Az Amott legel hat pejcsikó című magyar népdalt Balla Péter gyűjtötte Tiszacsegén 1937-ben. Korai új stílusú, nem alkalmazkodó ritmusú.
Kotta és dallam
Amott legel, amott legel, amott legel hat pejcsikó magában. Mind a hatnak, mind a hatnak, mind a hatnak rézbékóban a lába. Gyere, pajtás, térítsd vissza a csikót. Reszeljük le, reszeljük le, reszeljük le a lábáról a békót.
Lereszeltük, lereszeltük, lereszeltük a lábáról a béklyót. Most már, pajtás, most már, pajtás, most már, pajtás, merre hajtjuk a csikót? Arra hajtjuk, amerre ja nap leszáll. Arra, tudom, arra, tudom, arra, tudom, a gazdája sosem jár.
A pej barnás szőrű, fekete sörényű és farkú ló. Békó = béklyó. Kodály a szövegről megjegyzi, hogy a tiszacsegei nyelvjárás nem ismeri az ë hangot.
Források
Felvételek (ének)
(citera) (trombita)
Kategória:Magyar népdalok Kategória:Kottát és midifáljt tartalmazó lapok