A környezetbarát védjegyet ökocímkének, környezetbarát termékjelzésnek is szokták nevezni a gyakorlatban.
Az ökocímke rendszert a vásárlók tájékoztatására alakították ki, annak érdekben, hogy a környezetbarát termék és a környezettudatos fogyasztó minél könnyebben egymásra találjon. A címkét csak a piacon fellelhető leginkább környezetbarát termékek viselhetik, független szervezet általi tanúsítási eljárás után. Az ökocímkék megszerzése önkéntes, a megfeleléshez a termék minden tulajdonságára vonatkozó követelményeknek kell megfelelni (vagyis életciklus-elemzésen alapul). Az ökocímke elnyerésére gyártók, forgalmazók, szolgáltatók pályázhatnak.
Környezeti címkék A környezetbarát védjegyek alkalmazása a termékek és szolgáltatások környezetvédelmi célú megkülönböztetésének a gyakorlati módszere, mely egyre inkább elterjed a fejlett országokban és fontos szerepet tölt be az Európai Unióban is.
A védjegyek a termékeken jelölések formájában jelennek meg, amelyek használati joga pályázat útján nyerhető el és melyek a jelölt termékek kedvező környezeti tulajdonságait tanúsítják. Az ökocímkéket nemzeti vagy regionális szervezetek által irányított minősítési eljárás során ítélik oda a termelőknek, hogy azok olyan termékeik vagy szolgáltatásaik esetében használhassák azokat, amelyek megfelelnek egy előre felállított, szigorú minősítési feltételrendszernek.
A környezetbarát jelölések előnyös megkülönböztetésben részesítik a minősített árukat, mivel kihangsúlyozzák azok kedvezőbb környezeti tulajdonságait, a többi hasonló funkciót betöltő termékkel vagy szolgáltatással összehasonlítva. a címkék alkalmazása önkéntes, illetve az, hogy csak a kiemelkedő jellemzőkkel bíró termékek és szolgáltatások esetében alkalmazhatóak.
A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) három különböző kategóriába sorolja a környezetvédelmi címkéket és nyilatkozatokat a tanúsítási eljárás alapján: I-es, II-es és III-as típus. A szervezet három szabványt dolgozott ki ezekre a címketípusokra, melyek közül az ökocímkék az I-es típus kategóriának felelnek meg. Az I-es típusú környezetvédelmi címkékkel és nyilatkozatokkal az ISO 14024:1999: Környezeti címkék és nyilatkozatok – Környezeti címkézés I típus – Alapelvek és eljárások szabvány foglalkozik. E nemzetközi szabvány a harmadik fél általi, tanúsító címkézési programok szerint követendő környezeti kritériumok kiválasztásának és kidolgozásának irányelveit és ajánlásait írja le. Ez a típus alkalmas leginkább a zöld beszerzések kapcsán a megfelelőség bizonyítására. Ilyenek például az EU Margaréta, Kék Angyal, Északi Hattyú és a TCO címke.
Léteznek az I- es típushoz hasonló címkék is, melyek esetében csak annyi a különbség, hogy egyetlen tulajdonságra koncentrálnak. Ilyen például az Energy Star címke vagy a kötelező EU energia címke is.
A II-es típusba tartoznak azok a címkék melyeket a gyártók saját hatáskörben, harmadik fel általi tanúsítás nélkül, általában a termek egy tulajdonságára vonatkozóan alakítanak ki. Ezeknek leginkább marketing vonatkozásai vannak, de a hitelességre ezeknél a címkéknél is figyelmet kell fordítani, hiszen a vásárlók megtévesztése nem lehet hosszú távú stratégia.
A III-as típusba (nem is címkék a szó szoros értelmében) azok az EPD-nek nevezett (Environmental Product Declaration) termék adatlapok tartoznak, melyeket a gyártó ad ki és részletes műszaki tulajdonságokat tartalmaznak.
A védjegyhasználók számára nyújtott előnyök A környezeti tudatosság fejlődésével egyre több vállalat látja úgy, hogy a környezetbarát védjegyek, az ökocímkék, kiválóan alkalmasak a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés érdekében tett erőfeszítéseik fogyasztók felé történő kommunikálására.
Mivel az ökocímkék megkönnyítik a tudatos vásárlói döntéseket. Ezáltal az ökocímkék használata új piaci lehetőséget teremt a vállalatok számára, és eszközt nyújt a környezettudatos vásárlók eléréséhez.
