Szécsi Ferenc, Schiller (Herkulesfürdő, 1913. július 11. – Budapest, 1974. március 1.)Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 326//1974. folyószáma alatt. magyar színész, rendező, érdemes művész.
Pályafutása
Schiller (Szécsi) Ferenc színész és Bártfai Ilona fia. Gyerekszínészként kezdte pályáját, Szécsi Ferkó néven már hároméves korától. A budapesti Zrínyi Gimnáziumban tette le az érettségi vizsgát. 1938-ban szerzett oklevelet a Színművészeti Akadémián, majd 1938–39-ben a Belvárosi Színházban játszott. 1939-ben néhány hónapig Kassán szerepelt, majd 1939–40-ben Erdélyi Mihálynál lépett színpadra. 1941-ben házasságot között Ferenczy Saroltával. 1941 és 1944 között Kolozsváron játszott, majd 1944–45-ben megszervezte a marosvásárhelyi magyar társulatot. 1946–48-ban a budapesti Vígoperában volt főrendező, 1948 és 1957 között pedig rendezőként dolgozott a Magyar Rádiónál, később ugyanitt osztályvezető volt, 1954-től pedig a stúdió osztály vezetője. 1957-ben ő rendezte a televízió első stúdiójátékát (Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél). 1957–59-ben több egészségügyi ismeretterjesztő filmet is rendezett. 1959 és 1964 között az Állami Déryné, 1964–65-ben a Fővárosi Operett-, 1965 és 1973 újból az Állami Déryné Színházban volt rendező, közben 1964-ben az Irodalmi Színpadon is rendezett. 1950-től 1953-ig a Színház- és Filmművészeti Főiskola beszédművészet tanára volt. Többnyire jellem- és bonvivánszerepekben láthatta a közönség. Gyógyíthatatlan betegsége miatt önkezével vetett véget életének.
Fontosabb színházi szerepei
Csaba királyfi (Harsányi K.: Ellák) Mátyás (Szentjóbi Szabó László: Mátyás király, vagy A nép szeretete jámbor fejedelmek jutalma) Móka (Tamási Áron: Énekes madár) Ottó (Katona József: Bánk bán) Osrick (William Shakespeare: Hamlet)
Fontosabb rendezései Molière: Tartuffe; Szophoklész: Elektra; Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde; Heltai Jenő: A néma levente; Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig; Móricz Zsigmond: Rokonok; Illyés Gyula: Fáklyaláng; Németh László: Villámfénynél; Kleist: Az eltört korsó; Shakespeare: A makrancos hölgy; Shakespeare: Vízkereszt vagy amit akartok; Kodály Zoltán: Háry János; Madách: Az ember tragédiája; García Lorca: Bernarda Alba háza; John Osborne: Dühöngő ifjúság; Gyurkó László: Szerelmem, Elektra; Zerkovitz Béla: Csókos asszony; Huszka Jenő: Lili bárónő.
Magyar Rádió
Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) Rádiódaljáték 2 részben. Történik: 1780-ban. Színhely: a Debreceni Református Kollégium. Szereplők: Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, női főszerepben: Petress Zsuzsa, további szereplők: Mezey Mária, Tompa Sándor, Sinkovits Imre, Zenthe Ferenc, Bende Zsolt, Horváth Tivadar, Kovács Károly, Kőváry Gyula, Hadics László, Gózon Gyula, Csákányi László, Dénes György és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc. A Magyar Rádió (64 tagú) Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus 40 tagú férfikara.
Filmszerepei Elnémult harangok (1916) – A kurátor unokája A gyanú (1917) – Irén kisfia A Nagy Úr (1917, rövid játékfilm) – a lány öccse A tűz (1917) – Mari kisfia kétéves korában Egy krajcár története (1917) Három hét (1917) – Vjera kisfia Koldusgróf (1917) – a kis gróf A kétlelkű asszony (1918) – Oláh Palika Jön az öcsém (1919, rövid játékfilm) – gyerek Tilos a csók (1919) – gyerek Gyermekszív (1920) – Humphrey Lengyelvér I-II. (1920) – kis Janek Névtelen vár I-II. (1920) A megfagyott gyermek (1921) – Lacika A shimmy király (1921, szkeccs) A kis lord (1922, szkeccs) – Cedrik A szív rejtelmei / Kitty virágai c. epizód (1922) – Jimmy Meseország (1922) Szent Péter esernyője (1922) A három árva (1923) – Gida Egri csillagok (1923) Kolumbusz Kristóf (1923) – Diego Leánybecsület (1923) – Gyuri A Pál utcai fiúk (1924) – Geréb Az őrszem (1924) Tokaji rapszódia (1937) – Miklós barátja Az örök titok (1938) – Grisable csendőrhadnagy, Jeanette udvarlója Tiszavirág (1938, magyar-német) – halász Zúgnak a szirénák (1938) Bercsényi huszárok (1939) – Kolos, huszár Mindenki mást szeret (1940) – segédrendező András (1941) – Viheczky, hivatalsegéd Gyurkovics fiúk (1941) – Kovács hadnagy Alkalom (1942) Csalódás (1943) Szováthy Éva (1943) Sárga kaszinó (1943) Zöldár (1965) – Csiky, tanár
Szinkronszerepei Tűz a Marica partján (1952) (magyar változat, 1953)
Diszkográfia
Kemény Egon – Ignácz Rózsa – Soós László – Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai daljáték, CD dupla-album. Breaston & Lynch Média, 2019.
Jegyzetek
Források
Magyar színházművészeti lexikon Hangosfilm.hu
További információk
Két szinészgyerek vakációja az Állatkertben (Szécsi Ferkó és Halmai Imre) Színházi Élet 1921/32. szám
Kategória:Magyar színészek Kategória:Magyar színházrendezők Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok Kategória:1913-ban született személyek Kategória:1974-ben elhunyt személyek Kategória:Öngyilkos színészek, színésznők Kategória:Herkulesfürdőiek Kategória:Magyar gyerekszínészek Kategória:Magyar rádiósok, televíziósok Kategória:Magyar beszédtanárok Kategória:Magyar némafilmszínészek Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek