bélyegkép|300px|Az Óvárt is tartalmazó térképrészlet 1831-ből Az Óvár Kolozsvár legrégebbi része, amely a belváros északnyugati részén helyezkedik el. Az Óvár (vetus castrum) megnevezés a 15. századtól kezdve jelent meg a dokumentumokban, miután a város új erődítését 1405-től kezdték el építeni.

Fekvése A négyszög alakú, mintegy hét hektárnyi területet az első középkori várfal határolja, amelynek egyes maradványai ma is láthatóak. Délen a határt a Fő tér és Unió utca északi házai képezik 301 méter hosszan, nyugaton a Bartha Miklós utca (223 méter), északon a Malomárok (250 méter), keleten a Híd utca nyugati házai (197 méter). A Fő tér irányából a Mátyás király utcán át közelíthető meg.

Közigazgatás A 16. században a város öt fertályból állt; az Óvári fertályhoz tartoztak az Óvár területén található utcák, valamint a Fő tér (Nagypiac) északi házsora, a Híd utca nyugati házsora, valamint Hídelve.

A 19. század közepén a város tizenkét tizedből állt; az Óvári tizedhez tartoztak a Ser, Víz, Kenyér, Klastrom, Torony, Kandia, Szentlélek, Bástya és Híd utcák, az óvári Kispiac, illetve a Fő tér északi házsora.

A 2016-ban érvényes közigazgatási beosztás szerint az Óvár a központi városnegyedben (Cartierul Centru) található.

Utcái és terei Magyar megnevezések Román megnevezések Irányítószám Bástya utca Str. General Gherescu, Str. Bastionului, Str. Emil Isac, Str. Constantin Daicoviciu 400020 Ferencrendiek utcája, Sikátor, Barát utca Str. Franciscanilor, Str. Săvinești, Str. Victor Deleu 400112 Izabella utca, Kis utca Str. Izabella, Str. Andrey Ady, Str. Păcii, Str. Marcel Cachin, Str. Georges Clemenceau 400021 Kandia utca, Kinizsi utca Str. Paul Chinezu 400021 Karolina tér, kispiac, óvári kispiac Piața Carolina, Piața Dimitrov, Piața Muzeului 400019 Kenyér utca, Napoca utca, Báthori utca Str. Pâinei, Str. Consiliul Național, Str. Poștei, Str. Octavian Petrovici 400018 Klastrom utca Str. Claustrului, Str. Abatele Zavoral, Str. Agnita, Str. Vasile Goldiș 400112 Kornis utca, Híd utca szorosa, Óvárra menő sikátor, Óvári szoros Str. General Neculcea, Str. Émile Zola 400112 Mátyás király utca Str. Regele Matia, Str. Matia, Str. Matei Corvin 400112 Ser utca, Sör utca, Sörház utca nincs: 1920 után összevonva a Kenyér utcával Szentlélek utca, Fadrusz János utca Str. N. Filipescu, Str. Petroșeni, Str. Petroșani, Str. Virgil Fulicea 400022 Torony utca, Bocskai utca Str. Ion Radu, Str. Toplița, Strada Sextil Pușcariu 400111 Víz utca, Teleki Pál utca Str. Șuluțiu, Str. Roosevelt 400021

Története bélyegkép|Régészeti feltárás a ferences kolostorral szemben A Karolina téren illetve a ferences kolostorral szemben folytatott ásatások szerint az egykori római település (Napoca) északnyugati sarka az Óvár területén volt; a középkori várfalakat részben a római falmaradványokra építették rá. A régészeti feltárások alapján az is valószínűsíthető, hogy a magyarok már a honfoglalás korában letelepedtek itt.

A történettudomány korábbi álláspontja szerint Kolozs vára, vagyis az ispánság központja az Óvárban volt; az 1970-es években a kolozsmonostori apátság területén végzett feltárások óta azonban Kolozs várát a kolozsmonostori sáncvárral azonosítják. Benkő Elek feltételezése szerint a 11–12. század fordulóján a várispánságot Kolozsmonostorról az Óvárba költöztették, de az elmélete ellen szól az, hogy az Óvár területén nem találtak 11. századi erődítésre utaló nyomokat. Más vélemény szerint az Óvár átfogó feltárásának, illetve a már megtörtént feltárások közlésének hiányában az óvári várispánság létezésének kérdése nem eldönthető.

