Szeremlei Gábor, névváltozatok: Szeremlei Császár, Szeremley (Izsófalva, 1807 – Sárospatak, 1867. január 26.) bölcseleti doktor, református lelkész, filozófiai író, teológiai tanár.
Élete
Tanulni szülőhelyén kezdett. Azután Sárospatakra ment, ahol tanulmányainak bevégzése után köztanító, majd segédtanár volt. 1835-ben külföldre indult és félévet a bécsi teológiai fakultáson, felet a berlini egyetemen töltött. Hazájába visszatérte után 1838 elején felsőnyárádi lelkész, 1839 őszén pedig máramarosszigeti teológiai tanár lett. Innét 1841-ben a sárospataki akadémiához hívták meg, ahol hat évig politikát, négyig bölcseletet adott elő. 1851-ben a bécsi protestáns fakultás tanárának neveztetett ki és részt vett a magyar protestáns egyház szervezése ügyében és 1855. május-júniusban Bécsben tartott értekezleteken. Még ez évben visszatért Sárospatakra a dogmatika tanszékére, melyen 1867. január 26-án bekövetkezett haláláig működött. 1862. szeptember 23-án a bécsi fakultás teológiai doktori címmel tüntette ki.
Cikkei az Athenaeumban (1838-1841), a Sárospataki Füzetekben (melynek egyik alapítója volt, 1857. A protestantismus elve, közigazgatási előadás a sárospataki ref. főiskoláról, 1863. Tájékozás a feltámadás tárgyában felmerült vitatkozások terén).
Munkái
Az uj philosophia szellemvilági fejletében. Pest, 1841. Neveléstan. Sárospatak, 1843. Politika. Tanításainak rövid vázlatául. Uo. 1844. Geographiai Kézikönyv VI folyamban. Gymnasialis iskolák számára. Uo. 1845. Jogbölcsészet. Uo. 1849. Keresztyén vallástudomány. Ugyanott, 1859-62. Három kötet. 1859 Válasz Ballagi Mór úrnak «Ker. vallástudomány» cz. munkám bírálatára. Uo. 1863.
Források
További információk
Hadobás Pál: Edelény és környéke az irodalomban. Edelény, Művelődési Központ, Könyvtár és Múzeum, 2005.
Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Magyar református lelkészek Kategória:Magyar teológusok Kategória:1807-ben született személyek Kategória:1867-ben elhunyt személyek