Hőhídnak nevezzük a határolószerkezet minden olyan helyét, ahol többdimenziós hőáramlás és hőmérséklet-eloszlás alakul ki. Hőhídmentes szerkezet nincs, de hatásait enyhíteni lehet (és kell is).
A hőhidak (más néven energiaelnyelő lyukak) előfordulása a magas hővezetésű fűtött és fűtetlen helyekre jellemző. A fűtési energiánk egy része ezeken a hőhidakon keresztül szökik el, vagyis fűtésszámlánkban többletköltséget okoz. Nagy zavarokat jelent az épületre nézve, formáját tekintve lehet pont, vonal, vagy foltszerű.
Kialakulásának lehetséges okai
Geometriai: Előfordulása akkor valószínű, amikor a hőt felvevő felület kisebb, mint a hőt leadó felület, ezért foltszerűen a falak sarkaira jellemző. Ezeken az éleken sokkal több meleg szökik ki, mint a falak többi pontján így alacsonyabb hőmérséklet is jellemző ezekre a pontokra. Szerkezeti: Előfordulásának oka a rossz anyagfelhasználáson alapul, mivel magasabb hővezetésű építőanyaggal szakítják meg az alacsonyabb hővezetésű helyeket. Formája pont, vagy vonalszerű. Szakszerűtlen kivitelezésből adódó: Előfordulására sok példát lehetne megemlíteni, de lényegében akkor jellemző, ha nincs lezárva a hőszigetelés, vagy lyukak találhatóak a felületen. Ha már hőszigetelt, de a falfelülete így is hőhidas, valószínű a kivitelezés szakszerűtlen volt, nem csúsztatták össze megfelelően a szigetelőlapokat. Sok kivitelezésre jellemző, hogy ilyenkor ragasztóval kitöltik az illesztéseket, miközben így még egy hővezetőbb felületet képeznek! Anyagváltás (például vasbeton pillér, koszorú) felületi hőmérséklet egyenlőtlen eloszlása (például árnyékolás, bútorok miatt) ezek kombinációja (például ablakok)
Hőveszteség a hőhidakon keresztül
A hőhidak leggyakrabban vonalmentiek, ekkor a hőveszteséget a vonalmenti hőátbocsátási tényező segítségével (kl) számítjuk ki:
Q=lkl(ti-te)
ahol:
l a vonal hossza ti a belső, te a külső hőmérséklet
Következményei a hőhidak megnövelik a fűtési energiafogyasztást, ezzel egyenes arányban a fűtésszámlát is. Csökkentik a komfortérzetet, mivel a lakásban több hideg pont is kialakul. Mivel a hőhidak hőmérséklete alacsonyabb a környező határoló szerkezetekénél, az átáramló pára itt gyakran lecsapódik, és vizesedést okoz. A nedves szerkezet hőszigetelő képessége tovább romlik, hosszabb távon állagromlás veszélye is fennáll. A vizes szerkezet kedvez a penészgombák megtelepedésének is, ami betegségek, pl. asztma vagy allergia kialakulását idézheti elő a lakóknál. A hőhidakat sokszor már csak a penészedés után fedezzük fel.
Nagyobb energiaveszteség, megnövekedett fűtési költség Esetleges páralecsapódás, vizesedés, és az ebből származó hatások: Épületszerkezet állagromlása Penészgombák megtelepedése, egészségügyi hatások Hőhidak hatásának csökkentése A tervezés során, egyszerű geometria, illetve minél kevésbé tagolt homlokzat alkalmazásával. A vasbeton elemek elé helyezett kiegészítő hőszigeteléssel. Hőhídmegszakító elemek alkalmazásával (erkélylemezek és attikafalak esetén)
Források
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Építőipar