Dunacsún vagy Csún (szlovákul és , ) Pozsony településrésze Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Pozsonyi V. járásában.
Fekvése A település Pozsony központjától 15 kilométerre délre fekszik, közvetlenül Szlovákia és Magyarország határa mellett, a Duna jobb partján. Az országhatár magyar oldalán a legközelebbi település Rajka, amelynek központjából Dunacsún közúton közvetlenül is megközelíthető; az összekötő út szűk két kilométeres magyarországi szakaszának számozása 1409-es, a szlovák oldali útszámozás nem tisztázott.
Az utóbbi úton az országhatár átjárhatósága nem mindig biztosított: a Google Utcakép 2011-ben,A Google Utcakép 2011-es felvételei a Rajka–Dunacsún-út határszakaszáról 2019-benA Google Utcakép 2019-es felvételei a Rajka–Dunacsún-út határszakaszáról és 2025-ben ott készült felvételei szerint akadálytalanul lehetett átjutni (csak az útburkolatban voltak láthatók olyan betonalapok, amelyek eredetileg vélhetően valamilyen útzáró műtárgy részei voltak), a 2021-es felvételek szerintA Google Utcakép 2021-es felvételei a Rajka–Dunacsún-út határszakaszáról ellenben betonelemekkel volt lezárva az átjárás lehetősége.
Nevének eredete Nevét népiesen a magyar 'csúnya' szóból eredeztetik, de ennek semmi értelme. A 'čunj' régi pannonszláv szó jelentése rév, vagyis folyó átkeléséhez alkalmas hely. Névelőtagja a Duna melletti fekvésére utal.
Története Területe már a római korban is lakott volt. Az avarok megtelepedését több száz síros 8-9. századi temetője bizonyítja. Először 1232-ben említik „Chun” néven, majd később Sándorfalvának is nevezik. A 16. században a török elől menekülő horvátok telepedtek itt le.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CSUNY. Sandorf. Elegyes falu Mosony Vármegyében, földes Ura Gróf Szapáry Uraság, és mások, lakosai katolikusok, fekszik Duna vize mellett, Oroszvárhoz mintegy fél mértföldnyire, kies helyen, határja homokos, de közép termésű, legelője a’ Dunántúl vagyon, és Guton, Posony Vármegyebéli falunak határjában, réttyei középszerű szénát teremnek, erdeje elegendő volt, míg ki nem vagdalták, vagyonnyaikat jó áron eladhattyák a’ lakosok, de földgyeit, réttyeit, és erdejét is a’ Duna gyakorta elszokta önteni, melly miatt harmadik Osztálybéli.”
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Csuny, (Sandorf), horváth falu, Moson vgyében, a Duna mellett, ut. p. Rajka. Lakja 650 kath., 20 evang., kath. paroch. templommal. A lakosok birnak 41 1/8 telek után 276 h. harmadik, 552 h. negyedik osztályu szántóföldet, 146 h. rétet. A gazdák főleg csak lovakat és teheneket tartanak. Van 4 vizimalma, derék uradalmi épülete. Birja gr. Zichy Manó; de a Zsitvay család is bir egy nemes udvart.”
A falu a trianoni békeszerződés után még Magyarországon maradt. A második világháború után, 1947-ben csatolták az akkori Csehszlovákiához, addig Moson vármegye Rajkai járásához tartozott.
Népessége 1910-ben 688-an, többségében horvátok lakták, jelentős magyar és német anyanyelvű kisebbséggel együtt.
2001-ben 911 lakosából, szlovák 70%, horvát 16%, magyar 10%, cseh 2% volt.
2011-ben 1010 lakosából 778 szlovák, 66 magyar, 124 horvát, 13 cseh.
Híres személyek Itt szolgált Miskolczy Márton (1763–1848) fölszentelt püspök.
Nevezetességei bélyegkép|left|250px|Modern Művészeti Múzeum
Mihály arkangyal tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a 18. század második felében épült barokk stílusban.
Kultúra A szlovákiai horvát települések egyike. 2001-ben 148 horvát lakója volt,Dunacsún népessége 2011-ben már csak 124 fő.
Horvát kulturális egyesületük neve: HKD Čunovo.
Lásd még Pozsonyi V. járás
Jegyzetek
Források Sőtér Ágoston 1894: Csúnyi és oroszvári ásatások. Archaeologiai Értesítő 14, 306-310. Sőtér Ágoston 1895: Ásatások a csunyi sírmezőn. Archaeologiai Közlemények 19, 87-115. Sőtér Ágoston 1898: Csúny - Egy római és egy ismeretlen jellegű temetkezési hely és népvándorláskori (avar) sírmező. In: Mosonvármegyei Emlékkönyv. Magyaróvár, 117-165. Hampel József 1905: Alterthümer des frühen Mittelalters in Ungarn II, 138-163; III, 114-136. Fettich Nándor 1927: Újabb fegyvertörténeti adatok a koraközépkori lovasnomádok magyarföldi hagyatékából. Az Országos Magyar Régészeti Társulat Évkönyve, 166-171. Igor Bazovský 1996: Nález rímskej mince z Bratislava-Čuňova. AVANS 1994, 28. Čuňovo 1232-2002. Fancsalszky Gábor 2007: Állat- és emberábrázolások a késő avar kori öntött bronz övvereteken. Budapest, 90. Jaroslava Schmidtová - Ľudovít Mathédesz - Soňa Holičková 2022: Bronzová plastika z Čunova. Zborník Múzea mesta Bratislavy 34
További információk Hivatalos honlap A Modern Művészeti Múzeum honlapja HKD Čunovo
Kategória:A Pozsonyi V. járás települései Kategória:Határátkelőhelyek Kategória:Moson vármegye települései Kategória:Szlovákia Duna menti települései