bélyegkép|270px| Bécsi magyar népszínműtársulat vezető alakjai: Krasznay Mihály, Szentgyörgyi István, Mátrai Betegh Béla, Gyenes László és Szombathelyi Béla, akiket Erzsébet királyné 1880. május havában Schönbrunnban kihallgatáson fogadott. Forrás: Magyar színművészeti Lexikon 1. 1929.
Krasznay Mihály (Szilágysomlyó, 1832. szeptember 29. – Kolozsvár, 1892. augusztus 27.) színész, Kőrösi Mária színésznő férje. Élete François de la Mouche (később Mustárdira magyarosította nevét) francia emigráns, Krasznamegye főorvosa és dobokai Kolozsvári Julia fia. 1848-49-ben atyjával és három testvérével együtt Bem József hadseregében szolgált Erdélyben. 1855. novemberben Debrecenben színésznek állott be Csabai Pál társaságába, és vándorszínész lett; később Kolozsvárra szerződött és ezután kevés kivétellel az ottani színháznál működött.
Szinnyei szerint nem volt jó színész, szerelmes és társalgási szerepekben játszott; azonban még szerepeit se tanulta meg. Ismert alak volt az utcán, táncvigalmakban, társas lakomákon, választásokon, ünnepélyeken, majálisokon, kávéházban és mindenütt; ilyen társas-összejöveteleken jóformán nélkülözhetetlen volt. Múltjának gazdag tárházából ilyenkor halomszámra szedegette elő a vígabbnál vígabb humorisztikus történeteket, és előadta jóízű megjegyzésekkel tarkítva, hogy a társaságot mindig mosolyra derítette.
1877. október 10-én feleségül vette Philippovicsné Kőrösi Máriát. 1881. január 20-án ülte meg 25 éves jubileumát a Bánk bán-ban, Tiborc szerepében. 1887. május elején elméje elborult és a nagyszebeni kórházba szállították, ahonnét néhány hónap múlva javult állapotban tért ugyan vissza, de színészi pályája véget ért; mert elméjének teljes épségét, kedélyének régi frissességét nem tudta visszanyerni soha többé.
Fontosabb szerepei Költő Károly (Kintornás család); Kontra Friodlin (Tolonc); Bagó koldus (Sárga csikó); Rochester lord (Lowoodi árva); Szegény Tamás (Lear); Zrínyi Miklós; Feledi Lajos (Tóth E.: A falu rossza); Moór Károly (Schiller: Haramiák); Tiborc (Katona József: Bánk bán); Tamás (Shakespeare: Lear király); Mihály (Szigeti J.: Csizmadia mint kísértet); Ákos (Szigligeti E.: Mama).
Működési adatai 1857: Láng Boldizsár; 1858: Pozsonyi Alajos; 1859: Kétszeri József; 1860: Futó János, majd Szabó–Philippovics–Gyulai; 1861–64: Arad, Kassa; 1864: Szabó József; 1865: Latabár Endre; 1866: Károlyi György; 1867: Budai Népszínház; 1868: Egressy Ákos; 1869: Károlyi Lajos.
Munkája Miska biographiája. Egy eleven szinész élete. Irta Gabányi. Kolozsvár, 1881. (K. önéletrajza és adomáinak gyűjteménye.)
Források
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, . III. köt, 53. old.
Kategória:Magyar színészek Kategória:1832-ben született személyek Kategória:1892-ben elhunyt személyek