Az együttérzés más érző lény szenvedésére adott reakció, amely megértésen alapul és segítségnyújtásra sarkall.Compassion Merriam-Webster Dictionary (2011)Sherlyn Jimenez, see article on Compassion, The Encyclopedia of Positive Psychology, Volume I, Editor: Shane Lopez, Wiley-Blackwell,

Az együttérzés erőfeszítésre ösztönzi az embereket, hogy segítsenek mások fizikális, spirituális vagy érzelmi fájdalmán vagy sérülésén. Az együttérzést leginkább érzelmi oldalról szokás meghatározni, jóllehet ha olyan fogalmak mellé társítjuk mint tisztesség, igazság, vagy kölcsönös függés, akkor racionális értelmet is kaphat, amely igazságosságon alapul. Az együttérzés az empátiánál erőteljesebb, ugyanis más szenvedés elmulasztásának aktív vágyát jelenti.

Az együttérzés számos filozófiában minősül hatalmas erénynek és az összes nagy világvallás a legfőbb erények közé sorolja.

Elméletek Az együttérzés három nézőpontból is megközelíthető. az empatikus szorongás szinonimájaként, amelyben a szorongás érzése egy másik személy szenvedésével kapcsolatos. Az együttérzés ezen megközelítése arra alapoz, hogy az emberek érzései olykor a környezetükben lévő más emberek érzelmeit tükrözik. a szeretet vagy a bánat egy változata, amely nem számít külön érzelemnek. az evolúciós pszichológia szerint az együttérzés külön érzelmi állapotnak minősül, amely elkülönül a szorongástól, a bánattól és a szeretettől.

Egy más személlyel való azonosulás érzése az emberi lények alapvető jellemzője. Általánosan jelen van a világ minden táján és egészen csecsemőkortól tapasztalható, ahogy a csecsemő az első napjától kezdve tükrözi az anya arckifejezéseit és mozdulatait. Ez a folyamat rendkívül szorosan kapcsolódik az együttérzéshez, és a másokkal történő szimpatizálás átível az országok, a különböző kultúrák és nyelvek között is. A másokkal történő azonosulás ezen folyamatának lehetséges forrása lehet egy olyan egyetemes kategória, amit úgy nevezünk, hogy „lélek”. Az 1970-es évek vége felé egymástól egészen eltérő kultúrák és nemzetek fordultak a vallásos fundamentalizmus felé, amelyet rendszerint a „léleknek” tulajdonítottak. Az azonosulás érzetének másik módja az emberi állapotok és az ezzel kapcsolatos tapasztalatok minél alaposabb ismerete.

Egy meghatározás szerint a szenvedés a személy saját közelgő pusztulásának észlelését vagy az integritásának elvesztését jelenti, amely egészen addig tart, amíg a veszélyhelyzet el nem múlik, vagy a személy integritása helyre nem áll. A vonáselméletek szerint is a személyek egymástól eredendően különböznek, amelyből arra lehet következtetni, hogy az emberi szenvedés mindenkor személyes és unikális. A szenvedés lehet pszichológiai, társadalmi vagy fizikális trauma eredménye. Ugyanolyan gyakran fordul elő akut, mint krónikus formában. A szenvedés magányos jellemzője miatt alapvetően nehéz megtudni, hogy másvalaki szenved. Sokan magukról sem tudják, hogy szenvednek. Az együttérzés a másokkal való azonosuláson keresztül történik, az emberi viselkedés ismeretén, a szenvedés felismerésén, érzelmek átvitelén keresztül.

Pszichológia Egyre nagyobb figyelmet szentel az együttérzés kutatására a pozitív pszichológia és a társadalompszichológia. A 14. dalai láma szerint „az együttérzés szükségszerű, nem pedig luxus”, illetve „az emberi túlélés múlik rajta”. Az együttérzés az összekapcsolódás folyamata azáltal, hogy valaki mással azonosulunk. Ez az a folyamat fokozott motivációhoz vezethet, hogy mások szenvedését elmulasszuk.

