Horváth Ernő László (Tisza-Abád-Szalók, 1836. augusztus 6. – Pápa, 1886. május 14.)Pápai római katolikus halotti anyakönyv, 1886. év, 161. folyószám. Szent Ferenc-rendi szerzetes.
Élete
1858. szeptember 20-án lépett a rendbe és 1862. december 8-án szenteltetett föl; 1868-76-ban a pesti rendházban volt magyar hitszónok, azután Veszprémbe helyezték át; onnét Pápára és 1881-ben Pozsonyban a laicusok magistere volt; de a rendből csakhamar kilépett és 1885-ben Pápán a városnál díjnok lett; 1886-ban a járásbiróságnál volt díjnok. Tüdővész okozta halálát.
Tárcacikkeket írt 1861-től a Kath. Néplapba, az Idők Tanujába s a M. Államba; egyházi beszédei pedig a Kath. Lelkipásztorban (1873-74) jelentek meg.
Nevét Horváth L. Ernőnek írta.
Munkái
Sir-virágok. Történeti novella, kiadta Tállai Horváth János. Sopron (1863), két füzet Üdvös elmélkedések a kath. ifjuság számára, melyből az öregek is tanulhatnak. Pest. 1866 Szent bérmálási emlékkönyvecske. Pest, 1870 Nefelejtsvirágok. Pest, 1870 (beszélyek az ifjúság számára) Bucsujárási szent beszédek. Pest. 1872 Nagybőjti egyházi szent beszédek. Bpest, 1874
Jegyzetek
Források
További információk
Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993– Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998
Kategória:Magyar ferences szerzetesek Kategória:1836-ban született személyek Kategória:1886-ban elhunyt személyek Kategória:Abádszalókiak