Felsőcsúti Csuty Pál (1604 körül – Návoly, 1694. szeptember 25.) Nyitra vármegyei tisztviselő, Lednic várának kapitánya.
Élete bélyegkép|263px|A gányi ág címere a pecsétlenyomatok alapján Csuty Benedek Pozsony vármegyei szolgabíró,MNL, Dicalis Conscriptio Poson, Tom. XXX; Baán Kálmán 1939: Magyar nyelvű okiratok a XVI. századból. Magyar Családtörténeti Szemle 1939/3, 98-99. később helyettes alispánFojtík, J. 1962: Csuty z Gáňa a z Navojoviec 1574-1852 – inventár. Nitra, 2; Nováková 1993, 7. Halácsy Borbálával kötött (második) házasságából született. Benedek Eszéky Magdolnával való első házasságából 4 féltestvére is ismert, ezen kívül volt egy édesnővére is. Apja még fiatal korában elhunyt, de tanulmányait sikerült folytatnia. Előbb Dezsericzky Mihály Trencsén vármegyei jegyzőnél tanult jogot, majd 1626-1630 között és 1632-ben a Nagyszombati Jezsuita Gimnáziumban is tanulhatott.Kázmér 1993, 270; Matricula Gymnasii tum Academiae Tyrnaviensis ab a. 1616 ad a. 1693. M 001. sz. mikrofilm (Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára); A nagyszombati jezsuita gimnázium diáksága. Anyakönyvi adattár (1616–1772), No. 1321, 1669, 2514.
1636-ban szintén feltűnik egy Pál a Szatmári Református Kollégium matrikula kódexében,Erdélyi Magyar Adatbank, I. A régi matrikula-kódex 1610-1737 (1747), No. 657. illetve 1647 augusztusában Szamoskéren szolgált lelkészként.Zsinka 1929, 94. 1647 márciusában elhunyt felesége. Azonosságuk egyelőre nem bizonyított.
bélyegkép|263px|Lednic vára 2018-ban Ravatali gyászbeszéde szerint Illésházy Gáspár (1593-1648) titkára,MV SR – ŠA Bytča, Illésházy Trenčín, korešpondencia 1570-1910, No. 168 1646 č. k. 3 (panstvo Trenčín). majd utódai Illésházy Gábor (†1667)MV SR – ŠA Bytča, Illésházy Trenčín, korešpondencia 1570-1910, No. 461 1654 č. k. 6 (panstvo Trenčín). és Illésházy György (†1684) udvarának igazgatója lett.MV SR – ŠA Bytča, Illésházy Trenčín, korešpondencia 1570-1910, No. 845 1674-1675 č. k. 11 (viac panstiev). Ezután Nádasdy Ferenc (1625-1671) jószágigazgatója, majd pedig Rákóczy Ferenc (1645-1676) birtokintézője volt.Magyar Nemzeti Levéltár E204 Kamarai misszilisek, 37. csomó, 1669. 1664-ben Pápán szolgált kapitányként,Farkas 2000; Pápa környéke ekkoron Nádasdy birtok. Csuzy Pál alkapitányt 1674-ben is említenek (Hegedüs Zoltán - Szabó Zoltán 2009: Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái V. 1651-1675. Győr, 189 No. 639, 641. ezen minőségében aktívan részt vett a Szentgotthárdnál csatát vesztő törökök üldözésében,Hadtörténelmi Levéltár, Törökkori Gyűjtemény 1664/ 21; Végh 2003, 592, 595, 597 végül 1665-től a Lednici uradalom kapitánya volt. Valószínűleg a kistapolcsányi várkapitányságot szánták neki, azt azonban végül a lévai hős Szobonya István kaphatta.Óváry 1901, 219 No. 1366 Wesselényi Ferenc nádor levele Lobkovitzhoz 1665. február 28. Lipcse; A pártfogója az özv. Rákócziné Báthory Zsófia lehetett, lásd még: MNL E204 Kamarai misszilisek, 9. csomó, 1966; Szobonya István a lévai csatában szerzett hírnevére lásd: Léva ostroma; Szobonya-címer#nagyendrédi és födémesi Szobonya; Bánlaky - a lévai csata Egyes levelek tanúsága szerint feltételezhetően ugyanott szolgált még 1669-benCsuty fas. 4, No. 1.MGSz 1900, 359. és 1670-benMNL E204 Kamarai misszilisek, 9. csomó, 1670; A Wesselényi-összeesküvés után Rákóczi háttérbe szorult, Lednic várát pedig Heisler generális 1672-ben leromboltatta. Vö. MNL OL E 41 Évkör: 1670. Nr. 122; Károlyi 2020, 140, 26. jegyzet. is. 1669-ben e minőségében Nyitraszegen vette át Zrínyi Péter 11 darab elismervényét.ÖStA HHStA Ungarische Akten Specialia Verschwörerakten IV. Nádasdysche Akten Fasc. 312. Konv. B. 1669 fol. 51. A Wesselényi-összeesküvés bukása után 1672-ben szolgabíróként többekkel a Nyitra vármegyén átvonuló nyugati hadakat kisérte.Romhányi 1917, 148. 1680-ban még eljárása folyt Nyitra vármegyében.ŠA Nitra, ŽN, Prot. 1680—1692, p. 53; Kolosvári Sándor - Óvári Kelemen 1896 (szerk.): A magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye. IV. kötet első fele. A dunáninneni törvényhatóságok jogszabályai - Magyarországi Jogtörténeti Emlékek 4/1. Budapest, 450.
