Az alábbi cikk az egyes államok haditengerészetei által szolgálatba állított, félbehagyott, vagy tervezett csatahajókat és csatacirkálókat tartalmazza országok szerinti bontásban.
Argentína Rivadavia osztály - csatahajó
ARA Rivadavia
ARA Moreno
A Rivadavia osztály két egysége, az ARA Rivadavia és az ARA Moreno a Brazília által Nagy-Britanniában megépíttetett két Minas Gerais osztályú dreadnoughtra adott válaszként az Egyesült Államokban készült. Vegyesen mutatták az amerikai (rácsos árboc) és a brit csatahajók (átlósan elhelyezett lövegtornyok) jellegzetességeit. Építésük 1910-ben kezdődött, 1914-1915-ben álltak szolgálatba. 1924-1926 között mindkettőt felújították, hajógépeiket olajtüzelésűre cserélték. Az ARA Moreno 1956-ban, testvérhajója 1957 került selejtezésre.
Technikai adataik: vízkiszorítás: 27 940 t/ 30 600 t, hossz: 181.3 m, szélesség: 30 m, merülés: 8.5 m. Sebesség: 22.5 csomó. Páncélzat: öv: 280 - 102 mm, fedélzet: 76 mm + 38 mm, lövegtornyok: 305 - 229 mm, lövegtornyok barbettái: 305 mm, kazamaták: 152 mm, parancsnoki harcálláspont: 305 mm. Fegyverzet: 12 x 305 mm L/50 ágyú hat kétlöveges toronyban, 12 x 152 mm L/50 ágyú, 16 x 102 mm L/50 ágyú, két db 533 mm torpedóvetőcső. Legénység: 1130 fő.http://www.navypedia.org/ships/argentina/arg_bb_rivadavia.htmTony Gibbons (szerk.): Hajók enciklopédiája 337. o. Alexandra Kiadó Pécs
Ausztrália
Indefatigable osztály - csatacirkáló
HMAS Australia
A Brit Birodalmon belül 1901-ben megalakult, belső önkormányzattal rendelkező domínium, Ausztrália kormánya, Új-Zélandhoz hasonlóan a Németországgal flottaépítési versenyben álló anyaország és a Royal Navy támogatásaként egy Indefatigable osztályú csatacirkáló építésének finanszírozása mellett döntött. Míg azonban az HMS New Zealand brit tulajdonba került, addig az HMAS Australia-t az újonnan megalakult Royal Australian Navy (Királyi Ausztrál Haditengerészet) állította szolgálatba, mint Őfelsége Ausztrál Hajóját (His Majesty's Australian Ship - HMAS). A hajót 1909-ben rendelték meg, építése 1910-ben vette kezdetét Clydebank-i John Brown gyárban, 1911-ben bocsátották vízre, s 1913-ban állt szolgálatba. Az első világháború kitörése után előbb Német Szamoa és a Német Új-Guinea megszállására induló csapatok kísérésében vett részt, majd az SMS Scharnhorst és SMS Gneisenau páncélos cirkálókat üldözte, sikertelenül. 1916. április 22-én összeütközött az HMS New Zealand-del, megsérült, ezért nem vehetett részt a jütlandi csatában. 1924-ben miután leselejtezték, elsüllyesztették.
Technikai adatok: vízkiszorítás: 18 500 t/22 110 t, hossz: 179.8 m, szélesség: 24.4 m, merülés: 8.1 m. Sebesség: 25 csomó. Páncélzat: öv: 152 - 102 mm, lövegtorony: 178 - 76 mm, lövegtornyok barbettái: 178 - 51 mm, fedélzet: 89 - 19 mm, parancsnoki harcálláspont: 254 - 76 mm. Fegyverzet: 8 db 305 mm L/45 BL Mk X ágyú, lövedék tömege: 385.6 kg, 16 db - 102 mm L/50 BL Mk VII ágyú, 4 db 47 mm L/40 3pdr Hotchkiss Mk I ágyú, 3 db 450 mm torpedóvetőcső. Legénység: 800 fő.http://www.navypedia.org/ships/australia/aus_bb_australia.htmTony Gibbons (szerk.): Hajók enciklopédiája 298. o. Alexandra Kiadó Pécs
Brazília Minas Gerais osztály - csatahajó
Minas Gerais
Sao Paolo
A 20. század legelején a magát felemelkedő hatalomnak érző Brazília két dreadnought csatahajót rendelt meg brit gyáraktól. Elvárás volt, hogy a világ legnagyobb és legerősebb egységeit építsék meg a számukra. A terv azonnal haditengerészeti fegyverkezési versenyt robbantott ki Argentínával és Chilével, melyek két-két még hatalmasabb csatahajót rendeltek válaszul amerikai és brit gyártóktól. A Minas Gerais osztály egységei, a Minas Gerais és a Sao Paolo a technikai fejlődés következtében alig pár év alatt reménytelenül elavultak. Építésük 1907-ben kezdődött, szolgálatba 1910-ben álltak. A két világháború között többször felújították őket.
