Boros Béla (Pécs, 1903. december 21. – Pécs, 1992. szeptember 25.) orvos, szemész.
Családja
Szülei Boros Mihály MÁV-tisztviselő és Toma Terézia. Hatan voltak testvérek, köztük Boros István (1891–1980) politikus, biológus.
Iskolái
A pécsi cisztercita gimnáziumban érettségizett 1922-ben, a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen (1922–1923), a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen tanult (1923–1929), Pécsett általános orvosi oklevelet (1929), iskolaorvosi és egészségtanári szakképesítést (1933), a szemészeti kórtan tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1941), az orvostudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952).
Életútja
A szegedi nemzeti hadseregben szolgált (1922–1923), a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Szemészeti Klinika gyakornoka (1929– 1931), egyetemi tanársegéde (1931–1941), egyetemi adjunktusa (1944–1947) és magántanára (1941–1947), a szemészeti kórtan nyilvános rendkívüli (1947–1949), nyilvános rendes tanára és a Klinika igazgatója (1949–1951). A POTE Szemészeti Tanszék klinikaigazgató és tanszékvezető egyetemi tanára (1951–1973), az Általános Orvostudományi Kar dékánja (1954–1956). A Pécsi Tudományegyetem, ill. a POTE rektora (1949–1951 és 1966–1973). Az Országos Társadalombiztosítási Alap (OTBA) és a MÁV szemész szakorvosa.
Munkássága
Szemészeti élettannal, szemészeti patológiával foglalkozott, a szem allergiás elváltozásainak és a szemtuberkulózisnak nemzetközileg is ismert professzora. Magyarországon elsőként végzett izolált íriszkészítményeken élettani és farmakológiai vizsgálatokat. Jelentős eredményeket ért el a glaukóma elleni magyarországi megelőző és gyógyító tevékenység terén.
Elismerései A Magyar Szemorvos Társaság társelnöke (1948), elnöke (1952–1954), örökös tiszteletbeli tagja. Magyar Népköztársaság Arany Érdemérme (1950) Munka Érdemrend (arany, 1955, 1962, 1970) Braille-emlékérem (1959) Hirschler Ignác-emlékérem (1978) Schulek Vilmos-emlékérem (1983).
Főbb művei Fehér vérsejtek és tuberkulin. Adat a fehérvérsejtek biológiai reakcióihoz. – Vaccina keratitis és a reticulo-endothel rendszer. (Albich Emlékkönyv. Pécs, 1940) Chemotherápiás tapasztalatok a gümőkóros szembetegségek kezelésében a Gröer- féle pathergometria felhasználásával. (Gyógyászat, 1940) Az iris bicolor öröklődéséhez. (Orvosképzés, 1940) Allergiás szembetegségek. (Pécs, 1943) A táplálkozás szerepe a szembetegségek kór- és gyógytanában. (Bp., 1943) A szemtuberkulózis problémái. (Bp., 1943) Hogyan fejlődött ki az emberi szem? (Bp., 1953) Az átültetett szaruhártyalebeny acetylcholin tartalmának vizsgálata. Takáts Istvánnal. (Szemészet, 1956) Szemészet. Egy. tankönyv. Kettesy Aladárral, Kukán Ferenccel. Az üvegtest és a retina betegségei fejezetet Kahán Ágost írta. Egy. jegyz. (Bp., 1957; Egy. tankönyv. 1962; 2. kiad. 1967) Allergie und allergische Erkrankungen des Auges. 1–2. köt. Szerk. Rajka Ödön. Írta. Többekkel. (Bp., 1959) Tájékozódó vizsgálatok glaukómás betegek 17-ketosteroid ürítéséről. Valkó Évával. – Hydergin vizsgálata izolált íriszkészítményen. Takáts Istvánnal. (Szemészet, 1959) A szem histamintartalmának vizsgálata. A marhaszem összhistamintartalma. Ágoston Irénnel, Gróf Pállal. (MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1962) A Marfan-lencse extrakciójának szövődményes lehetősége. (Szemészet, 1963) A retinális és a látást érintő agyi vérkeringészavarok tünettanához és klinikumához. (Orvosi Hetilap, 1967) Szemészeti jegyzet. (Pécs, 1970; 2. kiad. 1974).
Források
Kozák Péter: Boros Béla Molnár Aurél: Négy orvos. B. B., Papp Jenő, Regős András, Nagy András. (Bp., 1953) Györffy István: Magyarországi szemorvosok életrajzi adattára. (Bp., 1987) Kovács Bálint: In memoriam B. B. (Szemészet, 1992) Benke József: Elődeink. (PTE Orvoskari Hírmondó, 2000).
Jegyzetek
Kategória:1903-ban született személyek Kategória:1992-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar szemészek Kategória:Magyar rektorok Kategória:Pécsi orvosok Kategória:Pécsi egyetemi, főiskolai oktatók