Csillag Károly, 1888-ig Stern KárolyAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 274/1888. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1888. év 9. oldal 32. sor (Kishegyes, 1862. május 12. – Budapest, 1943. június 16.) ügyvéd, újságíró, költő, műfordító.
Élete
Stern Jakab kereskedő és Zilzer Mária fiaként született zsidó családban. Kilencéves korában elköltözött a szülői házból és a gimnáziumot Zomborban, Szabadkán és Szegeden végezte. Ezután a fővárosba került, ahol az egyévi önkéntességet leszolgálta és egyúttal 1881-től 1890-ig a Budapesti Tudományegyetem joghallgatója volt. Időközben Bácska több városában joggyakorlaton volt. 1890-ben jogi doktor lett. Ekkor Szabadkára hívták szerkesztőnek. 1890 és 1891 között a Szabadkai Hírlap szerkesztője volt, majd 1896-ig a Bácskai Naplót szerkesztette. Ezt követően a Bácskai Hírlap és a Bácsmegyei Napló szerkesztőjeként dolgozott. 1906-ig Szabadkán, 1914-ig Zsablyán, majd Újvidéken folytatott ügyvédi gyakorlatot. A délvidék 1918. évi megszállása után Borsod vármegyébe költözött. Először Miskolcon, utóbb Edelényben folytatta ügyvédi hivatását. 1929–1930-ban Bódvaszilason, 1930–1933-ban ismét Edelényben dolgozott. Ekkor Budapestre költözött és az Országos Ügyvéd Egyesület otthonának lakója lett. Halálát aggkori végelgyengülés okozta.
Humoros és szatirikus cikkei 1878-tól a Bácska című lapban (Korzócikkek), a Zombor és Vidékében (melynek állandó munkatársa volt), a szabadkai Szabadságban és a Szabadkai Hírlapban jelentek meg. Alkalmi költeményeit a vidéki színpadokon is szavalták; így a Csiky Gergely halálára írtat (Színészek Közlönyében). 1890 tavaszán megteremtette a Bolond Istók című hetilapban Verbőczi Aladár alakját.
A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik.
Családja Felesége Braun Flóra volt, Braun Jakab kereskedő és Schossberger Rozália lánya, akivel 1892. október 16-án Szabadkán kötött házasságot.
Gyermekei:
Csillag Imre (Szabadka, 1893 – Szabadka, 1898) Csillag Veronika (Szabadka, 1898 – ?). Férje Mathis Tibor László mérnök (1923–1925 között). Csillag Erzsébet (Szabadka, 1900 – ?) rendelőintézeti főorvos, elektroterápiás és laboratóriumi szakorvos. Férje Scheffer László főorvos, egyetemi magántanár Csillag Pál (Szabadka, 1904 – ?) kereskedelmi magántisztviselő. Felesége Lusztig Ibolya Irén.
Művei
Költemények. (Budapest, 1886) Verbőczi Aladár ügyvédjelölt különös jogesetei. I. kötet. Szabadka, 1891. (Jogászadomák) Sátán útja. Drámai Költemény. (Szabadka, 1898) A vörös május. Szociális színmű. (Szeged, 1906) Lillafüredi Werbőczy Barlang. (Edelény-Miskolc, 1931) Öröktüzek. Revíziós és irredenta költemények. (Edelény-Miskolc, 1933) Werbőczy Aladár a pécsi ügyvédkongresszuson (Budapest, 1938) Humoros tárcák
Fordításai
Költemények. Morrls Rosenfeld; Ford. Miskolc 1. kötet: 1925; 2. kötet: 1929
Jegyzetek
Források
További információk
Hadobás Pál: Edelény és környéke az irodalomban. Edelény, Művelődési Központ, Könyvtár és Múzeum, 2005. Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002.
Kategória:Magyar jogászok Kategória:Magyar újságírók Kategória:Magyar műfordítók Kategória:Magyar költők Kategória:1862-ben született személyek Kategória:1943-ban elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:A Kozma utcai izraelita temetőben eltemetett személyek