A tudósok tanulmányozzák az együttérzés motivált szabályozását a nagyszabású krízisek kontextusában, mint például természeti katasztrófák és gyilkosságok. Sok kutatásban találták azt, hogy az emberek könnyebben éreznek együtt egyénekkel, mint tömegnyi áldozatokkal szemben (ez a „beazonosítható áldozat effektus”). Azt is megállapították, hogy az együttérzésnek ez az összezuhanása nagyban függ az érzelmek irányításának képességétől és az ehhez szükséges motivációtól.Cameron & Payne, 2011, JPSP Az emberek csak akkor mutatnak kevesebb együttérzést a tömegekkel szemben, ha a segítségnyújtás pénzügyi kiadással jár részükről, és csak akkor ha képesek ügyesen befolyásolni saját érzéseiket.Cameron, Harris, & Payne, in prep

Az együttérzésnek három feltétele van: az embernek éreznie kell, hogy az érzelmeit kiváltó probléma komoly, a problémát nem saját magának okozta, illetve el kell tudnia képzelni magát egy hasonló helyzetben.

Neuropszichológia Egy 2009-es fMRI-kísérlet során Mary Helen Immordino-Yang és a Brain and Creativity Institute (Agy és Kreativitás Intézet) egyik munkatársa az olyan erős együttérzéseket vizsgálta, amelyeket mások társadalmi vagy fizikális fájdalma okozott. Mindkét érzésnél azt várták, hogy változás következik be az insula, az anterior cinguláris réteg, a hipotalamusz és a középagy aktivitásában, de szintén találtak egy korábban még nem jellemzett aktivitás mintát az agykéregben, mindkét agyfélteke hátsó mediális felszínén, amely az agy alapüzemmód hálózatért felelős terület. A társadalmi fájdalom által keltett együttérzéskor ennek a területnek az interoceptív, a alsó/hátsó részén volt erős aktivitás, a fizikális fájdalom által keltett együttérzéskor fokozott aktivitást észleltek az exteroceptív, felső/elülső részen, ahol a társadalmi fájdalom keltette együttérzéskor kisebb volt az aktivitás. A társadalmi fájdalom okozta együttérzéskor az anterior insulában lévő aktivitás később volt maximális és hosszabb ideig tartott, mint a fizikális fájdalom esetében. A másokkal szemben érzett együttérzés hatással van a prefrontális kéregre, a felső frontális kéregre és a középagyra. Az együttérzés érzelmei és cselekedetei olyan területeket stimuláltak, amelyekről tudni lehet, hogy szabályozzák a homeosztázist, mint például az insula vagy a hipotalamusz.

Orvostudomány Az együttérzés az orvosok egyik legfontosabb tulajdonsága. Az együttérzés érzete hozza a vágyat, hogy tegyünk valamit egy szenvedő segítéséért. Mások segítségére lenni nem egyenlő az együttérzéssel, de arra lehet következtetni, hogy az együttérzés is azon érzésekhez hasonlít, amelyek feszültséget keltenek és motiválólag hatnak. Az orvosok legfontosabb kötelességnek tekintik, hogy a páciens érdekeit nézzék először, ne ártsanak neki, megfelelő ellátást biztosítsanak számára és a köztük elhangzottakat tartsák titokban. Az együttérzés ezekben a kötelességekben is jelen van a szenvedés felismerése és a kezelés által. Az együtt érző orvosok jól értik a betegség és a szenvedés hatásait az emberi viselkedésre.

Vallásos és spirituális nézetek Hinduizmus bélyegkép|balra|A jóga lényege a fizikális, mentális és spirituális megtisztulás, miközben a lélek és a tudat együtt érző állapotba kerül.Klaus K. Klostermaier (1989), A Survey of Hinduism: First Edition, State University of New York Press, , pp 362-367 A különböző ászanákat és mudrákat ötvözik meditációval és ön-reflekciós gyakorlatokkal, az együttérzés gyakorlása érdekében.Timothy McCall Yoga to Cultivate Compassion, Gratitude, and Joy – Part I Yoga Journal (2010); lásd még: Timothy McCall, Yoga as Medicine: The Yogic Prescription for Health and Healing, (Bantam Dell, 2007. augusztus)

A klasszikus hindu irodalmakban az együttérzésNancy Martin, Brill's Encyclopedia of Hinduism, Editor: Knut Jacobsen (2010), Volume II, Brill, , see Article on Grace and Compassion, pp 752-757 olyan erény, amelynek több fajtáját különböztetik meg, amelyeket külön szavakkal jellemeznek. A három legáltalánosabb fogalom a dajá (दया),dayA Sanskrit English Dictionary, Spoken Sanskrit, Germany (2011) a karuná (करुणा),karuNA szanszkrit-angol szótár, beszélt szanszkrit, német (2011) és anukampá (अनुकम्पा).AnukampA Sanskrit English Dictionary, Spoken Sanskrit, Germany (2011) A hinduizmusban használatos további kifejezések az együttérzéssel kapcsolatban: karunyá, ghrina, kripa és anukrosa.Compassion Apte English Sanskrit Dictionary, University of Koeln, Germany Ezek közül némelyeket szinonimaként használnak a hinduizmus különböző iskoláiban, illetve ezekkel helyettesítik egyaránt az együttérzés forrását, következményeit és természetét. A minden élőlény irányába érzett együttérzés, Gandhi és mások szerint is,M.K. Gandhi, Hindu Dharma, , Orient PaperbacksTripathi, A., & Mullet, E. (2010), Conceptualizations of forgiveness and forgivingness among Hindus, The International Journal for the Psychology of Religion, 20(4), pp 255-266 a hindu filozófia központi felfogása.

