A Leber-féle veleszületett vakság vagy Leber-féle amaurózis (LCA) egy ritka örökletes szembetegség, amely születéskor vagy az élet első néhány hónapjában jelenik meg. 40 000 személyből 1 beteg. 2008-ban sikerült sikeresen kezelni a betegséget génterápiával.

A betegséget először Theodor Leber írta le,Leber T (1869). "Über Retinitis pigmentosa und angeborene Amaurose". Archiv für Ophthalmologie. 15 (3): 1–25. doi:10.1007/BF02721213. 1869-ben, a retinitis pigmentosa egyik változataként. Nem tévesztendő össze a Leber-féle örökletes optikai neuropátiával, melyet szintén Theodor Leber fedezett fel.

100 000 ember közül 2-3 szenved Leber-féle veleszületett vakságban, amiből a betegek számára világszerte 180 000-nek adódik. A betegség a gyermekkori vakság gyakori oka; a vak gyerekek iskoláiban a tanulók 20%-a ettől a betegségtől vesztette el látását.

Jelei és tünetei A veleszületett kifejezés olyan vakságra vonatkozik, amely születéstől fogva jelen van (nem szerzett), a vakság pedig látáscsökkenésre.Weleber RG, Francis PJ, Trzupek KM, Beattie C. "Leber Congenital Amaurosis.". GeneReviews. PMID 20301475

A betegség gyakran társul szemtekerezgéssel, lassú vagy hiányzó pupillareakciókkal, súlyos látásromlással vagy vaksággal. Előfordul kancsalság (habár kisbabáknál ez élettani is lehet), fényérzékenység, a szem nyomogatása és dörzsölgetése (Franceschetti-féle okulodigitális jel). A beteg gyerekek állandó látászavart tapasztalnak, és kevésbé reagálnak a látott objektumokra. A látásélesség erősen csökkent, a betegek látásélessége jellemzően 20/400 és 20/200 közötti. A betegek egyharmada még a fényérzékenységet is elveszti.

A pupillák nem biztos, hogy normálisan reagálnak a fényre. Néhány beteg szeme ködös, ez szürke hályogot jelent. Előfordul szabálytalan alakú szaruhártya, keratokónusz miatt. A retina tipikusan normálisan néz ki, különösen gyerekeknél és fiataloknál; később ott is megjelenhetnek rendellenességek.

A betegség a látászavaron kívül további problémákat nem okoz.

Genetika Ez a rendellenesség megakadályozza a fotoreceptor sejtek egészséges fejlődését. Az OMIM jelenleg az LCA 28 fajtáját ismeri. Ezek közül három autoszomális domináns öröklődésű: IMPDH1, OTX2, és CRX. Ez azt jelenti, hogy egy beteg allél már elég a betegség kifejlődéséhez. A többi gén esetén a beteg allél autoszomális recesszív, ami azt jelenti, hogy a betegség akkor jelentkezik, ha a gyerek mindkét szülőtől beteg allélt örökölt; így egészségesek is lehetnek tünetmentes hordozók.

TípusOMIMGénLokuszLCA1GUCY2D17p13.1LCA2RPE651p31.3-p31.2LCA3SPATA714q31.3LCA4AIPL117p13.2LCA5LCA56q14.1LCA6RPGRIP114q11.2LCA7CRX19q13.3LCA8CRB11q31-q32.1LCA9NMNAT11p36.22LCA10CEP29012q21.32LCA11IMPDH17q32.1LCA12RD37q32.1LCA13RDH121q32.3LCA14LRAT14q24.1LCA15TULP14q31LCA16KCNJ132q37LCA17GDF68q22LCA18PRPH26p21

A betegséggel kapcsolatban álló gének mindegyikének a szem fejlődéséhez van valami köze: OTX2 a retina fejlődéséhez kapcsolódik; CRB1, CRX, GDF6 és PRPH2 a retina fényérzékeny sejtjeihez; AIPL1 és GUCY2D a fényjelek elektromos kódolásához; ALMS1, CCT2, CEP290, CLUAP1, IFT140, IQCB1, LCA5, MYOA7, RD3, RPGRIP1, SPATA7 és TULP1 a fényérzékeny sejtek csillóihoz; LRAT, RDH12 és RPE65 a látóciklusban a retina újratöltéséhez; IMPDH1 a guanin szintéziséhez (a retina újratöltéséhez szükséges); CABP4, CNGA3 és KCNJ13 a fotoreceptorok fényre adott válaszához.

