Vidor Emil (Pest, 1867. március 27. – Budapest, 1952. június 8.) magyar szecessziós műépítész, a Palatinus-házak tervezője, a nagypolgári villaépítészet mestere.

Élete Húszévesen kezdte meg felsőfokú tanulmányait Budapesten, majd München következett, ahol Friedrich von Thiersch és Heinrich von Schmidt volt tanára, végül pedig a berlini Technische Hochschule következett, ahol 1891-ben végzett. Miután hazatért, Ybl Miklós irodájában dolgozott, később pedig saját irodát nyitott a magyar fővárosban.A Magyar Életrajzi Lexikon szerint 1894-ben, a Magyar Szecesszió Háza honlapja szerint 1896-ban. Más források az 1894-es változatot erősítik meg. Jelentős szerepet játszott a német szecesszió elterjedésében, számos bérház megtervezése fűződik nevéhez. Ezek mellett villák, síremlékek (így a tószegi Freund családé 1910-ben) és gyárépületek tervezése is nevéhez fűződik. 1894-től kezdve az ezredévi kiállításra épülő Ős-Budavára szórakoztató negyed tervezőirodáját irányította, s a városligetben Ősbudavár középkori házainak együttesét emeltette. 1904-ben felvették a Demokratia szabadkőműves páholyba. 1934-ben a Magyar Építőművészek Szövetségének legelső elnöke lett.

Művészete Vidor főleg a nagypolgárság számára tervezett épületeket, kezdetben művészete Victor Horta belga műépítész alkotásaival mutatott hasonlóságot. A századfordulót követő években épültek meg az első, általa tervezett, a szecesszió stílusjegyeit magukon viselő házai, így például az Egger-villa. 1903-ban Bedő Béla számára tervezett, ekkor épült fel a Magyar Szecesszió Házának helyt adó Bedő-ház, amely a mai Honvéd utca 3. alatt található. Az épületen tetten érhető Horta mellett Paul Hankar hatása is, ugyanakkor jellegzetes magyaros mintákkal is bír, így Zsolnay-féle fajanszokkal.

1900 és 1915 között legalább 25 épületet tervezett, az írásos források hiányában pontos számot nem tudunk megállapítani.

Családja A nagykállói születésű Vidor Zsigmond orvos és a pesti illetőségű Davidsohn Jeanetta gyermeke, a szülők 1866. június 20-án Pesten házasodtak össze. Vidornak számos testvére volt, így Margit (1868), Leó (1870–1877), Tekla (1871), Hedvig (1873–1877), Béla (1874–1875), Alfréd (1876), Gyula (1878–1880), Júlia (1880) és Zoltán Sámuel (1887–1888). Közülük öten korán meghaltak. 1903. június 6-án Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött tószegi Freund Reginával, tószegi Freund Vilmos és Abeles Matild lányával.A házasságkötés bejegyezve Budapest VIII. ker. polgári akv. 550/1903. folyószám alatt.

Legidősebb fia, Vidor Pál (1904-1981) szintén építész lett, apjával közös tervezőirodájuk volt. Másik fia, Vidor Antal Zsigmond (1908–?) okleveles gépészmérnök.

Épületei Házak 1896: Ős-Budavára: XIV. Városliget 1901–1902: VI. Városligeti fasor 24: Egger villa 1902–1903: VII. Városligeti fasor 23: Schwarz villa 1901–1903: V. Báthory utca 9: Davidsohn-ház (építtető: Davidsohn Horác) 1903: VI. Andrássy út 20. 1903: V. Honvéd utca 3: Bedő-ház 1905–1906: VII. Városligeti fasor 33: Vidor villa 1906: XI. Minerva utca 2. (Révai Mór villája; akkoriban Gyopár utca 2. - a második világháborúban elpusztult, csak a kapu és kerítés maradt fent) 1906: VI. Liszt Ferenc tér 2: lakóház 1906: VIII. Népszínház utca 22: Polgári Serfőzde bérháza/Dreher lakóház 1907: VI. Liszt Ferenc tér 5: lakóépület 1906–1907: VII. Városligeti fasor 45: Wodianer-ház 1907: VI. Rippl-Rónai utca 13: gr. Apponyi-ház 1908: XI. Kemenes utca 10: villa 1908: XI. Kemenes utca 12-14: Rosenfeld-ház 1911–1912: V. Falk Miksa utca 6-8: lakóház 1911–1912: V. Falk Miksa utca 5: lakóház 1911: XIII. Pozsonyi út 2-18: Palatinus-házak 1912: V. Honvéd utca 14-18 / Alkotmány utca 4: Palatinus-házak 1913–1914: II. Ady Endre utca 15-17: lakóház 1914–1915: X. Gitár utca 23 / Sörgyár utca 1: Polgári Serfőzde Rt. igazgatósági épülete 1916: X. Maglódi út 6: lakóház (gyártelep kapuépülete? (Opaterny Flórissal közösen) 1916: XI. Minerva utca 2. (Révai Mór 1906-ban épült villájának emeletráépítése - a második világháborúban elpusztult, csak a kapu és kerítés maradt fent) 1922: X. Sörgyár utca 16: Kőbányai Polgári Serfőző Rt. igazgatói villája 1924: II. Házmán utca 7.; Pintér-villa 1925: XIV. Hungária Körút 167. (Mann Józseffel közösen); a Sínylők Menházának rekonstrukciója, eredetileg apósa, Freund Vilmos tervezte 1927–1928: V. Váci utca 24. 1927: IX. Ráday utca 24. 1931: II. Mandula utca 27. 1932: II. Eszter utca 12/C (Pajzs utca 10-12.); Poitzer Sándor lakóháza

Ipari épületek

1936: Margitszigeti ásványvíz-palackozóüzem (fiával, Vidor Pállal közösen)

Síremlékek 1910: Freund Vilmos (Tószegi-Freund család) síremléke a Salgótarjáni utcai zsidó temetőben. 1934: Vágó László síremléke a Farkasréti temetőben

Galéria

Írásos műve Kalandozás a szavak világában (1942, Hungária Kiadó)

Megjegyzések

Jegyzetek

Források

Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny. https://www.darabanth.com/en/online-auction/308/categories~Postcards/Hungary~400007/Budapest-XI-Kelenhegyi-ut-21-es-szam-alatti-villa-eredeti-photo-EK~II1675270/

További információk

Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest, Szerző, 2005

Szögi László: Magyarországi diákok németországi egyetemeken és főiskolákon 1789-1919. Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, 2001 Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968

Kapcsolódó szócikk Szecessziós építészet Magyarországon

Kategória:Magyar építészek Kategória:Szecessziós építészek Kategória:Magyarországi szabadkőművesek Kategória:Pestiek Kategória:1867-ben született személyek Kategória:1952-ben elhunyt személyek