Az Óvár részben ma is látható falait szász hospesek építették fel a tatárjárás után, a 13. század második felében. A négyszögletű területet határoló falak négy sarkán egy-egy bástya állt; a várfalak előtt a déli és a délkeleti oldalon vizesárok biztosította a védelmet. Az építkezésnél gyakran használtak római kori faragott köveket és téglákat. Annak ellenére, hogy várvédelmi megfontolásból tilos volt a várfalhoz épületeket ragasztani, ezt a szabályt az Óvárban különösen gyakran megszegték, így a városi tanácsnak kellett intézkednie az ilyen épületek lebontásáról.

A falak maradványai megtalálhatók az Unió utca északi házsorának tűzfalaiban, a Malom utcában a Műszaki Egyetem alagsorában, a Bartha Miklós utcában, a George Barițiu Főgimnázium udvarán, a Híd utca 7., 23., 25. számú házak udvarán, a Torony utca 8–10. számú házak udvarán, a Ferenc-rendi templom sekrestyéje mögött, illetve a Szentlélek utca 1., 3., 21., 23. számú telkeinek végében. 1967-ben, a telefonpalota építésekor az Óvár északi falának 13 méternyi darabját ásták ki. 2001-ben Bocskai István szülőházának (Mátyás király utca 4.) pincéjében a régészeti ásatások a várfal alapozását tárták fel. A négy torony közül három beépült az újabb várba, a negyedik a város tömlöce lett, ahol tizennyolc rabot tudtak elhelyezni. Utóbbit Torony néven ismerik, és ez a város legrégebbi épülete, egyben a román kori építészet egyetlen fennmaradt kolozsvári emléke, a Fő tér 25. számú házának udvarán látható.

Azon a helyen, ahol a ferences templom áll, épült fel a város első temploma a 11. század végén vagy a 12. század elején. A tatárjárás után, valószínűleg 1260–1290 között ugyanide épült a város plébániatemploma, amelyet 1390 körül a Domonkos-rendiek kaptak meg. Az épületet 1442-ben átalakították, és hozzáépítették a kolostort. Utóbb a kolostorban a protestánssá vált város iskolája kapott helyet, amely 1693-ban a jezsuita rend birtokába került.

bélyegkép|Mátyás király utca Az Óvár lakossága a 15. század közepén még szinte kizárólag szászokból állt. Szász volt az a Méhffi Jakab, akinek a házában Hunyadi Mátyás született, és szintén szász volt az Óvárban nyomdát működtető Heltai Gáspár. 1568-ban a magyar polgárok panaszt tettek a fejedelemnél, hogy „az Óvár a szászoké, s a magyart onnan kirekesztik.” A 17. században az óvári háztulajdonosok többsége még mindig szász nemzetiségű volt. Az óvári szászok majorjai és kertjei a Hídelvén, szőlőik pedig a Kőmálon helyezkedtek el.

A város virágkorában, a 16. század második felében az Óvár eredetileg gótikus házai közül több is reneszánsz díszítést kapott, így például a (ma már nem létező) úgynevezett Basta-ház, az Izabella utca 5. számú ház, illetve a Mátyás király utcai Rodner-ház. Szamosközy István szerint a 16–17. század fordulóján az Óvárban többségében új házak álltak; viszont még a 17. században is találhatóak voltak szerényebb gerendaházak a negyedben.

A Habsburg-uralom kezdetén, 1700–1715 között lebontották az óvári kaputornyot, helyére a katonaság sütödéje került. Amikor 1790-ben Kolozsvár az Erdélyi Főkormányszék székhelyévé vált, és az 1798-as tűzvészt követően a városban új lendületet kaptak az építkezések, elkezdődött a várfalak bontása, részben a hely felszabadítása, részben pedig az építőanyag hasznosítása végett. Az Óvár délnyugati saroktornyát (a Kandia utcai bástyát) 1796-ban, az északnyugati bástya helyén épült Ötvösök tornyát 1858-ban bontották el.