Az ökocímke alkalmazása átfogóan növelheti a pozitív vállalati image-t, mely számokban nem kifejezhető, de mégis nagyon fontos tényező a piaci versenyben.
A vállalatok környezeti teljesítményének javulása mellett, az ökocímkék használata gazdasági előnyöket is jelent a termékeiket védjeggyel megkülönböztetők számára:
a piacon a megkülönböztető védjegyet viselő termékek kedvezőbb helyzetbe kerülnek, forgalmuk megnövekedhet, ami által a gyártó és a forgalmazó többletbevételhez jut, a víz-, levegő-, talajtisztítási, illetve hulladékártalmatlanítási igények csökkenésén keresztül csökken a termékek, illetve szolgáltatások fajlagos önköltsége, megtakarítások jelentkezhetnek a reklámköltségek területén a gyártó vagy forgalmazó számáraokocimke.kvvm.hu – Vidékfejlesztési Minisztérium, környezetbarát védjegy
Az ökocímkék a fogyasztók szemszögéből A környezetre kevésbé káros termékek vásárlásával a fogyasztók hozzájárulnak a környezet megóvásához. Az olyan árujelölések, mint az ökocímkék egyértelmű információt szolgáltatnak a vásárlók számára annak érdekében, hogy megkönnyítsék az azonos használati céllal előállított termékek közül a legkisebb környezeti terhet jelentő termékek, szolgáltatások felismerését. Az ökocímke megjelenése a terméken, annak csomagolásán vagy a termékismertetőkben, hitelesen tájékoztatja a vásárlót arról, hogy a termék életútja – a nyersanyagok kitermelésétől, a gyártáson és használaton keresztül a hulladékká válásig – kisebb környezetszennyezéssel jár, mint az azonos funkciójú egyéb termékek, azonos vagy jobb termékminőség mellett. A védjegy tehát garanciát jelent a vásárló számára. A garancia alapja, hogy az adott termék vagy szolgáltatás környezeti megfelelősége nem a gyártó vagy forgalmazó saját kinyilatkoztatásán, hanem egy tudományosan megalapozott vizsgálati módszer, az életciklus elemzés segítségével, független szakértői szervezet által kiállított tanúsítványon alapul. A környezetbarát védjeggyel ellátott termékek és szolgáltatások köre egyre bővül, és ma már országos viszonylatban is egyre több környezetbarát védjeggyel rendelkező termék található a kereskedelmi forgalomban. A különböző termékcsoportokra vonatkozó minősítési feltételrendszerek számának növekedésével, valamint a védjeggyel ellátott termékek körének bővülésével a fogyasztóknak lehetősége nyílik, hogy vásárlási döntéseiken keresztül tényleges piaci nyomást gyakoroljanak a vállalatok környezeti teljesítményére.okocimke.kvvm.hu – Vidékfejlesztési Minisztérium, környezetbarát védjegy
A nemzeti környezetbarát védjegy rendszer A magyar környezetbarát termékminősítő rendszer 1994. óta működik, környezetbarát termékjelünk a „Zöld cédrus”. Az ökocímkét csak azok a termékek viselhetik, amelyek a hasonló fogyasztási-használati célzatú egyéb termékekkel való összehasonlításban kitűnnek környezetbarát mivoltukkal.
Ennek igazolására egy olyan átfogó vizsgálatot kell elvégezni, mely a környezetvédelem általános szempontjai mellett figyelembe veszi a termék minőségi, egészségügyi, használhatósági jellemzőit is.
Adott termékcsoportra, termékre vonatkozó minősítési kritériumokat az Értékmérő és Minősítő Bizottság határozza meg.
Magyarországon 1993 őszén hozott határozatot a Kormány a környezetbarát termékeket megkülönböztető tanúsító rendszer létrehozásáról. A határozat értelmében a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a 29/1997 (VIII.29.) KTM rendelettel szabályozta a környezetbarát, környezetkímélő megkülönböztető jelzés használatának feltétel-rendszerét, és megalapította a Környezetbarát Termék Nonprofit Kft., melynek feladata a minősítő-tanúsító rendszer működésével kapcsolatos koordináció biztosítása.
