK-ot.
1926 három új szakosztály alakulási éve: kerékpár, torna és úszás kap helyet a sportágak palettáján. 1929-ben alakul meg a birkózók szekciója, 1932-ben az ökölvívók, két esztendőre rá már a súlyemelők és a teniszezők is örülhetnek az egyesületen belüli önállóságnak, szakosztály alapításának. Ekkor a MÁV üzletigazgatója, dr. Veress Gábor a díszelnök, elnök pedig Szilágyi Ferenc, társelnök Uy Sándor. Az elnökség további tagjai: Bakos Béla, Bérczy József, Bertók Mihály, Bokor Ferenc, Czeglédy József és Kneffel Sándor.
A történet egyik legszebb napja 1937. június 20. Ezen a napon nyitják meg az eseménynek megfelelő ünnepélyességgel a Vasutas Stadiont – melyet mindenki csak SZVSE-pálya néven nevez. A korszak egyik jelentős sportújságírója eképpen méltatja a pályát. „Külön fejezetben kell megemlékeznünk a Kossuth Lajos sugárúti Vasutas Stadionról, amely 1936-ban épült, több mint 200 000 pengő költséggel. A derék vasutasok erejüket meghaladó áldozatkészséggel olyan hajlékot emeltek a sportnak, amely nincs több az országban. A legmodernebb és az elképzelhető legszebb építkezés, futballpálya, atlétikai pálya, teniszpályák, fedett tekepálya, kettős lópálya, tornacsarnok és mindezek mellett vasbetonból készült, hatalmas tribün, fedett állóhely áll a sportolók és a közönség rendelkezésére. Szeged város egyik dísze, büszkesége ez a sporttelep.” Mindehhez csupán annyit: aki már a hatvanas években is kilátogatott a stadionba, még láthatta a bejárattól balra lévő teniszpályákat, a tribün jobb oldalán pedig a teke-csarnokot. A tornacsarnok egyaránt szolgált a birkózók és a vívók számára edzés helyéül több évtizeden át.
A második Világháború alatt a klub életében egyelőre csak annyi a változás, hogy minden mozdíthatót elvittek szorgos tolvajok, minden terem üresen, minden szekrény felfeszítve állt. A futballisták már a következő év februárjában hallatnak magukról, a SZAK ellen játszanak barátságos meccseket. A klub Tisza névre „hallgat” egészen 1949. februárjának utolsó napjáig, akkor aztán fölveszi – a teljes néven Szegedi Vasutas Tisza Sportegyesület – a különben igen szellemes, hiszen orosz min-tájú Lokomotív nevet. (A teljesség kedvéért mondjuk el, a tökéletlenség betetőzéseként hívták kedvenc egyesületünket még Törekvésnek is egy időben). Közben 1947 őszén megalakul – legalábbis a jubileumi évkönyv szerint – a vívók szakosztálya, más forrás szerint viszont a formáció csak újjáalakul Kátai Ferenc és Tárkány Ferenc edzők keze alatt. Az 1942 óta létező kosárlabda szakosztály fénykorát éli, 1947-ben, majd 1949-ben is az NB I-ben játszik. 1948. február 2-án választ új vezetést. Díszelnök: Gyöngyösi József, elnök: Spányi Ernő, a-kinek társelnökei Takács Zoltán és Vasas József. Az ügyvezető szerepét Laki Kálmán tölti be, főtitkár dr. Kovács Imre. Az alelnökök: dr. Bánsági Ferenc, Farkas István és Tasnádi József.
A forradalom idején az 1956 januárjában megválasztott Törekvés-vezetés volt a felelős és irányító. László Károly volt az elnök, helyettese Sziládi Sándor. Az oktatásért felelős elnökségi tag Karlóczay István és Kincses Miklós. Az agitáció megbízottja Kiss Károly és Veress István. Szervezők: Horváth Ferenc, Szőke Béla és Fekete István.