Valószínű, hogy eleinte kapcsolatrendszerének kialakításában nagy hatása lehetett rokonainak, korán elhunyt atyjának vagy például nagybátyjának Gáspárnak, aki szintén Illyésházy, majd Thurzó, végül Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szolgálatában állt, illetve a valószínűleg szintén rokon István és Mihály testvéreknek, akik Thurzó familiárisok is voltak egyben.
Peter Keresteš szerint návolyi birtokát, ahol végül letelepedett, 1647Csuty fas. 2, No. 5.-1652Csuty fas. 2, No. 11. között szerezte, ottani szerződések azonban még 1654-ből is ismertek.Csuty fas. 2, No. 12-13. 1657-ben nemesnebojszai házát zálogba bocsátotta,Csuty fas. 9, No. 28. 1656-ban, majd pedig 1669-ben a nemeskajali földjeit is elzálogosította. 1678-ban rendezte felesége révén szerzett kerpelényi birtokainak helyzetét.Csuty fas. 5, No. 3. Návolyon bíróként is szolgált. Erről Ali Ripain érsekújvári török pasa 1675-ös fenyegető levele tanúskodik, amelyben adófizetésre akarta kényszeríteni a falut.Paúr 1853, 72. Szolgabírói tevékenysége főként a nemesi összeírásokból ismert.MV SR - ŠA Nitra, NŽ I, súpis šľachty, kr. 1, 1669. Ezen hivatalát elsősorban Bajmócon végezhette 1669-1682 között.Királyi Könyvek A 57 Magyar Kancelláriai Levéltár, Libri regii, 25. kötet, 100-104 / E 227 Magyar Kamara Archivuma, Libri donationum, 15. kötet, 485 (ssz. 25.13 1699 (1670)); MV SR – ŠA Nitra, NŽ I, Občianskoprávne spory, B VIII/ 2313 1675 (Romhányi-féle cédulagyűjtemény nyomán); Csuty fas. 6, No. 2 1675; Nagy, J. 1864, 23-24; Rudnay Béla 1908: A Zsámbokréthyak. Budapest, 137-139; Romhányi 1917, 148; Kližan, E. 2007; A gyászbeszéd értelmezésétől függően 13 évet, vagy az utolsó 13 évét is szolgabírói hivatalban töltötte; Nyitra vármegye nemesi összeírásaiban 1666, 1669, 1672, 1677, 1684 és 1693-ban szerepel (lásd a Romhányi-féle cédulagyűjtemény alapján).
