Pap Gábor (Budapest, 1939. május 7. – ) művészettörténész. Történészi munkásságával a magyarországi tudományos közösségen kívül áll, áltudományos, ezoterikus elméleteit a tudomány elutasítja.Újra kell írni a legnépszerűbb magyar történelmi konteót: mégsem manipulálták a Habsburgok a Szent Koronát – telex.hu, 2021. október 26.A turul tolla a kétharmad korában – index.hu, 2018. április 24.Valakik átprogramoznák a Szent Koronát – index.hu, 2013. május 8.

Családja Székely ősökkel rendelkező családba született. Az Insurrectiora jött egyik felmenője a Székelyföldről, majd telepedett le az Alföldön.

Édesanyja Antalffy Klára, édesapja id. Pap László református lelkész. Ismert testvérei ifj. Pap László református lelkész és Pap Éva műfordító, könyvkiadó, finnugrista, a finn kultúra magyarországi, a magyar kultúra finnországi terjesztője.

Életútja 1945 és 1953 között általános iskoláit összesen nyolc különböző helyen folytatta. Előbb Tahitótfaluban, Budapesten, Nagykőrösön, majd 1947-ben három és fél hónapot töltött harmadikosként egy svájci iskolában (Rüfenach, Rhein),Édesapja református lelkészi munkája folytán mentek oda erre az időre. Lásd erről bővebben: Pap László: Tíz év és ami utána következett. 49. o. végül Sárospatakon. 1953 és 1957 között végezte középiskolai tanulmányait a budapesti I. István Gimnáziumban.

Egyetemre az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar–művészettörténet szakára járt 1957–1962 között.Pap Gábor előadása MAGfalván. 2012. június 23.

1962–63-ban a Képzőművészeti Alapnál volt lebonyolítási előadó. Ezt követően 1963-tól 1973-ig az MTV képzőművészeti rovatvezetője, szerkesztője, riportere, forgatókönyvírója, filmrendezője, műsorvezetője és dramaturgja. 1970-ben kommunista propagandafilmet készített Lenin élni fog címmel. 1973. február 1-jétől a Művészet című folyóirat szerkesztője, majd 1974-től 1979. május 31-éig a lap főszerkesztő-helyettese. 1979–1981-ben a Magyar Posta újságkihordója, 1982 és 1984 között a Kiskunhalasi Városi-Járási Könyvtár igazgatója, majd a városi tanács művelődési osztályának munkatársa, 1984 és 1987 között külső munkatársa, 1984–85-ben a budapesti Széchenyi Művelődési Központ kiadói részlegvezetője, 1987–88-ban a gödöllői Helytörténeti Gyűjtemény igazgatóhelyettese, 1989-től a kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely művészettörténeti főmunkatársa volt.

1973 és 1977 között nyaranta a zebegényi Szőnyi István Szabadiskola tanára, 1974-től tanított a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, a Debreceni Orvostudományi Egyetemen, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán, Pécsen, Szombathelyen, Zalaegerszegen, Kaposváron, Győrben. 1984-től a BME Rózsa Ferenc Kollégiumában, a Bercsényi Klubban. 1994–95-ben a Képzőművészeti Főiskolán, 1994-től a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, 1995-től a Miskolci Bölcsész Egyesület meghívott előadója. 1993-tól a Csuvas Nemzeti Akadémia tagja.

A rendszerváltáskor – a különböző buddhista kisközösségek megjelenésekor – az Árja Tantra Mandala (röviden: ÁTAMA) közösség egyik tagja, a budapesti Török Pál utcai művelődési ház vezetőjeként megalapította az Őshagyomány Iskoláját, amely féléves előadássorozatokat szervezett. Itt tanított sokáig Pap Gábor, aki egyben az „iskola” folyóiratának állandó publikálója volt.

1998-tól előadott a Hintalan László és Molnár V. József által létrehozott Örökség Népfőiskolán.

Pap Gábor szoros kapcsolatot ápol az egyesek által szektaként jellemzett Mintaként Alkalmazott Gondviselés (MAG) mozgalommal. A hozzájuk kötődő ökofarmon, a Gomba melletti Magfalván több előadást is tartott.