A 18. században épült a kispiac északkeleti részén a ferences harmadik rendi nővérek Szent Erzsébet-klastroma; 1787-ben az épületben kórházat rendeztek be. Az Óvár kikövezése 1794-ben kezdődött, de a munkálatok csak 1822-ben fejeződtek be. A közvilágítás 1827-ben készült el. 1837-ben a Klastrom utcai Tauffer-házban megnyílt a Polgári Társalkodó Egylet, a Nemzeti Kaszinó elődje. 1851–1876 között a Mikes-házban szülőotthon működött, 1865-ben Tauffer Gyula fényképészeti műtermet nyitott a Mátyás király utcai Tauffer-házban. 1870-ben a postahivatal a Biasini-szállodából az óvári Eppel-házba költözött át.

1881-ben a kispiacon megszüntették a zsibvásárt, és Pákey Lajos tervei alapján parkot létesítettek. A Karolina-oszlopot 1899 tavaszán költöztették át a Fő térről

A Torony utca végén, az 1936-ban lebontott 18. századi Bornemisza-ház helyén telefonközpont épült; ezt a második világháború során 1944. október 9-én felrobbantották.

Műemlékei Az Óvár teljes egészében a műemléknek nyilvánított történelmi városközpontban található, amely a romániai műemlékek jegyzékében a CJ-II-a-A-07244 sorszámon szerepel. Ezen túlmenően, az alábbi tételek külön sorszámon is szerepelnek a jegyzékben:

Cím Kép Megnevezés Építés dátuma Műemlék kódja Bástya utca 1. 60px Kőváry-ház 19. század CJ-II-m-B-07300 Bástya utca 3. 60px Schläger-ház 18–19. század CJ-II-m-B-07301 Bástya utca 5. 60px Juhász-ház 18–19. század CJ-II-m-B-07302 Bástya utca 15. 60px Műszaki Egyetem (Kereskedelmi Akadémia) 1887 CJ-II-m-B-07303 Ferencrendiek utcája ésCaragiale-park sarka 60px Ókori és középkori épületromok CJ-I-s-B-06921 Ferencrendiek utcája 2–4.; Híd utca 7.,23–25.; Bocskai utca 8–10.; Fő tér 25.; Mátyás király utca 4.; Szentlélek utca 1., 3., 21–23.; Kinizsi Pál utca 5.; Bartha Miklós utca 10.; Malom utca 25. A középkori város első városfalának maradványai 1260–1316 CJ-II-a-A-07241 Ferencrendiek utcája 2–4. 60px Ferences kolostor 15–18. század CJ-II-a-A-07305 Karolina tér 60px Karolina-oszlop 1831 CJ-III-m-B-07816 Karolina tér 4. 60px Mikes-ház 18. század CJ-II-m-B-07434 Karolina tér 5. 60px A Basta-ház telkén álló épület 17. század CJ-II-m-B-07435 Kornis utca 1. és Híd utca 15. 60px Dermata-bérház 20. század CJ-II-m-B-07505 Kornis utca 4. 60px Régi pénzverde 1608 CJ-II-m-B-07506 Mátyás király utca 1. és Unió utca 2. 60px Apor-ház 18. század CJ-II-m-B-07389 Mátyás király utca 2. és Fő tér 18. 60px Tauffer-ház CJ-II-m-B-07390 Mátyás király utca 3. 60px Rodner Lukács-ház 15–19. század CJ-II-m-B-07391 Mátyás király utca 4. 60px Bocskai István szülőháza 16–19. század CJ-II-m-B-07392 Mátyás király utca 6. 60px Mátyás király szülőháza 15–18. század CJ-II-m-B-07393 Torony utca 1–3. 60px Tauffer-ház 1820 CJ-II-m-B-07466 Torony utca 5. 60px Guth-ház 1796 CJ-II-m-B-07467 Torony utca 10. 60px Volt Szent-Erzsébet-kórház 18. század CJ-II-m-B-07468 Víz utca 2. 60px Szigeti-ház 16–19. század CJ-II-m-B-07457 Víz utca 8. 60px Ioan Piuariu-Molnar lakóháza 19. század CJ-IV-m-B-07853

Egyéb nevezetes épületek Cím Kép Megnevezés Építés dátuma Bástya utca 2. 60px Történelmi Múzeum (Petrichevich–Horváth-ház) 19. század eleje Szentlélek utca 6. Reményik-ház 1890-es évek

Megjegyzések

Hivatkozások

Források

További információk

Kategória:Kolozsvár városrészei