Az anyagi gondok miatt 1976 februárjában a közgyűlés számot vet a lehetőségekkel, így ettől kezdve csupán az atlétika, a birkózás, a labdarúgás és a tájékozódási futás marad meg a szakosztályok közül. Ezen a közgyűlésen Annus István kerül az elnöki székbe, Halász Antal lesz az ügyvezető elnök. A vezetőség tagjai: Balogh Béla, Bárkányi István, Gulyás Ferenc, Höhn József, Kakuszi Béla, Petrás Pál, Tóth József, Vincze Pálné és Vörös Béla. Az általuk irányított időszakban jelentős beruházással gazdagodik nemcsak az egyesület, de rajta keresztül a város is. 1979-ben átadják az új tornacsarnokot, három esztendővel később pedig a központi épületet, mely szállodát, irodákat és öltözőket foglal magában.
Atlétika
Magyar bajnoki címek Márton Anita Ifj. Eperjesi László Belovai Dániel Mucsi Róbert Gábor Levente Dobó Zsombor
Válogatott atlétái Márton Anita Ifj. Eperjesi László Belovai Dániel Mucsi Róbert Gábor Tamás Gábor Levente Losonczi Blanka Veiland Violetta
Birkózás Itt kezdte pályafutását Varga Imre. 1965-től pár évig birkózott a klub színeiben.
Labdarúgás
Az egykor elsőosztályú szegedi csapatok közül egyedüliként fennmaradt Szegedi VSE 1919-ben alakult. Első sikereit a Déli Kerületben és a Magyar Kupában aratta. 1923-ban csak a negyeddöntőben szenvedtek vereséget az akkoriban egyeduralkodó MTK-tól 4:0-ra, két évre rá pedig a Vasas állította meg a szegedi gárdát 4:2-re. E két siker között 1924-ben veretlenül nyerték meg a kerületi bajnokságot. A piros-kékek aranykorszaka a negyvenes évekre tehető. 1940-ben újoncként mindössze két vereséget szenvedtek el (1:3 Zuglóban, 0:2 Sopronban) és meggyőző fölénnyel jutottak be az NB I-be. Az élvonal azonban túl kemény diónak bizonyult és több súlyos vereséget szenvedve búcsúzott el Vasas József legénysége. A kiesés azonban nem szegte a piros-kékek kedvét hiszen a következő szezonban még nagyobb fölénnyel jutottak fel. Egész szezonban csak egyszer kaptak ki Topolyán és nyolc pontot vertek rá a második helyezett Kaposvárra.
Az egyesület neve Tiszára változott 1943-ban, ám ez sem mentette meg a szegedieket a kieséstől. Ez a szezon volt azonban az első, hogy a Szegedi VSE volt a legjobb városi futball csapat. A háború után a vasutasok kivívták az NB I-es osztályozó jogát ám a feltörekvő Perecestől 4:2-re vereséget szenvedtek, így maradt a második vonal. Bár a század második felében az anyagi támogatás csökkenésével párhuzamosan folyamatosan esett vissza a csapat, egy-egy szezon erejéig az MNK-ban még felmutattak néhány számottevő eredményt. 1968-ban a későbbi győztes MTK csak az elődöntőben állította meg a Vasutast (1:2), míg 1974-ben a Ferencváros jelentette a végállomást a negyeddöntőben (0:1). A Szegedi Vasutasban több remek labdarúgó is szerepelt. Dr Kalocsay Géza a negyvenes évek egyik helyi sztárja, majd később edzője volt. A balhátvéd Sajtos István összesen tizennyolc évig játszott piros-kékben: Tihanyi II Andor az egyesület egyetlen válogatottja is a háború idejének volt jeles középcsatára. Az egyesület utolsó hírneves játékosa Kocsis Lajos volt, aki 16 évesen itt mutatkozott be az NB II-ben később pedig a Bp. Honvéd szurkolóinak lett kedvence.