Nézetei és munkássága

Pap Gábor gondolatvilágának szerves részét képezi az olyan romantikus magyar eredetmítoszokba vetett hit, mint a hun–szittya–sumér rokonság elmélete. Az elsősorban homofóniára alapozott áltudományos nyelvészkedés és az asztrológia művelője, jellemző rá a Szent Korona furcsa, okkultista tisztelete. Kedveli a magyar népművészetet. Megnyilvánulásaiban e gondolatiság köszön vissza. Például magyar népmesékbe, népművészeti tárgyakba, vagy éppen Csontváry Kosztka Tivadar képeibe lát bele rejtett asztrológiai jelentéstartalmat. Vélekedése szerint a Szent Korona korábban sámánfejdísz volt, amit a keresztények eltorzítottak, továbbá a régi magyar reformátusok valójában manicheisták voltak, mivel szerinte erre utalnak egyes református templomok kazettás mennyezetein található rejtett szimbólumok. Farkas Attila Márton véleménye szerint igen sajátos "nemzeti ezotéria" képviselője.

Kutatásait a szkíta–hun–avar–magyar etnokulturális folytonosságot hirdető áltudományosHunok, törökök, kipcsakok – Maróth Miklóssal Nagy József beszélget elmélet művészettörténeti, vallástörténeti szempontból értéktelen vizsgálata jellemzi.Grandpierre Attila: Az Élő Világegyetem könyve. 17. o.

Az 1960-as években kezdett előadásokat tartani. Az 1970-es évek közepén találkozott Molnár V. Józseffel, aki akkoriban kezdte megalkotni áltudományos és ezoterikus elméleteit. Pap Gábor ösztönzésére születtek meg első terjedelmesebb publikációi (Művészet 1977/3., 1978/6.) Első előadását is ő szervezte neki a zebegényi Szőnyi István Szabadiskola táborában.Kiálts telyes torkal. Írások Pap Gábor 60. születésnapjára. 2000, 10. o.

Az 1970-es évek második felétől rendszeresen járt Szamosháton lévő Gyügyére, ahol az ottani református templomban tanulmányozta a fény járását, és a fény járásába belemagyarázta saját ezoterikus elméleteit. Ekkor kezdte el vizsgálni a Kárpát-medencében egyedülálló festett kazettás templomi mennyezeteket is, melyekbe magyar ősvallási, pogány elemeket látott bele.Pap Gábor: Az igazat mondd! Művelődéstörténeti írások. Két Hollós könyvkiadó, 2015, 79. o. Erről Az ég mennyezeti. Festett kazettás mennyezeteinkről című összefoglaló könyvében írt.

1982-ben Kiskunhalasra került, ahol könyvtárosként dolgozott. 1985-ben elbocsátották. Ott közreműködött a Halasi Téka előadássorozatban, majd a helyi Gózon István Művelődési Központban elindította a Csontváry Stúdiót, illetve Falvay Károllyal közösen a halasi kísérlet nevű pedagógiai programot, amely 1987-ben ért véget.Kiálts telyes torkal. Írások Pap Gábor 60. születésnapjára. 2000, 30. o.

Pap Gábor egy olyan művészeti csoportosulásnak megalapozója és irányítója, melynek tagjai az 1960-as években a „művészet zsákutcáit” érző alkotók, akik keresték a kifejezés új lehetőségeit. Ez a csoportosulás hozzájárult a népművészet és a „magyar ősműveltség” talaján alapuló zománcozó művészeti ág kialakulásához. 1975-ben indult Kecskeméten a Zománcművészeti Alkotótelep, 1984-ben pedig a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely, melynek 1989-től művészettörténész főmunkatársa.Kiálts telyes torkal. Írások Pap Gábor 60. születésnapjára. 2000, 65. o.

A népmesék tanulmányozása révén jutott el a bábszínház műfajáig, mely szerinte az egyik legalkalmasabb műfaj a magyar népmesék vizuális megjelenítéséhez. A Vojtina bábegyüttes mutatta be Szépen zengő pelikánmadár című magyar népmese bábjátékra átdolgozott művét 1987-ben.Kiálts telyes torkal. Írások Pap Gábor 60. születésnapjára. 2000, 94. o.

Őt kérte fel Kassai Lajos, hogy dolgozza ki a lovasíjász fokozatok jelrendszerének elméleti alapjait.Kassai Lajos: Lovasíjászat. Dee-Sign Kiadó, Budapest, 2003, 92. o.

