Szilágysomlyói Szilágyi Béla (Buda, 1836. február 15. – Budapest, 1899. augusztus 2.)Halálesete bejegyezve a Budapest IV. kerületi (belváros) állami halotti anyakönyv 447/1899. folyószáma alatt. színész, színigazgató, Pest vármegyei levéltári hivatalnok.

Pályafutása

1836. február 17-én keresztelték a budavári római katolikus plébánián.A budavári r.k. plébánia keresztelési anyakönyve, 1836. év. Részt vett mint honvéd 1849-ben 13 éves korában Budavár vívásában és több ütközetben. Színészi pályáját Havi Mihálynál kezdte, majd Erdélyben és Miskolcon játszott. 1852-ben az egyesült arad-nagyvárad-kolozsvári színtársulat énekese volt, négy éven át. 1857-ben került a Nemzeti Színházhoz, ahol ez év augusztus 3-án mutatkozott be a Parlagi Jancsiban, nejével, s ezt a kritikát kapta: „Kellemes külsejű, beszédre szép hangú színész. Ezenkívül nem kis mértékben bír azon természeti adománnyal, hogy a legnagyobb folyékonysággal, könnyűséggel beszél." (Pesti Napló, 1857. augusztus 5.) Augusztus 9-én a Dalos Pista c. népszínműben, augusztus 11-én a Női harc c. vígjátékban vendégszerepelt. 1861-től Molnár György társulatánál a Budai Népszínházban volt színész és operettrendező. Molnár távollétében művészeti vezetőként működött. Az 1862–1863. években vidéken járt, majd miután az igazgató ellen a városi törvényszék csődöt rendet el, 1864 nyarán önállósítsa magát, és társulatot alapított a tagokból, mint például Krecsányi Sarolta operettprimadonna, vagy Együd István. Igazgatásának első állomáshelye 1864 novemberétől egy évadra az aradi Hirschl-ház volt. 1865 áprilisának közepéig léptek fel itt. 116 előadást tartottak, de a színház nézőtere ritkán telt meg.B.Gy.: A népszínház ügye, Nefelejts 6. évfolyam 18. szám - 1864. július 31. (adtplus.arcanum.hu)Piroska Katalin, Piroska István: Az aradi magyar színjátszás 130 éve, 1818-1948. 1. kötet (1818-1905), Arad : Concord Media Jelen, mek.oszk.hu - 2012-2017 1865 nyarán Nagybecskereken az adósságok terhe alatt a társulat egy része távozott az együttesből. 1967-igL.A.: Eredeti levelezések, Nefelejts 9. évfolyam 52. szám - 1867. december 29. (adtplus.arcanum.hu) működött igazgatóként. 1868 és 1874 között a Kolozsvári Színházban játszott. 1870-től feleségével, Víg Rózával Aradra szerződött. 1872. december 20-án fellépett vendégként a Nemzeti Színházban, a Tündérujjak c. ötfelvonásos színmű Kerbrian Richárd szerepében. 1874–től 1878-ig a székesfehérvári társulat művészeti vezetője volt, Károlyi Lajos társaságában színigazgató volt. 1880. április 27-én Kolozsvárott megülte 30 éves jubileumát A tévedt nő című operában, mint Germond György. 1881. október havában itt korcsmát nyitott. (Lásd: „Magyar Polgár, 1881. okt. 16.) 1883–84 telén Marosvásárhelyt volt színigazgató, ám nem kísérte siker a működését, s ezután visszavonult. Halálát tüdőgümőkór okozta. Koporsója felett Hidvégi Ernő mondott búcsúbeszédet.

Családja bélyegkép|270px|Szilágyi Béla első feleségének Harmath Ida énekesnőnek a portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1931) Szülei Szilágyi Pál színész és torboszlói Bereczky Julianna. Nagyapja Kelemen László első magyar színigazgató volt. Testvére Bulyovszkyné Szilágyi Lilla.

Első felesége Harmath Ida, akivel 1857. március 10-én kötöttek házasságot Pécsett.Pécs-belvárosi római katolikus egyházközség házassági anyakönyve, 10/1857.

Gyermekük: ifjabb Szilágyi Béla (Szabadka, 1857. december 25.A szabadkai Szent Teréz r.k. plébánia keresztelési anyakönyve, 8/1858. folyószám. – Budapest, 1888. június 4.) színész.

