Magyarországon két Buxbaumia faj él, mindkettő élőhelye nedvesebb, hűvösebb erdőkben van (korhadékon, talajon nőnek), a gyakoribb faj a Buxbaumia aphylla.
Megjelenése A Buxbaumiákra jellemzően a B. aphylla is csak akkor látható meg szabad szemmel mikor már a sporofiton fejlődik, a gametofiton mikroszkopikus méretű. Leggyakrabban csoportosan fordul elő, a spóratoknyél (seta) 1-2 cm hosszú, felülete bibircses. A tok ferdén áll, összenyomott tojás alakú, teteje barna lapos, széles, a peremén vörös szegély fut körbe. Alsó oldala íveltebb, vöröses barna. Érett állapotban megfigyelhető rajta a szakadozott fátyol (indusium), az epidermisz külső rétegének maradványa. Hozzá nagyon hasonló faj a zöld koboldmoha, de az sokkal ritkább, védett faj.Orbán Sándor · Vajda László Magyarország mohaflórájának kézikönyve Akadémiai, Budapest, 1983 518 oldal · · Illusztrálta: Bucsi Lajosné A spóratok alakja és annak pereme alapján különböztethető meg a két faj. A zöld koboldmohának a spóratokján nincs vörös színű szegély.
Elterjedése A világon szélesen elterjedt, megtalálható egész Európában, Kaukázusban, Észak-Ázsiában, Japánban, Észak-Amerikában és Ausztráliában. Magyarországon a középhegységekben fordul elő, de nem gyakori. Az országos moha vörös listán sebezhető (VU) besorolást kapott.
Termőhelye Erdei faj. Humuszban gazdag savanyú talajon, korhadó fákon él.
Források
További információk BBS Field Guide - Buxbaumia aphylla (Angol)
Swiss Bryophytes - Buxbaumia aphylla (Svájci)
Kategória:Buxbaumiaceae Kategória:Növényfajok Kategória:Magyarországon őshonos növények