Mehmet Fuat Köprülü (Isztambul, 1888 vagy 1890 december 4. vagy 5. – Isztambul, 1966. június 28.; 1934-ig Köprülüzade Mehmed Fuad) török politikus, történész, professzor; az oszmán kori történelem, a török folklór és nyelv szakértője.
Élete A híres Köprülü család tagjaként született Isztambulban; Köprülü Mehmed, a híres nagyvezír lánytestvérének leszármazottja. A Mercan Főiskolára járt, majd jogot tanult, de 1909-ben abbahagyta. 1912-ben a Türk Ocağı alapítói közt volt. Miután több iskolában is tanított, 1913-ban Ziya Gökalp támogatásával kinevezték a Darülfünun (1933-tól Isztambuli Egyetem) török irodalom tanszékére. 1939-ig itt tanított. 1924-ben pár hónapig az oktatási minisztérium államtitkára volt. Ugyanebben az évben megalapította a Darülfünun turkológia szakát. 1939 után Ankarába költözött, ahol a politikatudományi és művészeti tanszékeken tanított.
A földosztásról szóló rendeletet megelőző vita során a „négyekként” ismert Adnan Menderest, Celal Bayart, Mehmet Fuat Köprülüt és Rıfat Koraltant kizárták a Köztársasági Néppártból. 1946 januárjában ők négyen megalapították a Demokrata Pártot. Az 1950-es parlamenti választás után, Menderes miniszterelnöksége alatt 1955-ig külügyminiszter, 1955-től belügyminiszter, 1956-ban rövid ideig miniszterelnök-helyettes volt. Vezető szerepet játszott abban, hogy Törökország 1952-ben a NATO tagjává váljon.
Az 1960. május 27-i katomai puccs után őt és a Demokrata Párt több tagját bebörtönözték a Yassıada szigeten, de később felmentették. 1961-ben alapított egy rövid életű pártot Yeni Demokrat Parti („Új Demokrata Párt”) néven, röviddel ezután azonban visszavonult a politikától.
1966. június 28-án halt meg egy Ankarában elszenvedett autóbaleset okozta sérülések miatt. A Çemberlitaş temetőben nyugszik családja sírjában, apja mellett.
Művei Történészként jelentős művei: Az Oszmán Birodalom eredete; Az anatóliai szeldzsukok: történelmük és kultúrájuk a helyi muszlim források alapján és Az iszlám Anatóliában a török invázió után: Prolegomena. Ő alkotta meg az egyik perspektívát, amely az oszmán törzs felemelkedését és terjeszkedési irányának kialakulását próbálja megérteni.
Emlékére alapították a Mehmet Fuat Köprülü Ösztöndíjprogramot arra a célra, hogy török diákok a Cambridge-i Egyetemen folytathassák PhD-tanulmányaikat.
Művei listája Yeni Osmanlı Tarih-i Edebiyatı (1916) Türk Edebiyatında İlk Mutasavvıflar (1919–1966); angolul: Early Mystics in Turkish Literature Nasrettin Hoca (1918–1981) Türk Edebiyatı Tarihi (1920) Türkiye Tarihi (1923) Bugünkü Edebiyat (1924) Azeri Edebiyatına Ait Tetkikler (1926) Milli Edebiyat Cereyanının İlk Mübeşşirleri ve Divan-ı Türk-i Basit (1928) Türk Saz Şairleri Antolojisi (1930–1940, üç cilt) Türk Dili ve Edebiyatı Hakkında Araştırmalar (1934) Anadolu’da Türk Dili ve Edebiyatı’nın Tekamülüne Bir Bakış (1934) Osmanlı Devleti’nin Kuruluşu (1959) Edebiyat Araştırmaları Külliyatı (1966) İslam ve Türk Hukuk Tarihi Araştırmaları ve Vakıf Müessesesi (1983)
Kitüntetései Az Olasz Köztársaság Érdemrendje (nagykereszt) (1955. január 27.)http://www.quirinale.it/qrnw/statico/onorificenze/decorato.asp?id=32203&ono=11 A Heidelbergi Egyetem díszdoktora (1927) A Sorbonne díszdoktora (1939) Mehmet Fuat Köprülü: Early Mystics in Turkish Literature Psychology Press, 2006, S. xxix (Vorwort) A Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja (1939)
Jegyzetek
Fordítás
További információk Köprülü a Kim Kimdir?-ben (Ki kicsoda?) SUB Göttingen
Kategória:Török tudósok Kategória:Törökországi politikusok Kategória:1890-ben született személyek Kategória:1966-ban elhunyt személyek Kategória:Török egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:MTA-tagok