1680-ban a kuruc hadak éjnek idején felforgatták családi házát, levelesládáját és őt magát rabságba vetették,Nagy 1877, 277 Prónay Miklós naplója 1680. év. ami miatt még 1685-ben is kellemetlenségei voltak a vármegyei hatóságokkal.Csuty fas. 6, No, 1; 1687-ben volt még egy zálogosítási ügye (MV SR – ŠA Bytča, Illésházy Trenčín, korešpondencia 1570-1689 I, No. 3349 – 1009 1687). Fennmaradtak naplótöredékei is (1642-1673, illetve 1693-1697),Csuty fas. 9, No. 25. melyek szerint háromszor nősült. Első felesége 1642-től Zerdahelyi Tamás lánya Judit,Elhunyt 1647. március 17. reggelén. a második 1648-tól nagyugróci Bossányi János lánya Katalin, a harmadik pedig 1652-től (?) regőczi Huszár Mátyás és ozori és kohanóci Ottlik Anna lánya Zsuzsanna42 évig élt vele házasságban. Elhunyt 1697. június 2. estéjén. volt. Mindegyikük ismert köznemesi családból származott, ami megfelelhetett Pál társadalmi helyzetének. Első két felesége, illetve gyermekei többsége (összesen 9 ismert) korán elhaltak,A nagybélici és a báni templomba is temettetett, illetve egy ideig a báni kastélyban élhetett. csupán a harmadik házasságából származó 3 gyermeke érte meg a felnőttkort és csak Gáspár nevű fiától ismert a család további leszármazása.Csal. mar. 2009 I/ 1, 10-12; Címerpecsétjét lásd: Pongrácz et al. 2004, 104-105, 481; Keresteš – Čisárik 2010, 52-53, 281, 316 No. 22.
Ravatali gyászbeszédeMV SR – ŠA Nitra, L. Rody a panstvá, I. Rody, 459. Čuty (Csuty) z Gáňa 1574-1852, fas. 9, No. 2. fontos szlovák nyelvtörténeti forrás.Fojtík 1962, 2-3, 5 No. 26; Majtán 1991, 76, 167; 2000, 63.
Címerpecsétje számos hivatali ügyiraton megtalálható. 1676. május 20-i Szalakuszon létrejött Csergheő családbeli egyezség okiratán is szerepel nyolcszögű gyűrűspecsétjének vörösviasz-lenyomata, melyben a pajzsban kétfarkú jobbra lépő oroszlán jobbjában kardot, baljában valószínűleg kettőskeresztet tart. Koronás sisakdíszben növekvőn, felirata CZVTI PÁL.
Jegyzetek
Források Családban marad 2010 II/2, 5-12 Paúr, I. 1853: A török világból. Budapesti Hírlap 1853/ 15. Nagy, J. 1864: Nyitra megye helyirása. Komárom. 1877 Prónay N. naplója 1680. évből. Magyar Történelmi Tár 2. sorozat 10. kötet. 1900: A ledniczei uradalom 1669-iki rendtartása. In: Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 7, 358-361. Óváry, L. 1901: A Magyar Tudományos Akadémia történelmi bizottságának oklevél- másolatai III. – A XVII. századból származó oklevelek kivonatai. Budapest. Romhányi, J. 1917: Kárász Lukács hadi commissarius utazása 1672-ben. Hadtörténelmi Közlemények 18, 148-150. Zsinka, F. 1929 (szerk.): Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár XIII. Budapest. Fojtík, J. 1962: Csuty z Gáňa a z Navojoviec 1574-1852. Nitra. Štátny archív v Bratislave inventár č. 459. Majtán, M. 1991 (red.): Historický slovník slovenského jazyka I. A-J. Bratislava. Nováková, V. 1993: Gáň v období 1113-1914. In: Gáň 1113-1993. Galanta, 6-11. Kázmér, M. 1993: Régi magyar családnevek szótára – XIV.-XVII. század. Budapest. Farkas, Gy. 2000: A török kor, a kuruc kor, a nemesi felkelés, a királyi magyar nemesi testőrség iratainak levéltári segédlete. Budapest. Majtán, M. 2000 (red.): Historický slovník slovenského jazyka V. R-Š. Bratislava. Végh, F. 2003: A török haderő visszavonulása a Balaton-felvidéken a szentgotthárdi csata után, 1664 augusztus. Hadtörténelmi Közlemények 2003/ 2. Pongrácz, D. – Strešňák, G. – Ragač, R. – Tandlich, T. – Federmayer, F. 2004: Šľachta Bratislavskej stolice. Bratislava. Kližan, E. 2007: Stopy času v Bojniciach XXIII. Noviny Bojnice 2007/ 12. Keresteš, P. – Čisárik, L. 2010: Lexikón erbov šľachty na Slovensku IV – Nitrianska stolica. Bratislava. Károlyi Bálint 2020: A birtokelkobzások végrehajtásának gyakorlata a Wesselényi-féle rendi szervezkedés felszámolása után Trencsén vármegyei példák alapján. In: Szuromi Rita (szerk.): Doktorandusz hallgatók IX. konferenciájának tanulmányai. Eger, 135-146.
Pál Kategória:1694-ben elhunyt személyek Kategória:Várkapitányok Kategória:Simonyiak