2010-ben fogadták el az legutóbbi EU ökocímkerendeletét Az Európai Parlament és a Tanács 66/2010/EK rendelete (2009. november 25.) az uniós ökocímkéről és bevezetésre került az Unió ökocímke termékminősítő rendszere. Az uniós alapelvek átvétele jogharmonizációs kötelezettséggel járt a nemzeti környezetbarát minősítő rendszerrel való koordináció és kooperáció megteremtésére.
A hatályos 29/1997. (VIII. 29.) KTM rendelet hatálya a Magyarországon gyártott vagy forgalmazott termékekre és szolgáltatásokra terjed ki, vagyis technológiákkal már nem lehet pályázni a környezetbarát védjegy használatának a jogáért. Átvéve az EU szabályozás logikáját, a védjegy használat alól kizárásra kerültek - a gyógyszerek, élelmiszerek, és italáruk körén túl - a nagyon mérgező, mérgező, karcinogén, mutagén, reprodukciót és az utódok fejlődését károsító, és a környezetre veszélyes termékek is, valamint az emberre vagy a környezetre jelentős károsodást okozó eljárással előállított, vagy használata során a fogyasztóra nézve károsító hatású termékek. A minősítési feltételeket a korábbi 3 év helyett 5 évenként vizsgálják felül. A termékek környezetbarát minősítését a minősítési feltételrendszer érvényességi idejére, illetve legfeljebb egy évre lehet elnyerni.
Néhány hazai, illetve EU-s ökocímke Környezetbarát Termék
Magyarországon 1994 óta használt jelzés, mely a termékek környezetbarát vagy környezetkímélő jellegét tanúsítja. A nemzeti Környezetbarát termék minősítő rendszer az EU ökocímke mintájára jött létre. A rendszer célja egyrészt a vállalatok ösztönzése tisztább technológiák alkalmazására és környezetbarát termékek fejlesztésére, valamint az ezek iránti kereslet elősegítése.
Európai ökocímke
A környezetbarát termékek és szolgáltatások európai védjegye (European Ecolabel), amelyet 1992-ben alapítottak azzal a céllal, hogy ösztönözzék a vállalkozásokat környezetbarát termékek és szolgáltatások piacra vitelére. Ez a címke garantálja a fogyasztóknak a termék kiváló környezeti tulajdonságait és a magas minőségét. Ez a jel valamennyi textíliára, anyagra, fonalra és szálra alkalmazható, ha megfelelnek az EU által támasztott követelményeknek, és felhasználásuk a környezeti behatásokat a minimális szinten tartja.
Európai uniós ökológiai logó, vagy más néven „eurolevél” left|thumb|106x106px|„eurolevél” 2010 óta minden olyan előre csomagolt bioterméken fel kell tüntetni, amely teljes egészében megfelel az EU ökológiai gazdálkodásról szóló rendeletének, és az uniós tagállamokból származik. Importált termékek esetén használata nem kötelező. A címke nagyban segíti a fogyasztókat, hogy könnyebben felismerjék az ökológiai úton előállított élelmiszereket.Európai Bizottság > Mezőgazdaság és vidékfejlesztés > Biogazdálkodás A logó 2010-ben váltotta föl a korábbi fogazott kör alakú, kék-zöld logót. A Bizottság 889/2008/EK rendelete (2008. szeptember 5.) az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról – XI. melléklet (régi logó)A Bizottság 271/2010/EU rendelete (2010. március 24.) a 834/2007/EK tanácsi rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló 889/2008/EK rendeletnek az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logója tekintetében történő módosításáról – Melléklet (új logó)
Energiacímke Osztályozás az energiafogyasztás szerint, A-tól G-ig. 2021 márciusa óta a plusz (+) jelet nem használják. Célja a vevő tájékoztatása, a kisebb üzemköltség és a környezetvédelmi szempontok figyelembevételének lehetősége érdekében. A jelenlegi érvényes EU rendelet szerint ((EU) 2017/1369 RENDELETE) az osztályozás A-tól G-ig terjed (+ fokozatok nélkül). A következő termékeken kötelező (2021-ben):
villanykörték és lámpák; fűtőberendezések és vízmelegítők; hűtőszekrények és fagyasztók; mosógépek és szárítógépek; légkondicionáló berendezések és ventilátorok; elektronikus kijelzők, beleértve a televíziókészülékeket is; konyhai berendezések; gumiabroncsok.
Magyar Termék