A mezei menta (Mentha arvensis) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjén belül az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása Gyakori növény. Útszéleken, árokpartokon, nedves réteken nő. Szinte egész Eurázsiában elterjedt. Magyarországon vadon terem.

Megjelenése 15-50 centiméter magas, évelő növény. Szára négyszögletes, levélcsúcsban végződik, néha elhajlik, vagy a földön hever. Levelei lándzsa, vagy tojásdad alakúak, szélükön enyhén fogazottak, keresztben átellenes állásúak. Virágai lilás-rózsaszínűek, gömb alakú álörvekbe rendeződnek a felső levélpárok levélhónaljában, de többnyire nem a hajtásvégeken. Az egész növény aromás illatú, és fehér, puha szőrös. Július és szeptember között virágzik, termései makkocskák, melyekből virágonként négy fejlődik.

Hatóanyagai Kevés mentolt tartalmaz, ezért a belőle készült teának a borsmentával ellentétben csak nagyon enyhe mentol íze van. A friss virágzó részeiből vízgőzdesztillációval illóolajat nyernek ki, melyből kristályosítással a mentol egy részét eltávolítják, így kapják a csökkentett mentoltartalmú mezei mentaolajat. A 0,1-1%-os illóolaj fő alkotórészei a mentol, menton és mentilacetát, valamint tartalmaz még flavonidokat és cserzőanyagokat is.

Gyógyhatásai Gyomor- és bélpanaszok kezelésére (görcsoldó, szélhajtó), valamint megfázás esetén inhalálásra, toroköblögetésre, fog- és szájüregi megbetegedések kezelésére használják. Antimikrobiális, gyulladáscsökkentő, helyi érzéstelenítő.

Előfordulása a gyógyszerkönyvben Csökkentett mentol tartalmú mezei mentaolaj. (Menthae arvensis aetheroleum partim mentholi privum [Ph. Hg.VIII. - 04/2002:1838 (2004)].

Jegyzetek

Források Mentha arvensis L. Plants of the World Online

Kategória:Menták Kategória:Európa növényvilága Kategória:Ázsia növényvilága Kategória:Gyógynövények Kategória:Évelők Kategória:1753-ban leírt növényfajok