Mindezeknek a géneknek az adott feladat ellátására az egészségesnél kevésbé vagy egyáltalán nem alkalmas változatai zavart okoznak az adott funkcióban, így súlyos látásvesztést okoznak. A DTHD1 és az NMNAT1 bizonyos változatai szintén Leber-féle veleszületett vakságot okoznak, azonban ezeknek a géneknek a szerepe még nem tisztázott a látásban.

A leggyakoribb típusok a CEP290 és GUCYD génekhez kapcsolódnak, amelyek egyenként az esetek 20-20%-áért felelősek. További gyakori típusok a CRB1 (10%), RPE65 (10%), AIPL1 (8%), RDH12 (5%), RPGRIP1 (5%). Az esetek 25%-át még ismeretlen gének alléljai okozzák.

Vizsgálata A genetikai és a kapcsolódó vizsgálatok jelenleg a Centogene AG-ban (Rostock, Németország), az Iowai Egyetemen, a Marcia Carver Nonprofit Genetic Testing Laboratoryban (Iowa, Egyesült Államok), a GENESIS Center for Medical Geneticsben (Poznan, Lengyelország), a Baylor College of Medicine Miraca Genetics Laboratoriesban (Houston, Egyesült Államok), az Asper Biotech-ben (Aston, Észtország), a CGC Geneticsben (Porto, Portugália), a CEN4GEN Institute for Genomics and Molecular Diagnosticsban (Edmonton, Kanada) és a Reference Laboratory Geneticsben (Barcelona, Spanyolország) folyik.

Klinikailag is diagnosztizálható, látásvesztés, a pupillák abnormális fényre adott reakciója és elektroretinográfiával, ami a retina fényre adott elektromos válaszát méri.

Kezelése Az LCA2-es betegeket már sikeresen kezelték génterápiával. Három korai klinikai vizsgálatot tettek közzé 2008-ban a látás visszaállítására, és mindhárom esetben mellékhatások nélkül visszakapták a funkcionális látásukat. Ezeknél a kezeléseknél adeno-asszociált vírusokat használtak, amelyek számos új génterápiás megoldást nyújtanak. Mindhárom beteg bizonyos mértékig visszanyerte látását. E vizsgálatokon felbuzdulva a génterápia további lehetőségeit keresik. 2017 december 17-én az Amerikai Egyesült Államokban klinikai használatra engedélyezték a génterápiát.

Akik nem profitálhatnak a génterápiából, azokat nem tudják meggyógyítani. Nekik marad a szokásos eszközkészlet (mint szemüvegek, nagyítók, képernyőolvasók, beszélő eszközök, fehér bot, segítő állatok), ami magában foglalja a gyógypedagógiai nevelést is.

Popkultúrában A Dr. Csont Összezárva (6. évad, 16. rész) című részében kiderül, Dr. Jack Hodgins és terhes felesége, Angela Montenegro is tünetmentes hordozók, és így 25% esély van rá, hogy a baba vak lesz. A Vészhelyzet című sorozat Abby újra köztünk (14. évad, 12. rész) című részében Dr. Abby Lockhart Leber-féle veleszületett vaksággal diagnosztizált egy fiatal lányt. A 4 éves Gavin, aki LCA-ban szenved, egy YouTube-videóban tette híressé a betegséget 2013-ban, amikor először használt fehér botot. A The King of Dramas koreai drámában Anthony Kimet Leber-féle veleszületett vaksággal diagnosztizálják, amitől az ő anyja is megvakult. Hírességek Akbar Khan, indiai zenész és fogyatékosügyi aktivista Alexandre Lloveras, francia parakerékpáros, aki 2020-ban képviselte Franciaországot a paralimpián Jason Dunkerley, kanadai atléta, paralimpikon Kelvin Tan, szingapúri Mandopop énekes Kim Umback, kanadai síelő Kody Keplinger, amerikai író Letticia Martinez, amerikai úszó, paralimpikon, rekordok felállítója rövid és hosszú távon Scott Douglas MacIntyre, amerikai zongorista, énekes, dalszerző

Jegyzetek

Források

Fordítás

Kategória:Látászavarok és szembetegségek