Technikai adatok: vízkiszorítás: 19 281 t/ 21 200 t. Hossz: 165.5 m, szélesség: 25.3 m, merülés: 8.5 m. Sebesség: 21 csomó. Páncélzat: öv: 229 - 102 mm, kazamaták: 229 mm, fedélzet: 51 - 38 mm, lövegtornyok: 229 - 203 mm, parancsnoki harcálláspont: 305 mm. Fegyverzet: 12 db 305 mm L/45 Armstrong L ágyú, lövedék tömege: 385.6 kg, 22 db 120 mm L/50 Armstrong CC ágyú, 18 db 47 mm L/50 3pdr Vickers ágyú. Legénység: 900 fő.http://www.navypedia.org/ships/brazil/br_bb_minas_gerais.htm
Chile Almirante Latorre osztály - csatahajó
Almirante Latorre
Almirante Cohrane (HMS Eagle brit repülőgép-hordozó)
Franciaország Courbet osztály - csatahajó FS Courbet
FS France
FS Jean Bart (FS Océan)
FS Paris
Bretagne osztály - csatahajó
FS Bretagne
FS Lorraine
FS Provence
Vasilefs Konstantinos (Βασιλεύς Κωνσταντίνος)
Normandie osztály - csatahajó Építésük az első világháború miatt félbemaradt, egyedül az FS Béarn került befejezésre, repülőgép-hordozóként.http://www.navypedia.org/ships/france/fr_bb_normandie.htm
FS Béarn
FS Flandre
FS Gascoigne
FS Languedoc
FS Normandie
Lyon osztály - csatahajó Építésük az első világháború kitörése miatt el sem kezdődhetett, csupán a terveik készültek el.
FS Lyon
FS Duquesne
FS Lille
FS Tourville
Dunkerque osztály - csatacirkáló
FS Dunkerque
FS Strasbourg
Richelieu osztály - csatahajó
FS Richelieu
FS Jean Bart
FS Clemenceau (nem épült meg)
Gascoigne osztály - csatahajó A hajó a Richelieu osztály erősen áttervezett változata volt, csak az egyik négyágyús 380 mm-es lövegtorony került előre, a másik hátul kapott helyet.http://www.navypedia.org/ships/france/fr_bb_gascoigne.htm
FS Gascoigne (nem épült meg)
Alsace osztály - csatahajó
Az Alsace osztály tervezett négy hatalmas csatahajója a Richelieu osztály megnövelt változata lett volna, három darab négyágyús 380 mm-es lövegtoronnyal, kettő elől, szupertűzelő elrendezésben, egy pedig hátul kapott helyet. 1941-től tervezett építésük a második világháború kitörése, majd Franciaország veresége következtében el sem kezdődött.http://www.liquisearch.com/alsace_class_battleship/backgroundhttp://www.liquisearch.com/alsace_class_battleship
FS Alsace
FS Normandie
FS Flandre
FS Bourgogne
Görögország Salamis - csatahajó
Salamis (Σαλαμίς)
A Nagy-Britanniában a hagyományos ellenség, az Oszmán Birodalom megrendelésére épülő Reşadiye szuper-dreadnoughtra adott válaszként az athéni kormány szintén egy korszerű csatahajó szolgálatba állítása mellett döntött a görög Királyi Haditengerészet (Βασιλικόν Ναυτικόν) számára. Az ókori, Kr.e. 480-ban vívott szalamiszi csata tiszteletére elnevezett egységet a hamburgi Vulcan hajógyártól rendelték meg, építése 1913 júliusában vette kezdetét, vízre bocsátására 1914. november 11-én került sor. A 356 mm-es lövegeket, tornyaikat és a másodlagos fegyverzetet az amerikai Bethlehem Steel cégtől szándékoztak beszerezni. Törökország válaszul 1913 decemberében megvásárolta Brazíliától a Nagy-Britanniában épülő Rio de Janeiro csatahajót, s Sultân Osmân-ı Evvel néven tervezte szolgálatba állítani. Az első világháború kitörésekor Németországgal szemben bevezetett brit blokád ellehetetlenítette a hajó építését, emiatt az amerikaiak sem tudták leszállítani a megrendelt ágyúkat, inkább eladták őket az angoloknak, akik a négy Abercrombie osztályú monitorjukat szerelték fel velük. A félbehagyott hajótestet hosszú nemzetközi jogi huzavona után 1932-ben bontották szét.http://www.navypedia.org/ships/greece/gr_bb_salamis.htm
Technikai adatok: vízkiszorítás: 19 500 t/ 21 500 t, hossz: 173.7 m, szélesség: 24.7 m, merülés: 7.6 m. Sebesség: 23 csomó. Páncélzat: övpáncél: 250 -100 mm, a citadellát lezáró keresztválaszfalak: 180 mm, fedélzet: 75 - 40 mm, lövegtornyok homlokpáncélja: 250 mm, ezek barbettái: 250 mm, parancsnoki harcálláspont: 300 mm. Fegyverzet: 8 db 356 mm L/45 Bethlehem 14"/45 ágyú, lövedék tömege: 635 kg, 12 db 152 mm L/44 ágyú, 12 db 76 mm L/50 ágyú, 5 db 500 mm torpedóvetőcső.