Pap Gábor a „kitalált középkorról” szóló konteó híve és hirdetője.Az idő nem múlik, avagy a politikai okkultizmus térnyerése – NemGogol Blog, 2016. június 1. Szerinte a kora középkor nem létezett, és minden erre a korszakra datált esemény máskor történt meg, vagy egyáltalán nem, az ekkori személyek pedig úgyszintén máskor éltek, vagy kitalált alakok. A Rubicon folyóirat 2003/5-ös száma részletesen foglalkozott az elmélettel, melyben történész, jogász, csillagász és régész szerzők cáfolták a teóriát.Kitalált középkor: mi nem stimmel? Fodor István régészprofesszor szintén cáfolta a „kitalált középkor” elméletét.Régészek a kitalált középkor ellen

A „szerves műveltség” A „természetes társadalom” és a „szerves műveltség” mint szlogenek már az 1980-as évek közepén feltűntek a Falvay Károllyal közösen elindított „halasi kísérletben”, majd később, az 1990-es évek második felétől a keszthelyi Japán-Magyar Életfa Iskola pedagógiai programjában, ahol 1997-től tanított. Ezen kívül három főiskolán és egyetemen tanította egyidejűleg a „szerves műveltséget”. Közben pedig működött a Hintalan László és Molnár V. József által indított Örökség Népfőiskola, melynek folytatása a Magyar Hagyomány Műhelye lett.

A Szent Koronáról alkotott áltudományos elméletei A Szent Korona 1978-as hazaérkezése után Pap Gábor vezetésével a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelepen a Korona zománcképeit vizsgálták (többek között Csathó Pál grafikusművésszel). Szvetnik Joachim és Turi Endre dokumentációi erről a Zománc 1978. évi számában jelent meg.Zománc 1978. 60-63. o. 1979-ben a kutatásba bevonta Beöthy Mihály és Ferencz Csaba mérnököket és Ferencziné Árkos Ilona matematikust.

A mérnökcsoporttól elválva, szintén Pap Gábor kezdeményezésére aranyművesekből álló kutatócsoportot szerveztek a Szent Korona ötvösművészeti szempontú vizsgálatára. Köpeczi Béla kulturális miniszternek írtak kérelmet ez ügyben, majd 1983-ban megkapták az engedélyt a Szent Korona közvetlen vizsgálatára. Így még ebben az évben két alkalommal közelről is tanulmányozhatták a Szent Koronát.Pap Gábor: Angyali korona, Szent csillag. A magyar Szent Korona. Budapest, 2013. 15-22. o. A kutatócsoport tagjai: Lantos Béla (ő feladata volt a hátsó három kép „megvizsgálása”), Poór Magdolna, Csomor Lajos, Ludvig Rezső, Kocsi Márta népi iparművész, vezetője pedig Pap Gábor. Pap áltudományos, ezoterikus vizsgálati modelleket követve látókat kért fel a korona eredeti kinézetének rekonstrukciójára, illetve radiesztétákkal ingáztatta ki a korona „energiamezőit”.

Lovag Zsuzsa a múzeum képviselőjeként vett részt a vizsgálaton és tartotta az ötvösöknek a koronát. Az ő visszaemlékezése szerint már a helyszínen nyilvánvaló volt, hogy az ötvösök határozott prekoncepciókkal érkeztek, vagyis nem a tények megismerése mozgatta őket, hanem az előzetes prekoncepciójukhoz igyekeztek torzítani a tényeket. Az ötvösök 1981 tavaszán részt vettek Pap Gábor előzetes szemináriumán, és a Pap Gábor sugallta kérdéseket „feltették” a koronának, majd állításuk szerint a korona az általuk használt ingán keresztül „megválaszolta” a kérdéseket. A valóságban feltehetőleg a saját kezükkel mozgatták az ingát. A vizsgálattal Pap áltudományos teóriáit próbálták igazolni. A kutatócsoport az „eredményeikről” részletes beszámolót adott a vizsgálatokat engedélyező Koronabizottságnak, majd azokat az alábbi fórumokon publikálták: Fizikai Szemle 1984. 1. sz., Művészet folyóirat 1984. 6. sz., Életünk 1985. 8. sz. Összefoglaló tanulmányuk a Kecskeméti Zománcművészeti Alkotótelep 1985. évi katalógusában jelent meg.Zománc 85. 37-40.; 93-130. o. Az MTA Művészettörténeti Bizottsága azonban már 1984-ben egyértelművé tette, hogy az ötvösök kutatásai módszerei és eredményei tudománytalanok.

Pap Gábor a Szent Koronáról azóta több előadássorozatot tartott, elméleteit az Angyali korona, Szent csillag. A magyar Szent Korona című művében foglalta össze. Pap Gábor nevéhez fűződik az első ún. Szent Korona szertartás megszervezése. E rituálé a szervezők szándékai szerint – király hiányában – a nemzet koronázását jelképezi.