Szakmai stáb +Aktuális szakmai stábSzakosztály-vezető:Kelemen BalázsVezetőedző:Paksi PéterAsszisztens edző:Fülöp TiborTeam manager:Gyárfás SándorIntéző:Fekete KittiMasszőr:Ferenczi FerencMédia- és marketing-felelős:Friesz Zsolt
Játékoskeret
+Aktuális játékoskeretMezszámJátékos nevePosztNemzetiségSzületésMag./SúlyElőző klubja1Czirják TamásKapusmagyar1989.01.13.181 cm / 72 kgTiszasziget SE26Zékány BotondKapusmagyar2002.05.22.195 cm / 75 kgSzeged-Csanád G.A. -Leindler DomonkosKapusmagyar1995.05.19.181 cm / 75 kgSZEOL SC6Csamangó TiborHátvédmagyar1996.07.14.178 cm / 64 kgElitsport Gold2Kormányos KolosHátvédmagyar1992.08.17.173 cm / 72 kgSZEOL SC7Mészáros ZoltánHátvédmagyar1986.04.09.178 cm / 75 kgAlgyői SK17Káposzta TamásHátvédmagyar2000.09.08.172 cm / 73 kgBordány SK8Rádai GergelyHátvédmagyar2001.09.26.177 cm / 73 kgKörösladányi MSK5Pócs DánielKözéppályásmagyar1996.04.07.177 cm / 71 kgMórahalom VSE13Fülöp TiborKözéppályásmagyar1986.03.24.175 cm / 73 kgMéhkeréki SE22Papp Ádám TiborKözéppályásmagyar1999.12.12.187 cm / 80 kgCsongrád TSE4Lőrinc ÁrpádKözéppályásmagyar1995.03.14.191 cm / 89 kgBordány SK21Rádai BálintKözéppályásmagyar2004.05.11.190 cm / 81 kgSzeged-Csanád G.A.15Tóth Bence GáborKözéppályásmagyar2002.11.25.176 cm / 70 kgAirnergy FC35Deák Donát FerencKözéppályásmagyar1998.02.26.182 cm / 75 kgAlgyői SK3Plichta Dominik GézaKözéppályásmagyar2000.08.09.180 cm / 90 kgUSC Krumbach33Oroszi ÁdámCsatármagyar2002.10.21.182 cm / 62 kgNyers István Akadémia31Kelemen BalázsCsatármagyar1983.06.20.178 cm / 73 kgElitsport Gold9Beretka PéterCsatármagyar1989.11.22.179 cm / 73 kgSZEOL SC20Kelemen ViktorCsatármagyar2000.03.25.181 cm / 72 kgFC Dabas19Andi TaçiCsatáralbán1994.02.07.182 cm / 81 kgBácsalmási PVSE11Frank Boldizsár CsabaCsatármagyar2000.02.16.175 cm / 70 kgSzentesi Kinizsi SZITE28Sorin-Ionuţ AmăriuţeiCsatárromán1994.05.02.190 cm / 86 kgUSC Krumbach14Nagy RolandCsatármagyar2003.01.03.190 cm / 75 kgÚjpest FC
Tájfutás Noha őshazájában, a Skandináv-félszigeten már nagyjából az első újkori olimpia idején már rendeztek versenyeket, nálunk mégis fiatal sportágnak számít. Állítólag a hosszútávfutók edzéseihez a korabeli trénerek különböző tereptárgyakat tűztek ki, mondván „fiam, fuss a második kőhalomig és vissza!” – majd ugyanez történt a síelőkkel is, míg végül valaki rájött, versenyezni is lehet adott pontok keresése és a gyorsaság kombinációjával.
Más volt a helyzet Közép-Európában, ahol a természetjárók karolták föl, s kezdtek el „tájékozódási terepgyakorlatokat” rendezni. Az első hazai versenyt 1925-ben rendezte Ripszám Henrik bolyi festőművész, aki az orosz hadifogságból Skandinávián keresztül való hazatérésben „fertőződött meg” a tájfutással. Az első verseny időpontja – szinte minden más sportággal szemben – pontosan meghatározható, ugyanis 1934. április 22-én rendezte meg a Duna SC, azóta lett elismert sportággá a tájfutás, a versenyző térképpel és tájolóval vág neki a távnak, ismeretlen terepen kell a kitűzött ellenőrzési pontokat megtalálnia. A terep nemcsak dimbes-dombos, bozótos, hanem a „pálya”sem tartán vagy salak, hanem a legkülönbözőbb összetételű, egyenetlen. Az érintettek szerint „a természet stadionja”.