Vasilefs Konstantinos - csatahajó
Vasilefs Konstantinos (Βασιλεύς Κωνσταντίνος)
Az oszmán flotta számára Nagy-Britanniában épülő két korszerű csatahajó, a Reşadiye és a Sultân Osmân-ı Evvel ellensúlyozására a Salamis dreadnought egyedül már elégtelennek tűnt, ezért Görögország megrendelt egy újabb csatahajót, a király, I. Konstantin tiszteletére elnevezett Vasilefs Konstantinos-t (Konstantin király). Az egység tulajdonképpen a francia Bretagne osztály negyedik, testvérhajóitól alig különböző tagja lett volna. Építése 1914. június 12-én kezdődött az A C de la Loire et Penhoët cég St-Nazaire-i hajógyárában, az első világháború kitörése miatt azonban már 1914 augusztusában félbemaradt, az elkészült részeket 1925 után szétbontották.http://www.navypedia.org/ships/greece/gr_bb_vasilefs_constantinos.htmhttp://www.navypedia.org/ships/france/fr_bb_bretagne.htm
Technikai adatok: vízkiszorítás: 23 230 t/ 25 000 t, hossz: 166 m, szélesség: 26.9 m, merülés: 9.8 m. Sebesség: 20 csomó. Páncélzat: övpáncél: 250 - 160 mm, fedélzet: 70 - 45 mm, fő lövegtornyok homlokpáncélja: 340 mm, barbettáik: 270 - 248 mm, kazamaták: 160 mm, parancsnoki harcálláspont: 300 -270 mm maximum. Fegyverzet: 10 db 340 mm L/45 M1912 ágyú öt kétlöveges páncéltoronyban, 22 db 139 mm L/55 M1910 ágyú, 12 db 76 mm L/51 Hotchkiss ágyú, 4 db 47 mm L/50 M1902 ágyú, 4 db 450 mm torpedóvetőcső, 30 db akna. Legénység: 1124 - 1133 fő.
Hollandia
Battleshipplan 1912 - csatahajó A holland kormánykörökben a 20. század elejétől egyre komolyabb aggodalmat keltett Japán és haditengerészetének erősödése. Különösen az 1904-1905-ös orosz-japán háború után tartottak attól, hogy a császárság esetleg szemet vethet Holland Kelet-Indiára. 1912-ben Királyi Bizottság került felállításra, hogy megvizsgálja a gyarmat hatékony védelme érdekében meghozandó intézkedéseket, ennek 1913-as jelentése kilenc dreadnought csatahajó megépítését javasolta. Mivel a feladatra a holland üzemek nem voltak alkalmasak, csak külföldi hajógyárak jöhettek számításba. Hét neves cég nyújtott be terveket a pályázatra, ezek közül a történészek szerint nagy valószínűséggel a német Friedrich Krupp Germaniawerft No. 806 számú munkáját választották volna ki. Pénzügyi megfontolásokból az egységek számát négyre voltak kénytelenek csökkenteni. 1914 nyarára került a holland parlament alsóháza (Tweede Kamer) elé a négy, esetleg öt dreadnought, könnyűcirkálók (a későbbi Java osztály) és egyéb egységek megépítését elrendelő Fleetlaw 1914, a csatahajóprojekt megvalósulását az első világháború kitörése azonban megakadályozta. A kortárs, potenciális ellenfélnek tekintett japán nehéz hadihajók közül a Fusō és az Ise osztályok két-két egységét mind páncélzat, mind fegyverzet tekintetében alulmúlták, a siker reményében legfeljebb a két Kawachi osztályú dreadnought-tal és a négy Kongō osztályú csatacirkálóval mérkőzhettek volna - ha egyáltalán megépülnek.http://www.netherlandsnavy.nl/battleshipplan_1912.html
Technikai adatok (Friedrich Krupp Germaniawerft, No. 806): vízkiszorítás: 24 605 t/26 851 t, hossz: 184 m, szélesség: 28 m, merülés: 9 m. Sebesség: 22 csomó. Páncélzat: övpáncél: 250 - 150 mm, a citadellát elölről és hátulról lezáró keresztválaszfalak: 200 mm, torpedófal: 40 mm, fedélzet: 50 mm, parancsnoki harcálláspont: 300 -200 mm, fő lövegtornyok barbettái: 300 - 100 mm, fő lövegtornyok homlokpáncélja: 300 mm. Fegyverzet: 8 db 356 mm L/50 ágyú négy kétlöveges, szupertüzelő elrendezésű toronyban, 16 db 150 mm ágyú, 12 db 75 mm ágyú. Legénység: 860 fő.
1047 dizájn - csatacirkáló