A dajá a Padma Purána szerint erényes vágy mások nehézségeinek és bánatának enyhítésére, bármekkora erőfeszítésre is legyen ehhez szükség.S. Parmeshwaranand, Encyclopaedic Dictionary of The Dharmasastra, , pp 369-370 A Matszja Purána alapján a dajá olyan érték, amely minden élőlényt (az embereket is) úgy tekint, mint saját, és akarja másik élőlény jólétét.Matsya Purana, 52.8 és 143.31 egészen 332 Az ilyen együttérzés, a Matszja Purána szerint, a boldogság elengedhetetlen kelléke. Ekadashi TattvamEkadashi Tattvam, Raghunandana Bhattacharya, Smriti, Calcutta/London (1816) magyarázatában a dajá jellemzője, hogy önmagának tekinti az idegent, a rokont, a barátot és az ellenséget is. Az együttérzés az az állapot, amikor a személy minden élőlényt sajátjaként él meg, ezáltal bárminemű szenvedést a sajátjaként azonosít. A minden élőlénnyel való együttérzés, beleértve az idegeneket és az ellenségeseket is, nemes erénynek tekintendő.Anandita Balslev and Dirk Evers (Editors), Compassion in the World's Religions: Envisioning Human Solidarity (Religionswissenschaft: Forschung und Wissenschaft), , LIT Verlag (2009), 4. fejezet, Compassion: Etymology, Rituals, Anecdotes from the Hindu Tradition A karuná azt jelenti, hogy valaki a saját tudatát más szolgálatába állítja. Az anukampá arra az érzelmi állapotra utal, amely a mások általi szenvedés és fájdalom megfigyeléséből és megértéséből fakad.Mohapatra & Mohapatra (1993), Hinduism: Analytical Study, South Asia Books, Rye, M. S., Pargament, K. I., Ali, M. A., Beck, G. L., Dorff, E. N., Hallisey, C., ... & Williams, J. G. (2000). Religious perspectives on forgiveness. Forgiveness: Theory, research, and practice, pp 17-40 A Mahábháratában, Indra Judhisthirát élteti, akinek az anukrosa jelzőt adja — amely azt jelenti, hogy minden érző lénnyel együtt érez.W. Doniger, The Hindus: An Alternative History, Oxford University Press, , page 270 Tulszidasz, indiai szent, reformer és költő a daját (együttérzés) szembeállítja az abhiman (arrogancia, mások megvetése) kifejezéssel, és azt állítja, hogy az előbbi dharmikus élet, az utóbbi pedig a bűn forrása. A dajá (együttérzés) nem egyezik a kripa (sajnálat) kifejezéssel a hinduizmusban, sem a szenvedő sajnálatával, ugyanis az lekezeléssel jár.Pujya Paramtattva Swami, Catholics and Hindus: The Practice of Compassion as a Contribution to Peace The Catholic Church in England and Wales, United Kingdom (June 2013), pp 1-3 Az együttérzés az ahimsza alapja, amely a hindu filozófiában fő erénynek számít.Aloysius Michael (1979), Radhakrishnan on Hindu Moral Life and Action, South Asia Books, , pp 67-68Lisa Kemmerer and Anthony Nocella (2011), Call to Compassion, Lantern Books New York, , pp 31-32

A hinduizmusban az együttérzés abszolút és relatív koncepcióként is szerepel. Kétfajta együttérzés van: azzal szemben, aki szenved annak ellenére, hogy semmi rosszat nem tett, és azzal szemben, aki elkövetett valami rosszat. Az abszolút együttérzés mindkettőre vonatkozik, a relatív együttérzés a kettő közötti különbségre alapoz. Az utóbbihoz tartoznak azok, akiket bűnösnek találnak olyan bűnökért, mint a gyilkosság. Az ilyen esetekben az együttérzés erényét ki kell egyensúlyozni az igazságosság erényével.