Sámuel ben Meir (), rövidítve Rasbam (), (Ramerupt, 1088 körülKecskeméti, i. m., 250. o. – 1158) középkori zsidó nyelvész.
Rameruptban lakott, és jeles toszafistaként működött, de döntvényei is fennmaradtak. Tórakommentárja mintaszerű, és nyoma sincs benne a haggadának: egyszerű, racionális, ragaszkodik a szavaknak természetes értelméhez. Sámuel nagy jártasságra és kritikai érzékre tett szert a bibliai irodalomban, és keresztény egzegétákkal folytatott eszmecserét, és rámutatott a Vulgata némely hibáját. Frazeologiai szempontból méltatta az egyes kifejezéseket, a szavaknak különböző vonatkozású és jelentésű használatát. Magyarázatában az összefüggő értelmet kidomborította, és összefoglalta a részleteket, akárcsak Jószéf Kara.
Jegyzetek
Források , I. köt., 250–251. o. Scheiber Sándor: A feliratoktól a felvilágosodásig – Kétezer év zsidó irodalma (Zsidó irodalomtörténeti olvasmányok), Múlt és Jövő Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997, , 215–216. o.
Kapcsolódó szócikkek Középkori zsidó irodalom
Kategória:Középkori zsidó költők, írók Kategória:Az 1080-as években született személyek Kategória:1158-ban elhunyt személyek