Második felesége Vigh (Lustig) Róza (1844–1876) énekesnő, a pesti német színház, később a Népszínház tagja, akivel 1864 június havában volt a házassága egy Pest melletti faluban.Fővárosi Lapok, 1864. július 3., 633. old.

Gyermekeik:

Szilágyi Dezső (Miskolc, 1865. november 12.Szeged-alsóvárosi római katolikus egyházközség keresztelési anyakönyve, 579/1868. folyószám. – Marosvásárhely, 1933. május 18.) színész, színházigazgató. Szilágyi Aladár (Kaposvár vagy Miskolc,Szegedi keresztelési bejegyzése szerint Miskolc, 1870 októberi kolozsvári áttérési bejegyzése szerint Kaposvár. 1868. március 24.Szeged-alsóvárosi római katolikus plébánia keresztelési anyakönyve, 580/1868. folyószám. – Budapest, 1955. június 22.) színész. Szilágyi Géza (Kolozsvár, 1869. szeptember 13. – Budapest, 1955. szeptember 18.) fővárosi irodafőtiszt, felesége Tóth Krisztina, akivel 1896-ban kötött házasságot Kecskeméten.Budapest VIII. kerületi állami halotti anyakönyv 1930/1955. Szilágyi Julianna (Kolozsvár, 1871. december 13.Kolozsvári református egyházközség keresztelési anyakönyve, 17/1872. – ?) keresztanyja Bulyovszkyné Szilágyi Lilla színésznő. Szilágyi Erzsébet (Székesfehérvár, 1875. február 13. – Budapest, 1963. február 5.)Budapest IX. kerületi állami halotti anyakönyv 232/1963. tanítónő, Melléky Géza postaigazgató neje.

Harmadik felesége Horváth Aranka (Debrecen, 1859 körül – Budapest, 1901. november 26.).Budapest IV. kerületi (belváros) állami halotti anyakönyv 400/1901.

Gyermekeik:

Szilágyi Ilona (Székesfehérvár, 1877. október 4. – Budapest, 1963. június 13.) tanítónő, Bedross Béla neje, akivel 1900-ban kötöttek házasságot Kürtön.Budapest VII. kerületi állami halotti anyakönyv 1063/1963. Szilágyi Rózsa (Székesfehérvár, 1886. augusztus 17. – Budapest, 1969. október 12.)Budapest VIII. kerületi állami halotti anyakönyv 2849/1969. tanítónő Hatvanban; 1912. január 27-től Kényi István Jenő Ádám cukorgyári főellenőr felesége, akitől 1922-ben elvált,Budapest IX. kerületi állami halotti anyakönyv 44/1912. majd 1927. február 7-én Budapesten újra összeházasodtak.Budapest IX. kerületi állami házassági anyakönyv 90/1927. Szilágyi Julianna (Budapest, 1888. február 8. – Székesfehérvár, 1964. október 24.) postahivatal vezető.Székesfehérvári állami halotti anyakönyv 746/1964.

Fontosabb szerepei

Tympanon (Offenbach: Dunanan apó) Zsigmond (Strauss: Metuzalem herceg) Binet (Offenbach: A papagáj) Kancsukow (Suppé: Fatinicza) Germont (Verdi: Traviata)

Fontosabb rendezése

Papp Miklós: Az ördög bibliája

Működési adatai 250px|bélyegkép|Sírja a Fiumei úti sírkertben, 2001-ben (34/1-2-30) 1850: Győr 1852–55: Temesvár, Arad, Nagybecskerek, Lugos, Kolozsvár 1854: Szeged 1855–57: Szeged, Szabadka 1857–59: Miskolc–Kassa 1859: Debrecen, pesti Nemzeti Színház 1863: Balatonfüred 1863–64: Nemzeti Színház 1864–68: Arad, Marosvásárhely 1868–74: Kolozsvár, Arad, Buda 1874: Sopron 1874–1878: Székesfehérvári Társulat 1878–81: Kolozsvár

Munkája

Színigazgatása alatti dalszíntársulat törvény czikkelei. Arad, év n.

Jegyzetek

Források

Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, . IV. köt. 252-253. old. Gyászjelentése

További információk

Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.

Kategória:Magyar színészek Kategória:Színigazgatók Kategória:Budaiak Kategória:1836-ban született személyek Kategória:1899-ben elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek