A giletinczi báró Ostrosith család egy mára már kihalt, horvát származású, evangélikus magyar főnemesi család.
Története A család régebbi eredetét a homály fedi, annyit lehet tudni, hogy az egykori Pozsega vármegye területén található Giletinc nevű faluról vették előnevüket, így valószínű, hogy erről a vidékről származhattak. I. Ferdinánd uralkodása alatt települt át egy testvérpár Magyarországra, név szerint Miklós és János. Ezzel ők a legkorábbi ismert családtagok. Miklós Ferdinánd király seregeinek egyik kapitánya volt, 1536-ban ő szabadította fel Makovica várát, 1542-ben pedig Pest ostrománál harcolt, ahol valószínűleg el is esett, mert 1544-ben már nem élt. Testvére, János, Trencsén vármegye főispánja volt 1549-ben. János egyik fia, András, 1597-ben az országos adópénzek kezelője, 1599-ben pedig mint az országgyűlés által kinevezett határigazgatási biztos szerepelt. 1606-ban, amikor a bécsi békét aláírta, bárói címet kapott. 1609-ben már a nyolcados törvényszék bírája volt. Egyik fia, István 1618 és 1638 között fellebbezési törvényszéki bíró, eközben az Ausztriában visszaszerzett javak biztosa is. 1630-ban III. Zsigmond lengyel királynál járt követségben, 1635-ben pedig főasztalnokmesterként említik. Felesége Thököly Anna volt, Thököly Sebestyén lánya és Thököly István húga. Három fiuk született, Miklós, Pál és Mátyás. Miklóst 1647-ben koronaőrré választották. Harcolt II. Rákóczi György ellen, és a fejedelemmel egyidőben, 1660-ban halt meg. Egyetlen leánya, Borbála, Bethlen Farkas kancellár neje lett. Mátyás, mivel belekeveredett a Wesselényi-összeesküvésbe, elvesztette javait, de kegyelmet kapott és 1681-ben országos főszámvevő lett. Csatában halt meg 1701-ben. A harmadik testvér, Pál, magas termetű férfi volt. Egyetlen leányával Erzsébettel a család kihalt.
Az ismert családfa
Források
Dukkon Ágnes: Ostrosith Mátyás koronaőr naplója, 1673–1675 Monok István 2012: Az Ostrosith-könyvtár Illaván. In: A művelt arisztokrata. Budapest-Eger, 201–208
Kategória:Magyar történelmi családok